Isten a vádlottak padján.... (beszélgetős fórum)
Minek döntsek,ha a végső szó nem az enyém?Akkor inkább azt teszem,amit ÉN jónak látok.
Az élet pedig ebben a formájában:
-ha nincs:mindent értek és könnyebb megbékélnem azzal,hogy egy nagy rakás sz*r az élet mindenkinek.
-ha van Isten:Semmit nem értek!Mert abban az esetben mit gondoljak az életről?Szerinted?A hívők boldogabbak...Igen.Miért?Ugyanaz a Nap süt le,stb...Isten holléte=boldogság-mérő?
Mint írtam más helyen, annyi ember jár templomba vasárnap,a hét többi napján lop,csal,hazudik,veri a családját,stb.És Isten ezeket egy lapra teszi a becsületes,törvény-és családtisztelő emberekkel?
Akkor miért lettünk felruházva lelkiismerettel,ha a legnagyobb gazemberek is feloldozást nyernek?
Két fogalmat a zsidóság különválaszt. A holocaust kifejezés az egyik zsoltárban fordul elő, ami a teljesen elégő áldozatot jelenti.
A zsidó ember a "soá" kifejezést használja.
És ami történt velük az évezredek során, az emberi tett... Isten megengedte??? Meg...
És addig lesznek, amíg isten engedi.
Az Egyiptomból kiszabadultakra a "szent maradék" kifejezést használják. Akik túléltek Auswitzot, Birkenaut, Dachaut és minden mást, azok is "szent maradékok"...
Eszközök vagyunk... dönthetünk valami mellett, vagy ellen, de a végső szót nem mi mondjuk ki.
Az élet titok - a halál tény. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül.
Emberi szempontból úgy lenne igazságos, hogy a jó lélek sokáig éljen egészségben, jólétben, boldogságban, a rossz pedig bűnhődjön, szenvedjen...
A tapasztalat más ...
Mert?Mi a halál?Belénk van kódolva...Ennyi.
Én azt mondom:az élet hiánya!Nem is önálló valami...Élet lenne halál nélkül,de halál nem, élet nélkül!
Igen.Legyünk tekintettel mások érzésére,mindig a legtapintatosabbnak kell lenni,mert pont ez az,amit nem tudunk:túl van-e...
Sajnálom,hogy ez történt nálatok!:(
Az állatoknak is van...Láttál már oroszlán szexet pl?:)))
(ja...amúgy tényleg tök csúúúúcs...:D)
Jó.Hát én nem erről beszélek,nem ezt vitatom.
De azt igenis vitatni fogom,hogy a halál az élet velejárója.Ez egy nyelvtani,logikai bukfenc.A kettő ugyanis kizárja egymást.Akkor hogy járhatnának együtt?Nem lehetek egyszerre eleven,meg holt is...
Már pedig én 80évesen sem fogok másképp érezni,ez a nagy rakás idegsejt-halmaz,ami egységes entitását Specyben aposztrofálja, még nagyon sokáig ingerületbe akar jönni a napfényre,a hangokra,az illatokra,az ízekre!Hogy "lenni,vagy nem lenni?",ez számára nem is kérdés,sőt:Cogito ergo sum!
Én úgy tapasztaltam, hogy az elmúlás témáját a legtöbben tabunak kezelik, elég azt nézni az átlag, hogyan komminkálja le a gyermekek felé ezt (sehogy, mert ők sem tudnak mit kezdeni vele).
Ebből kiindulva egy szeretet ember elvesztésekor nem is tudnak végigmenni a gyászfeldolgozás szakaszain, hanem megrekednek az első tagadás illetve düh szintjén, ami akuttá válhat, és további lelki és testi megbetegedéshez vezethet.
Sajnos kevesen is kérnek segítséget azok közül, akiknél ez megtörténik.
Mert mi az egészséges?
Miért az?
Elég értelmes asszony, aki helyén kezeli a dolgokat, mostanába már kicsit többet foglalkozik a halállal...csak ezért jutott eszembe a példa.
Én nem vitatom, ha mások minden halált tragédiának fognak fel, mindenkinek joga van úgy állni az elhunytakhoz és a halálhoz, ahogy az érzelmei és tapasztalatai diktálják, ilyetén viszont neked sincs jogod bírálni mások felfogását erről.
Személyes véleményem, hogy általánosan Magyarországon nem a legjobban állnak az élet elmúlásának felfogásához, nem egészséges módon.
Jól van,csak nehogy meghallja,hogy így gondolod...:(
Én azt gondolom,hogy tisztességes a másik halálát tragédiának felfogni,ennek ilyetén voltát egyedül az érintett hivatott felülírni...
Sok mindenen múlik, hogy valaki tragédiának tekint-e valamit.
Ha példul meghalna a nagymamám, én nem tekintetném annak, szép és tisztes élete volt, persze nagyon hiányozna és sajnálnám, de semmiképpen nem tekinteném tragédiának.
De az is lehet, hogy mást értünk a tragédia szó alatt.