Isten mindig, mindent megbocsájt? (beszélgetős fórum)
..meg veletlen sem gondolom ugy, ahogy irtad, hogy mert elhiszem, hogy van menny oda jutok (tavol all tolem meg gondolni is ilyet)
..es igen, amit irtal, hogy aki azt hiszi, hogy az erdemeiert megerdemli-igazad van
..ezen irasod alapjan gondolom nem olvastad el a hozzaszolasom cimzettjenek hozzaszolasait....
szerintem be lehet biztositani, hogy valaki odajusson
nem.
A szeretetnek nincsenek mennyiségi korlátai:ha magamat szeretem,akkor nem veszek el mástól szeretetet, mellett még szerethetek nagyon sok mindenkit.
szerintem te az önzetlenségről beszélsz ebben a hsz-ben.
Pont ez az: ő tisztában van vele,hogy neki az a véleménye,hogy isten nem létezik,DE:fenntartja a jogot,hogy tévedhet,és mégis létezik Isten.Beismeri a saját korlátait,hogy esetleg nem jól gondolja.
Bebiztosítja magát? :D csak véleményt írt,meg ötletet..nem hiszem,hogy bármivel be lehetne biztosítani,hogy a mennybe jussunk
? azt írta: HA van menny.
lehet úgy is szeretetet gyakorolni,ha magunkat tesszük előre-tehát nem teszünk semmit magunk ellen,és hiszünk a saját erőnkben.
remélem,hogy nem..mert ennek nevében bármi gonoszságot el lehet követni(és el is követnek) mert úgyis megbocsáttatik.
Sőőőt ami engem még nagyon zavar,hogy Istennek állítólag kedvesebb a megtért,bűneit megbánt bűnös..ez igazságtalan.
ha te vagy sajat magad istene, akkor hogyhogy hiszel a mennyben, s abban, hogy ilyen istentagado eletmod utan te odajutsz es meg ki is osztod?
a szavaidbol tenyleg az latszik, hogy magad tartod istennek.. igy mit keresnel azok kozott, akik a szeretetet gyakoroljak (masokat teszik maguk ele- tehat nem magukat istenitik)
"Egyébként nem szokás ez a stílus itt ezen az oldalon, de gondolom valahol messzi faluból írsz:)"
Ez a mondatod szerinted nem sértő a vidéki emberekre???
Az ostobaság, nem helység függő ám, szerencsére.
Teljes mértékben igazad van. :/
A valódi ok, amiért szakított velem, az nem az anyagi helyzetünk miatt volt, hanem mert nem tudtunk találkozni egy hétig a munkám miatt, és ezalatt az egy hét alatt nem hiányoztam neki annyira, amennyire kellene hiányoznom neki egy kapcsolathoz. :/ És amikor letelt az egy hét, rá az első talin közömbös voltam neki :/ :(
Ha félsz a pasikat hazavinni, akkor egyértelmű, hogy tudat alatt megakadályozod, így a szakítás szinte törvényszerű (azaz eleve olyan ffi-t vonzol be, aki "időben lelép").
A család csórósága miatt nem hagy el az, akinek fontos vagy. Nálunk az anyósom elég érdekes eset, a párom sem sietett hazavinni emiatt a csajokat, de nem félt,h emiatt valaki lelépne, egyszerűen arra törekedett, hogy ha nem muszáj, ne legyen "helyzet". Mostanság se megyünk sűrűn, pedig három unokát már összehoztunk... A lényeg, hogy benned a helyén legyen.
A bűntudat a legrosszabb, amit tehetsz önmagaddal. Isten nem ücsörög egy felhőn, és nem ítélkezik. A saját gondolataid hozzák el az életedbe a saját magad által "jogosnak ítélt büntetést".
Egyszerűen szeresd magad, fogadd el a helyzetet, örülj, aminek csak lehet, és akkor jobb lesz körülötted minden. Nem kell büntetni magad! Megkaphatod azt a férfit, aki így elfogad, és megkaphatod azt az anyagi jólétet, ami nem tölt el szégyennel, de az első lépés a Tiéd. Leteszed az önrészt, és Isten hozzáteszi a többit. Ha negatív az önrész, az isteni is az lesz. Adjál pozitívat!!!!!!
Sok sikert!!!!
Ezt mi nem tudhatjuk... Ezzel az erővel akár Hitlert is írhattál volna.
Ahogy a Mi Atyánkban van: bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek... Ha mi megbocsájtunk, akkor el van boronálva a dolog... Mert csak akkor remélhetjük másoktól, ha mi is megtesszük.
Haraggal, gyülölettel nem szabad, és nem is lehet élni. A saját életünket, lelkünket mérgezzük.