Karácsony? Én nem várlak... (beszélgetős fórum)

Egyébként mit nem szerettek a karácsonyban?

Mi a baj vele? Még aki egyedül van azt megértem, de itt éppen többen azt mondták, hogy egyedül vannak vagy voltak és a legnyugodtabb karácsonyuk volt.

Szerintem ez túl van lihegve. Mindenki tegye amihez kedve van.

Én sem vagyok karácsony fan, sütök, főzök, lesz vendégeskedés, családi összejövetel, pihenés és ennyi. Takarítani folyamatosan takarítok, nagy cuccot nem csinálok belőle vásárolni is folyamatosan szoktam. Ajándék is lesz, fa is lesz. Lehet, hogy kirándulunk, fürdőbe megyünk, olvasunk, tv-zünk, filmezünk. Amihez kedvünk lesz. Nem fogunk belerogyni az ünnepekbe, sosem szoktunk, erőn felül semmit nem csinálok:)

Nem tudom lehet, hogy ez a titok?

Hmmm.... ezzel az ellenállással gerjeszted a saját negatív érzelmeidet, te választod azt a pokolian unalmas 3 napot. Hiszen minden a saját döntésünk. Követhetjük a trendet, és ellen is állhatunk! Azt nézzük meg inkább, mi a jó nekünk? Mi lenne ha...?

Mi lenne, ha egyedi módon élnéd meg az ünnepeket? Minden elvárás nélkül, de oly módon, ami téged boldoggá tesz!

Szerintem a fenyőnek hangulata van egyedül is, örülhet a jó ételnek, a nyugalomnak, azt csinálhat, amit akar, nem szól bele senki. Barátok felhívnak, boldog karácsonyt kivánnak, lehet örülni sok mindennek.

Az egyedül élőkbe már-már belebeszélik, hogy szarul kell érezniük magukat, mert karácsonykor nem nyüzsög körülöttük egy rakat családtag.

Oly nagyon én sem várom. Évek óta nagy vágyam, hogy eltűnhessek valahova és a saját tempómban és stílusban ünnepeljek, akár magamban is, de sajnos nem engedhetem magamnak. Én nem vagyok olyan típus, aki novemberben girlandokkal aggatja körbe a házat, 2 méter a fenyőfája, ádáz harcot vív a fát körbezakatoló budget kis vonatért a pennyben, vagy hat fogásos vacsival várja a vendégeket a la Martha Stewart. Nem szeretek ajándékot kapni, mert vagy nem olyan, aminek örülnék, és/vagy értékében több, mint amit viszonozni tudnék, és persze nem szívesen gatyásodom le és tipródok azért, hogy a nyomásnak eleget téve mindenki kapjon valamit. Lehet, hogy a hat fogást még bevállalnám, mert alapvetően szeretek főzni, de mivel mindig hozzám jönnek (nem Szenteste, mikor jó lenne, hanem utána) és segítség nélkül nekem kell mindenkire főzni, annyira nem buli.

Mióta csak ketten üljük körbe az asztal anyuval Szenteste, és ott figyel a szekrény tetején apám urnája, meg az elmúlt karácsonyok kísértetei a sarkokban, azóta a legkarácsonyibb érzésem akkor van, ha eljutok a templomba 24-én. Ezt viszont általában nagyon élvezem.

A fórum indítónak őszinte részvétem. Rossz társaságban és kötelezettségek nyomása alatt végig csinálni a karácsonyt, nem igazán ünnep. Viszont magunkban ünnepelni a karácsonyt, mások által ránk erőltetett szabályok nélkül, korántsem rossz. Jó néhány ilyen karácsonyom volt külhonban és egyik sem rossz emlék, míg azokat, amin kitört a családi perpatvar (és ebből is volt sok), szívesen törölném az emlékeim közül.

Ettől függetlenül idén is lesz karácsony, főleg a keresztlányom miatt, de hála Istennek, a kölcsönös ajándékozásról már sikerült lebeszélni a családot - csak a kicsinek veszünk-csinálunk ajándékot - és a menüben is lett kompromisszum, úgyhogy valamelyest teljesíthetőbb karácsonynak nézek elébe. Ez haladás. Nekem legalábbis.

Különben szerintem jó, hogy ilyen fórum is van, mert nem mindenki karácsony rajongó. Akinek nem tetszik, az nyugodtan kihagyhatja, v. nyithat egyet a Már csak x-et alszunk karácsonyig, hurrá! címmel, és örömködhet ott.

Úgy látom, egy embertől vagy kapcsolattól várod azt, hogy széppé tegye számodra a karácsonyt. Pedig először a saját lelkedben kéne a békét és az örömöt megtalálni, mert addig nem fogsz tudni teljesen boldog lenni, bárkivel és bárhol is vagy. Ne egy kapcsolattól várd, hogy örülni tudj a karácsonynak, ne attól tedd függővé, hanem az öröm forrását magadban találd meg.

Nekem eléggé depressziv életszemlélet jön át az irásodon, pl. "Nem tudtunk semminek örülni." - hidd el, sokan már ennyitól boldogok lennének karácsonykor, volt tető a fejetek felett és volt mit ennetek,fagyhalál sem fenyegetett (legalábbis ezek ellenkezője nem derült ki a cikkből), szóval ugy tűnik, egy állandó negativ életérzés uralkodik rajtad, amiről nem a karácsony tehet. Először ettől kéne megszabaditanod magad, akár szakember segitségével is, mert tény, hogy aki egyébként is depressziv időszakban van, az fokozottan depressziósan érzi magát Karácsony közeledtével. (volt egy ismerősöm, aki már november elején azt mondta, rajta van a karácsonyi depresszió,pedig akkor nekem pl. még eszem ágában sem vlt karácsonnyal foglalkozni)

Próbálj arra gondolni,hogy nagyon sok embernek ettől sokkal rosszabb a karácsonya, sőt az egész élete, aki éhezik, fázik stb.

Vagy menj el önkénteskedni, segiteni a rászorulókon, meglátod hogy mennyivel jobban fogod érezni magad attól, hogy segitesz másokon, és átértékeled majd a saját életed is.

Irtad, hogy attól is rosszul érezted magad, hogy készitetted a sok embernek az ajándékot, de nem tudod valójában miért- ezt akár ugy is fel lehet fogni, hogy igaz hogy nem érzed annyira közel magadhoz őket, de mégis megpróbálni a lehető legkedvesebb ajándékot elkésziteni neki, és várni hogy örülni fog-e, én imádok ajándékozni, szerintem nagyon pozitiv érzés!

Ja és az utolsó, irtad hogy a vallásos részével rendben vagy. Akkor viszont, ha tényleg semmi más nem okoz örömet, próbálj erre koncentrálni, és vonatkoztass el attól, hogy a világban hogy elanyagiasodott és elgiccsesedett az egész, ez mégis Jézus születése, a Fény születése! Menj el éjféli misére, vagy imádkozz és énekelj otthon...meglátod, mennyire más lesz az egész, ha a Lényeget meglátod az egészben!

Az egyébként nem derült ki számomra, hogy most teljesen egyedül töltöd-e és azért nem várod, vagy pedig valakikkel, akikkel nem érzed jól magad igazán?

Próbálj valami pozitivra koncentrálni, hiszen ahogy már irták, ugyanannyi ideig tart valami pozitiv töltetű dolgot megtenni, mint önsajnálkozni (bár remélem, attól hogy kiirtad magadból az érzéseidet, kicsit megkönnyebbültél és jobban érzed magad).

Ha szeretnél akár privátban is beszélgetni, irj nyugodtan!

Karácsony nálunk évek óta egy emberről szól Nővérem kislányáról. Leginkább neki öröm meglepetést szerezni a kötelező ebéd vagy vacsora túl élhető akármilyen a viszony. Sajnos nincsnenek már apám szülei azaz apám apja a kis öreget nagyon szerettem hozzájuk is menni nagyon. Mamám otthonba van nálunk még mindig anyám tartja a Karácsonyt lassan viszont tudom le kellene ezt róla venni ezt a terhet. Maga az ünnep szép eszembe jutnak azok akik nincsennek már nekem eszembe jutnak azok akik fontosak voltak nekem, hogy vajon megtalálták-e a számításukat az életben.

Adni is nagyon szeretek. Karácsony én várlak akkor is ha sokan nem. 😊😉

Tudom, hogy nem rám írtad, csak azért írtam, hogy ilyen is van, és gondolom, nem egyedül vagyok ezzel így.

Mindenesetre a jelenséggel egyet értek, hogy divat lett funnyogni. Vagy nem is tudom, milyen szót használjak a divat helyett, de hogy ragadós az életérzés, az biztos.

Nem is rád írtam. :)

Mi is nézünk tv-t, de valóban nem kereskedelmi csatornákat. Viszont filmet inkább letöltjük, mert megőrülök a csillió reklámtól.

Nálunk valóban csak 3 csatorna villog az akárhányból, én a N.G. Wild-ot nézem, a férjem meg 3 sportcsatornát. És nem azért, mert kultúrsznobok lennénk, hanem mert más nem érdekel minket (lehet, hogy erre majd akkor azt mondják mások, hogy nahát, milyen igénytelenek vagytok!)

Harsogni nem szoktam, de undorodom a cigarettafüst szagától, mióta 4 éve nem dohányzom.

Nem tudom hol nőttél fel, de gyerekkoromban 14 éves koromtól emlékszem vissza, minden családtagom, szomszédok, ismerősök örömmel készülődtek karácsonyra, szilveszterre, húsvétra.

Ezek a nyafogások 15-18 éve kezdődtek, most ez a divat, kész.

A tv ellen irányuló ellenszenv is kb. ekkor kezdődtek. Legjobban azt utálom, hogy mikor rákérdezek; akkor csak moziban néztek filmeket? -Nem, a laptopon-

Fel nem fogom, miért jobb a kisebb képernyőt bámulni...sok a reklám?

Én olyankor felállok, járok egyet, iszom valamit, szerintem kifejezetten káros pl. másfél-kétórás filmet egyhuzamban végignézni, akár ülve, akár fekve./ez utóbbi nem Judit 55-nek szól, csak nem akartam már 2x hozzászólni./

Én megértelek teljes szívemből. Borzalmas Karácsonyokat éltem át gyerekként, aztán egyedül, vagy társas magányban.

Azóta ünnep ez nekem is, mióta gyerekem van.