Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
Ágh István: Virágosat álmodtam
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Köszönöm a kiegészítést!Ezt a pár gondolatot az iwiw-en találtam,megtetszett,de nem tudtam róla többet.Hol lehet még hasonlót találni?Esetleg tudsz könyvet is ajánlani?
Köszi:Virgo
„Mi minden kell egy igazi hídhoz: vas, beton, veríték; mégis mennyi készül belőlük s milyen hamar. Egy szellemi hídhoz látszólag sokkal kevesebb kell. Egyetlen lélek, ki mint a mesebeli óriás keresztül fekszik a folyón s átsétáltatja magán az elválasztottakat.”
(Németh László)
Szia!
Én ezt a verziót ismerem:
Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, hogy megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a Holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni a fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
hogy vadul tudsz-e táncolni és hagyni, hogy az extázis
megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,
vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tieddel, és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezüst Holdnak , hogy "Igen!"
Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?
Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában
anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
és, hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.
Oriah Hegyi Álmodó öreg indián szavai
A nemi ösztön az élniakarás legtökéletesebb megnyilvánulása, és így minden akarás koncentrációja.
(Schopenhauer)
"Egy idõ után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között. És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.
És hozzászoksz, hogy emelt főwel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságáwal nem pedig a gyermek kétségbeesésével!
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idõ után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Mûveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz... Hogy valóban erõs vagy. És valóban értékes."
(Veronica A. Shoffstall)
"...nem érdekel miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal..
...nem érdekel hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e hogy őröltnek tűnj Értem, az álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy...
...nem érdekel ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni,hogy állsz-e Velem a tűz közepébe, és nem hátrállsz meg..."
Sajnos nem tudom honnan!!?? :-(
"A boldogság az, amikor sokat kapunk.
A fájdalom az, amikor ezt mind elveszik.
Én nem akarok boldog lenni többé,
mert az egyszer nagyon fájni fog."
" Soha ne becsüld le a pillanatot,
a pillanatok- maga az élet.
A pillanat hozza a legnagyobb örömet
és a pillanat hozza a legnagyobb fájdalmat.
Az öröm pillanatai széppé varázsolják az életedet,
a fájdalom pillanatai megerősítenek.
A szerelem pillanatai a legédesebbek,
a szakításé a legkeserűbbek...
de soha ne feledd, hogy a legkeserűbb pillanatot a legédesebb pillanatnak köszönheted!"
"Ha valaki elment, ne hívd vissza soha,
A megsárgult levélnem lesz tiszta soha.
Ha valaki elment, ne ejts érte könnyet,
Már karján feledni, hidd el, sokkal könnyebb.
Ha valaki elment, és el tudott feledni,
Kemény akarva el kell őt feledni!"
Márai Sándor: Az igazi
... ténylegesen betege volt ennek a várakozásnak, aminél nagyobb szenvedés talán nincs is az életben. Ismerem ezt az érzést... Később, mikor elváltunk, így vártam én is őt még egy ideig, talán esztendeig. Tudod, az ember felébred éjjel és levegő után kapkod... Kinyújtja kezét a sötétben, és egy kezet keres. Nem bírja megérteni, hogy a másik nincs többé, nincs a közelben, a szomszéd házban vagy utcában. Hiába megy az utcán, a másik nem jöhet vele szemközt. A telefonnak nincsen semmi értelme, a lapok tele vannak teljesen érdektelen hírekkel, közömbös értesülésekkel... Az ember udvariasan hallgatja az ilyen híreket... de közben nem érez semmit... ebben a kancsi, delejes, mágikus állapotban, a várakozó és nélkülöző szerelmesek lelki állapotában van valami a hipnotizáltak önkívületéből; olyan a pillantásuk is, mint a betegeké, akik ájult-tikkadt pillantással, lassú szempillafelvetéssel, a delejes álomból ébrednek. Ezek nem látnak mást a világból, csak egy arcot, nem hallanak mást, csak egy nevet. De egy napon felébrednek. Körülnéznek, szemük dörzsölik. Már nemcsak azt az arcot látják... pontosabban, azt az arcot is látják, de homályosan. Különös érzés ez. Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé. Ülsz egy padon és nyugodt vagy.... (Pici lányom fájdalma)
A boldogságot nem lehet ajándéka kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet
És sok-sok önzetlen szeretetet.
Ádám találta ki a házasságot, de Éva szerezte meg a találmányra a szabadalmat.
/Chaplin/
Amit nem lát a szem,attól nem fáj a szív!
Szarok a világra,a világ is szarik rám!!!
Az asszonyok ereje abban van, hogy nem lehet őket lélektanilag megfejteni.
A férfiakat lehet elemezni - a nőket csak imádni.
(Wilde)
"Ha megszelidítesz,szükségünk lesz egymásra.
Egyetlen leszel a számomra a világon, és én is egyetlen leszek a számodra"
Az élet legnagyobb boldogsága, ha tudhatjuk, hogy szeretnek azért, amilyenek vagyunk, vagy még pontosabban, szeretnek annak ellenére, amilyenek vagyunk.
(Victor Hugo)
"Megjártam a poklot, most már csak felfelé vihet az utam" (Dave Gahan a Depeche Mode-ból).
Egy újságírónak arra a kérdésére, hogy hogy érzi magát a drogelvonó után.