Jogosan szóltam rá anyósomra, vagy eltúloztam? (beszélgetős fórum)
Igen ez így igaz,állítólag én tündér anyós vagyok még tündéribb nagymami,remélem íg is marad,
és bízom benne hogy a kis unokám is "tündér"lesz!
Na igen. Bár gondolom, azért a fejét is védték valamivel... Remélem legalábbis...
Nem akarom én azt mondani, hogy jó ötlet volt, ha a hagyományos értelemben vett koncertre vitték...
De a SYMÁban azért más is szokott lenni.
Ahogy anyósból úgy szülőből is van "néhány" nem követendő példa, nekem az előbbiből jócskán kijutott...:(
Én csak annyit kérdeztem,ki vigyáz a babára? Mondták,hogy viszik,mert mindenhova viszik Magukkal.
Akkor kérdeztem,hogy ez jó ötlet? Igen,ez a válasz,tehát a döntést meghagyom nekik,azt tudják,bármikor szívesen vigyázok Rá,én azt szeretném,ha kettesbe mennének.Jó a kapcsolat,csak velük kell lenni,ez az álláspontjuk.
A hallása valóban nem. A kutacsa azonban nyitott és csak egy vékony lebeny védi az agyát a külvilág ingereitől.
Túlzott ingerek=tanulási és viselkedési zavarok a későbbiekben.
És jó a viszonyotok? Csak mert ha igen, akkor kellett volna MEGBESZÉLNI velük, felajánlani, hogy addig akár te vigyázol a gyerekre. Nem BELEDUMÁLNI, mit hogy kell csinálni. Sok anyós/nagymama/rokon/bárki ezt a különbséget nem érzi.
Szerintem az, hogy valaki magában tartja a véleményét, ugyanúgy nem tesz jót a kapcsolatnak, mint az, ha folyton beledumál. Az, hogy normális emberként normális hangnemben elmondja esetleg a véleményét egyáltalán nem támadólag, még jól is jöhet a szülőnek, mert esetleg olyan szempontból világít meg dolgokat, amire ők nem gondoltak.
De a döntés az övék!
Amúgy amennyire én tudom, 4 hónapos kora előtt a gyerkőc hallása még korántsem olyan éles....
:)))))))))
Petőfi csak tudott valamit...:))))
Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy
Részlet:
"Három ízben volt már félig holt,
Jajj, Istenem, be jó kedvem volt!
De az ördög sosem vitte el,
Oly rossz, hogy még az ördögnek sem kell!"
Az enyémet is szívesen kinyúvasztanám. De örökké fog élni, az ördög is sírva küldené vissza...:)
Egy darabig az ember küzd: próbál jóban lenni vele, aztán rájön, hogy feleslegesen pazarolta el az energiáit, mert akármit is tehet, jó soha nem lesz.
És az enyém is próbálgatja a határokat rendesen... de nem fog nyerni!:)
Én is tuti szóltam volna, hogy ezt azért ne csinálja már. "Kevesebbért" is rászóltam már, meg is sértődött, de a gyereked az első, a SZÜLEI nevelési elvei, gondolatai, csak utána jöhet valahol nagyi lelki világa...
Mit reagált egyébként? (Nem olvastam végig a fórumot...)
A férjed úr lett a házban, tőr-zúz???? ..mert gondolom neki is mondogatta a nagymama.
Normál esetben nem kellene ezen megharagudni az anyósodnak, mondjuk nem mindegy a hangsúly, az milyen éllel mondtad.
Igen es hozza teszi ... Lesz itt majd dirr durr . Csii-csatt ( a pofonra celoz amit majd kap erte tolem) es, hogy anagyapja is ilyen volt :)
Ezek a dolgok elegge zavarnak...
Szia!
Szerintem jól tetted, hogy szóltál. Én is szólok, ha valami nem tetszik. Persze finoman és nem bántóan.
Jobb, ha az elején tisztázódik, mintha összegyűlnek ezek a dolgok benned, aztán később csattan.
Mondjuk még nem veszi igazán a kicsi ennyi idősen, de a miheztartás végett jobb szólni.