Kamasz nevelési tanácsok (beszélgetős fórum)

Nagyon jo , az en lanyam trombitas votl egy ilyen zenekarban es ma az unokam 18 eves lany szinten dobol . Ha hazban laktok mia problema ? nalunk a lanyam a pinceben gyakorolt .

Maig en is zenelek , föleg ha a kicsi unokam ( 1 eves ) nalunk landol ) akkor en szajharmonikazok neki ( tegnap a buszba addig kerlelt mig nem kezdtem neki jatszani - jo elöadas volt a szajharmonikazo nagyi es a kis ritmusban bologat unoka )

Sakkozol ? ha igen jatszal vele egypar partit jo ltesz meglatod .

Köszönöm szepen az elismeresed , nem volt könnyu az bisztos mert egyedul neveltem az egesz csordat . De soha nem eresztem nem mondtam ki nem eresztettem azt hogy en feladosztam mindent a gyerekekert ( sajnos sok szulö ezt eleg surun hangosztasa " mert en miattad minden felaldosztam bla bla ... " )

Es inkab mondhatom azt hogy ök neveltek engem mert sokszos rajöttem mennit fejlödik az ember mind anya . Ök csak egy mini kiadatok meg kis emberkek es kesz azert nagyon is gondolkodk ( sokszor jobban mind a szulök )

Nekem egyszeru volt az hogy hogyan fogok egyszer majd viselkedni az en gyerekeimhez , pont az forditot volt minden ! sohan nem tettem azt mind anyam anno velem !

Meg kis iskolas voltam es szokasos kerdes amikor lealt anyam valakivel beszelni ( föleg banyakra jellemzö volt ) "szeretsz jarni iskolaba ? az en egyszeru valaszom volt ; NEM! no othon nem volt vele komfortos egy ilyen komfroantacio utan de ne bevalaltam !

Aztan amikor jött a szokasos ami maig minden nap rengeteg csaladban elhanzik ; mert az XY gyereke mennyire jo tanulo , mert a Balafasziek fia mennyire ugyes es hasonlok ... No en erre nagyon kenyes vagyok ! ezt tiszta szivböl maig utalom .

Nekem nagyon ertekes az hogy a gyerköcök kicsi koruktol az magabisztosagot es önbizalmat gyakoroljak ! Sokan megszoltak hogy a gyerkeim " szmtelenk " pedig az nem az volt egyaltalan hanem egyfele maga bisztosag pl. amikor beleszoltak ha valakivel beszelgettem termeszetesen ök voltak az elsök erre voltak megszokva hatmegis miert lenne nevelellenseg ha az ember a sajat gyerekre koncentral ? Es mennire jo erzes a gyereknek ha letja erzi en vagyok az elsö . En idöben poffa be ha a " ugynevezett felnöttek csacsogtak "

Es megis en sokszor merges voltam hogy miert is nem vagyok meg liberalisabb mert igenis a gyereknek kell hogy maga izlelje az eletet . Lassan ra is jön es azt magatol hogy az elet " jatekaban " valalni kell a konzekvenciokat barmilyenek is.Ott kezdödik hogy felelöseget valol tetteiert , es nem ugy hogy allandoan a szulök csasztetik ; ezt azt ne amaszt ugy !

Soha nem hangsulyosztam azt hogy meg kell hogy felejenek valakinek valamiert , az volt a fö hogy sajat maguknak felejenek meg es sajat maguk jol erezek hogy IGY JO , legyenek elegedettek magukal. Utalom ha a gyereket ferseny szellemben nevelelik es ha nem ö lett az elsö akkor vege mndennek . En szamomra az volt a fontos anno hogy tiszteletnek tartottam hogy reszt vehettem es hogy majd nem a utolsok köszt vegesztem no akkor mi ? semi ; alazatosan de buszken hogy reszte vettem , teljesitettem es boldogan tovabb mentem .

Aztan anyam mondhatott akarmit nem erdekelelt , kisvonat jatek ,egyik fulemen be a masikon ki !

sajnos a lanyom esteben nagyon csunyan sul ez mindne el , kis unokam 11 eves ( alig ismerem ) ami pozotiv mert meg jobban a szive szakadna erte . Alig 4 eves sem volt mar motorozott 6 evesen mar komoly kross motort hajtott es versenyeznikezdett. Ma igy 11 evesen a junior motocrossban a masodik lett vilag viszonyban .

Ezt nem tudom hogy csak mi kik közel alllunk latjuk hogy mi is folyik a kuliszak mögött de egy bisztos borzalmas ha a gyerek apja eli a sajat meddö almait ki a fian . Ez nem korekt ez siralmas es szomoru a gyereknek elopta a gyerekkorat nemengedte hogy es normalis kis fiu eletet elje . Lanyomnak utoljara " nagy szava " volt itt meg amikor egeydul elt . Parja melet csak egy van , amit ö mond a szent ! faj nagyon nekem igy latni az egykor nagypofaju akaratal teli lanyom . Csak az aki ezt meg jobban viszi ell az kicsi unokam .

Bocs , kicist hosszura sikerult , kivanok szep es derus

napot !

Szerintem ami nagyon fontos, és életmentő lehet kamaszkorban, az a humor.

Most keresi önmagát, lesznek tévútjai, mellékvágányok, így érik felnőtté.

Te támogasd, de engedd, hogy elkövesse a saját hibáit.

Milyen zenét játszik?

Nikice, Muraja nagyon sokat segítettek a saját hibáim felismerésében.

Muraja én 17 voltam a 2000-ben!

Most négy fiú anyukája. Szerintem is a fiúk érzékenyebbek, de kevésbé közlékenyek, nem mondják el mi bántja őket, és már csak akkor szembesülök a problémával, amikor baj van. A türelmek kevés a legkisebbek egy évesek(ikrek), de talán inkább arra kell most koncentrálnom, hogy elfogadóbb legyek - magammal kapcsolatban is - és kevesebb lesz a probléma körülöttem.

Sokat foglalkozom azzal, hogy a gyermekkorban átélt események, a szülők egy-egy "elböffentett beszólása" miként hat egész hátralévő életünkre. A tudatalatti szépen elraktározza és belülről irányítja az érzelmeinket/cselekedeteinket, az egonk pedig szüntelen próbálja ezt elnyomni. Innen egy csomó komplexus, feszültség. Nagy megkönnyebbülés volt, mikor felszínre hoztuk anyukám egy-egy olyan mondatát, amiben most már száz százalékig biztos vagyok, hogy nem bántásként mondta, de legalábbis biztosan nem azért, hogy felnőttként is az ellen az egy-két mondta ellen küzdjek. Miután kiörömködtem magam, hogy "felszabadultam", azonnal visszaültem, hogy azon dolgozzam, hogy én, szülőként minél kevesebb olyan mondatot ejtsek ki a számon, ami a gyermekemben maradandó sérülést okoz. Eddig is valószínűleg számtalan dolog elhangzott már, de úgy gondolom, sosem késő.

Állandóan megfelelési kényszert okozunk a gyerekeknek, ha nem figyelünk oda. Azért tanuljon, mert nekünk ciki, ha megnukik, azért sportoljon, mert a szomszéd gyerek is remek atléta, járjon tanulmányi versenyre, mert a mukahelyen el lehet mondani... És ráadásul még az is igaz, hogy alapvetően tényleg jók a szándékaink, csak a kommunikációt kell csiszolni (piszok nehéz) Nagy feladat meghúzni a határt, mert nyilván terelgetni kell. Tény, ha a kamaszra bíznád az életével kapcsolatos összes döntést, az sem lenne jó. Apró dolgokban is nehéz döntenie még. Az életről szóló infói már vetekednek a felnőttekével, végtelenül szerteágazó, nagy mennyiségű információ áll a rendelkezésükre, de érzelmileg (tapasztalathiány nyilván ennyi idősen még) a beavatkozó képességük még nagyon is gyerek. Amit persze nem mondhatok neki :) De ez óriási feszültség valóban belül. Aztán az meg odahaza érezhető, de sokszor átlendít az a gondolat, nehéz egy kamasszal sokszor? Hát még neki milyen nehéz önmagával! Ez a dolog nem rólunk szól...

Szívesen olvasom tapasztalataidat! Gratulálok a szép nagy családodhoz!

Van meg egy fontos dolog amit nem szabadna kihagyni , fiuk sokal erzekenyebbek mind a lanyok de sajnos a csalad ( mar amelyik ) es tarsadalom hol elnek elvarja hogy ök " ferfi " modra viselkedjenek . Emlekszem az olyan undorito kifelyezesre amikor egy fiu baby aki az elsö lepeseit gyakorolta leesett akkor volt egy igazi bunko vigasz beszolas ; Ezertmeg katona leszel "no ez engem nagyon kivitt a turelemböl.

Mert igen a harom fiambol egy sem volt militarista szellemben nevelve . Inkab pacifistak lettek kik ma mar sajat csaladukal rendelkeznek tudnak sirni is es erzelmuket feltarni a partnerjuk iranyt . Az ilyen fiatalok sohasem nem fogjak bantalmazni se a feleseguket sem a gyerekuket .

Itt mindenki elfelejtette hogy egyszer szinten 13 - 15 eves volt ? Volt egy par fiacskam es kislanykam is de a fiuk sokal egyszerubbek ( kompaktok ) mind a lanyok .

Fiukal leultem az aktualis evekben sakkozni es a sakkpartiköszt elbeszelgettunk , mindröl . Inkab mind barat mind anya es fia .

Nagyon is szepen lehet veluk komunikalni ha az ember nem akar feltetlenul belöluk " anyafiat " csinalni , az pedig Isten öriz.

Lanyokal mar kicsit " elenkebb " az elet de ott is megy .Emlekszem lanyom meg nem volt 16 eves De ! jött a 2 000 igen az osztalybol sokan keszultek ra es mindenki örömmel varta . Most akkor en legyek a rossz anuka es b... m el neki ? Nem , mindent szepen atbeszeltunk es neki nagyon szep emelke lesz az egesz eletre . Nincs soknak akkora szerencseje hogy a mileniumot 16 evesen elvezhesse .

Fontos a dialog a gyerekel es nem az allando autoritas gyakorlasa.

Zene nalunk minden , gyerekek abban nötek fel , es igen sok uj mufajban sok erdekeset talaltam. Mind anno en a reagit halgattam es klaszik pop , Leo Cohent valahogy igy a gyerekekel jelen volt több mufaly .Hogy ez engem zavart volna ? soha !

Fél tucat könyvet olvastam el, cikkeket kerestem, meghallgattam azokat, aki "túlélték" már, voltam Tari Annamária előadásán stb-stb... Én úgy gondolom, nagyon sok mindent most nem tehetünk, csak a háttérből támogatunk, lessük, úgy ér-e haza, hogy bevágja az ajtót, vagy esetleg lehet vele kommunikálni. Az alapokat eddig kellett lerakni, és mostantól csak bízni abban, hogy mielőbb visszatalál hozzájuk. Vissza fog. Szerintem a szeretet ezen is átsegít. Kitartást!

Az biztos, hogy nekünk is meg kell szokni, hogy nem fog élete minden percébe beavatni. Eleinte nagyon zavart, aztán eszembe jutottak azok a felnőttek, akik már szülők voltak, és napi problémáikkal még mindig anyuci szoknyáját rángatták. Egyikünk sem ezt szeretné. Persze ez átmenet, mindannyiunknak szokni kell (szintén 13 éves kamasz fiú anyukája)

Az miért baj, ha zenél? Nem mindenkit érdekel a sport.

Kamasz, keresi a saját útját, amíg nem csinál nagy hülyeséget fogadd el.

Hallgasd meg a zenéjét, és ne szóld le. Érdeklődj az iránt, ami őt érdekli.

Ne félj, elmúlik.

Ez egy 13 éves gyermeknél természetes állapot, de átmeneti.

Ha zenél, érdeklődj a zenéje iránt, keress vele közös programot.

Kezeld felnőttként,-igaz, hogy még gyerek-, de ezt ne éreztesd vele.

Egy kamasz gyerek érzi már, hogy nem kisgyerek, de még nem is felnőtt,--keresi a helyét, és feszegeti a szülők tűrőképességének határait.

Neked most az a dolgod, hogy vedd kezedbe a gyeplőt, és néha engedd a gyeplőt lazára, néha meg húzd erősen vissza, hogy az a "féktelen lovacska" érezze, hogy merre, és milyen tempóban mehet, de néha száguldania is kell. Az Anyák ösztönösen érzik ezt.

És a mi a legfontosabb: megbízni a gyerekben, ezt tudatni is vele...viszont ha egyszer is nem tartja magát a megbeszéltekhez, akkor annak legyen következménye.

Írom én, aki nevelt már fel fiút, aki nagyon "kemény" kamasz volt, megdolgoztatta az idegrendszerem rendesen.

Büszkén mondom, hogy ma már "meglett" ember, diplomás, komoly beosztásban,felelőssége teljes tudtában, és nagy tisztelettel az Édesanyja iránt.

Ezeken a problémákon, melyet felvázoltál, minden szülő átesik.

De most, neked hatalmas a felelősséged, hogy a gyermeket a lehető legjobb irányba tereld.

Kívánok Neked minden jót, és hogy 10 év múlva Te is ilyen nyugodt legyél, mint a milyen én most vagyok a gyermeket illetően!

üdv.

Köszi a tanácsaitokat, de sajnos ezeket már próbáltam, de már ott tartunk, hogy nem tudok a gyerekkel normál hangon beszélni, mert teljesen átnéz rajtam.

Nem hajlandó sportolni, de zenél.

Az otthoni feladatait "Nem is tud róla, hogy kértem tőle valamit! vagy Nem tudja, hogy ilyen dolgot is kell csinálni!" Egyébként mindent Ő csinál nálunk.

Azért van mert hirtelen kezd felnőtté válni, és nem tudja még jól kezelni a helyzetet. Eltart pár évig.

Próbáld meg felnőttként kezelni!

Sok sok türelem kell hozzájuk, nagyon nehéz nekik is a változás: a kiskamaszkor.

Most még jobban megismerheted a gyerkőcödet. Újabb és újabb arcát fogja megmutatni neked. Újra össze kell csiszolódnotok, úgy mint babakorában :)

Kitartás, ez is elmúlik mint a bárányhimlő (az enyém 17 lesz idén :)

A szulo ne felejtse el, hogy o is volt kamasz.

Valahol ki kell tombolnia magat; nos, erre jo pl. a sport, onallo feladatok otthon.

Sok-sok turelem.