Kapcsolatteremtés az angyalokkal (beszélgetős fórum)

Nekem nem látnak a gyermekeim. :(( Azaz a fiam még talán, a kislányom már tuti nem. Soha nem beszéltem nekik angyalokról, hiszen fél évvel ezelőttig én sem foglalkoztam ezzel a dologgal. De látom, nagyon fogékony rá. :)

Szerintem nagyon ügyesen kezelted a helyzetet! Irigyellek érte!! :)

:) Szia! :)

Örülök hogy benéztél. :)

Errol Kohalmi jut eszembe , amikor azt meselte, hogy gyerek es apuka ulnek a villamoson.

Gyerek kerdezi: Apa, mi ez a kattogas??

Apuka valszol: Uljel rendesen!

Szia Angyalkám és mindenki!

Érdekes történeteket lehet itt olvasni,bár még nem bújtam végig az egész topicot.

Látod Angyalkám? Már ezért megérte elindítani. :)

Lillenet története nagyon aranyos és megható egyszerre. Minden gyerek látja az aurát és a szellemvilágot 7 éves korig,csak az a baj,h a felnőttek hitetlenkedése,szigora elfojtja bennük a finomérzékelés képességét és mire felnőnek el is felejtik,h valaha tudtak ilyesmit.

Úgyhogy szerintem Lillenet helyesen viselkedett abban a helyzetben. Magam is hiszek az angyalokban és naponta kérem a segítségüket és meg is kapom igaz nem mindig úgy,ahogy éppen várnám. :)

Béke veletek!

Sziasztok!

Én most igen friss élményről számolok be.

Írtam már, hogy a kisfiam látó, és hogy most kezd beszélni.

Már tegnap este említett a szobájában egy kisfiút, de nem foglalkoztam vele még, a fantáziája elég élénk, gondoltam valamiről eszébe jutott valami.

De ma este azt mondta, hogy egy kisfiút néz, mikor megkérdeztem tőle mit lát a "plafonon/levegőben". Megdöbbentem.

Kérdeztem, hogy mit csinál a kisfiú? Mire ő: focizik:) Utána mással kezdett foglalkozni a kisfiam, de láttam, hogy sokszor felnéz, nem bír elaludni. Kérdeztem tőle, hogy szeretné-e, hogy elmenjen a kisfiú? Azt mondta igen, így mindketten megkértük (én is hangosan, szépen), hogy menjen el. De erre azt mondta a fiam, hogy nem tud, mert anyukájához szeretne menni. Na itt döbbentem le a legjobban, és könnybe lábadt a szemem... Sosem volt még ilyen egyértelmű élményünk eddig. Párommal kíváncsian vártuk, mi lesz, ha megtanul beszélni a drágánk, és tessék, megkaptuk. Még fel sem dolgoztam. De nem félek, és ennek rettentően örülök. Nyugalom van bennem valahonnan, talán az angyalomtól, mert kértem a segítségét magamban (nem kell hangosan, ugye?).

Szóval felnéztem én is és mondtam a kisfiúnak, hogy ebben mi nem nagyon tudunk neki segíteni, mert még alig értem, mit mond a kisfiam. És erre a kicsikém ezt mondta: "Én szegítek neki". Ez volt a harmadik meglepetés. Újra könnybe lábadt a szemem. Kérdeztem, hogyan? Erre a kis kezét a fotel kartámaszára tette és mutatta az ujjacskáival, hogy hogyan menjen anyukájához a kisfiú....:) Ezen elnevettem magam és mondtam, hogy lehet, hogy ez nem elég, de megdícsértem érte.

Aztán a kisfiú elment. Sajnáltam, hogy nem mondtam el hangosan akkor, amit régen olvastam, hogy keresse a fényt, felfelé. Ezt kell mondani?

Miután a kisfiam elaludt, azért halkan, de hangosan elmondtam amit tudok, hátha ott van még, de a megérzésem alapján már üres volt a szoba. Itt a nappaliban viszont késztetést éreztem, hogy gyertyát gyújtsak, pedig régóta nem merek, pont azért, hogy nehogy idejöjjön "valaki"...

Csak remélem, hogy valahogyan mégis segítettünk.

De millió kérdés van a fejemben, és nem vagyok biztos abban, hogy akarom a következő hónapokban várható eseményeket, még így sem, hogy nem félek.

Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de jól esett leírnom.

Ez jobb!!! :) Most találtam! :)

[link]

Ez nem tudom mennyit segít...hátha... :)

[link]

Szia!

Köszönöm! :)

Ha szeretnéd megosztani, nyugodtan írd le! :)

Ha ti nem veszitek fel a kötözködők szavait akkor hiába próbálkoznak... :) Aki eléggé nyitott az ilyen dolgokra az úgysem bánt! És én is megpróbálok megtenni mindent a normális beszélgetés megmaradása érdekében. :)

Például volt hogy folyton szuszogást hallottam, először azt gondoltam szellem, de aztán megmagyaráztam hogy biztosan a videó vagy ilyesmi...:D csak nem nagyon akaródzott "elmúlni". Aztán egy démont is láttam és érdekes módon első gondolatom az volt hogy démon, pedig nem tanítottak nekem ilyeneket (a szüleim nem vallásosak, sőt senki nem volt akkoriban az a rokonaim közül). Volt testen kívüli élményem is, felébredtem és amikor felültem azt láttam hogy a testem az ágyban maradt, erre nagyon megijedtem és kiabálni akartam de akkor egy nagy lökést éreztem és visszatértem... Egyetlen egyszer volt hogy "alva jártam", anyum a konyhában volt én meg megjelentem az ajtóban és felfelé néztem, hiába szólított nem reagáltam csak álltam ott mint egy zombi, reggel megkérdezte miért keltem fel, én meg nem emlékeztem semmire... Volt olyan is hogy egyik este felébredtem és a félhomályban láttam hogy az ágyam melletti széken ül valaki, mikor felkapcsoltam a villanyt eltűnt, de mikor lekapcsoltam már nem volt ott, tehát nem tárgyakat láttam ülő alaknak. Aztán egyszer kötöttem be a cipőmet és félszemmel láttam hogy jön "valaki" kicsit arrébb is húzódtam hogy elférjen, és mivel azt hittem hogy apum az, elkezdtem beszélni hozzá, aztán jött apum a szobájukból és megkérdezte kivel beszélgetek...

Ezek jutottak most az eszembe. :)

Igaz, igaz, igaz... De egy dolog nem feltétlen...és most egy "vad" dolgot írok.:) Senkit nem akarok befolyásolni! Ne értse senki félre!

Tudomásom szerint angyalok igenis születhetnek le, mert Isten dönti el kik jöhetnek ide, természetesen az emberek segítésére küldi őket. De náluk is bekövetkezik a "felejtés"... Így ugyanolyan életet élnek mint az emberek, nyilván az anyagi világ ezt meg is követeli. Viszont vannak dolgok amiben másként gondolkodnak, stb... Mivel emberi nevelést kapnak, így ideát nem feltétlen "angyaliak". Legalábbis nem olyanok amilyenek odaát...

Van ami odaát dől el, mondjuk hogy ki meddig él...

De én itt meg is állok....:)

Ahogy te gondolod.... Ha neked jobb ezt hinni.... :)

Nem vitatkozom! :)

sziasztok mindenki,végig olvastam ezt a forumot..

És érdekes.

Nekem csak annyi történt életemben,hogy 2008 dec 31 én kértem az égieket,hogy nem tudom most megtartani a babám(nehéz anyagi helyzetben voltunk)

és akkor hajnalban 1 kis fehér fényű kis fiú nézett vissza az ajtóból és elment.Reggel mikor fel keltem tudtam,a baba már nincs velem.

3 án az orvos is közölte elment a baba...

majd 2009 szept terhes lettem ismét,kértem ismét az égieket adják vissza a kisfiamat,mert szükségem van rá.

2010 június 4 én megszületett A kis Noelem :)

kislányom 2006.06.03 án :)(de születése után édesapám 11 én meghalt)

mikor Noel született akkor meg apa testvére halt meg..érdekes.

Én hiszem és tudom hogy vannak angyalok,és segítenek.