Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

Élvezem, ha a postás almát tesz a ládába,

vagy ha a rendőr a sípját fújja álmába',

és örülök az utcán talált pénznek

vagy a csupor alján maradt méznek.

Adod Te is, úgy gondolom,

mikor verseidet olvasom,

ajándéknak fogom fel,

Írásodat élvezem.

Vagyok pápa, vagyok király,

vagyok bohóc csepűrágó...

Früstöködet megköszönöm,

hiszen olyan kedvesen adod.

Früstöknek mit ennél?

Van egy kis kenyérhéj.

Mással nem szolgálhatok,

Templom egere-szegény vagyok.

Kapádat cseréld metszőollóra,

s vedd rá apádat, hogy lőjön hollóra,

amit meteorkövön süttök meg,

kiváló étek lesz früstöknek.

Neked megbocsátok,

én is hibázok.

Keresd a kacsádat,

dobd el a kapádat!

Teste már holt lélek háza,

azzal nem megy vacsorára,

tied lesz a kacsasült,

mert ő már rég kihűlt.

Legyen megint bocsánat,

összekevertem a két verseset,

de ha meglelem a kacsámat,

írok majd új verset neked.

Van nekem egy barátom,

rajta van a kabátom.

Neki adtam tegnap este,

Mert reszketett vézna teste.

Sebaj, én meg a másik helyen

a magyar eb törzskönyvre gondoltam,

de hova visz a buta fejem,

azt már senki se tudja, hol van. :)

amnézia

Diadalra vitte

Elment a Forma1-re,

De már James és Niki

Soha többé nem mehet ki.

Száguldanak felhők között,

égi autójuk lekörözött

minden angyalt a versenyen,

hogy dicsőségük nagyobb legyen.

Száguldozom, mint James Hunt,

de kilyukad a kocsi alja,

s Lauda kezében a lant

őt viszi diadalra.

Sárkány kell én veled megyek,

a hátamon el is viszlek,

A szép várost bemutatom,

aztán haza száguldozom. :)

Holnap megyek Pécsre,

Elindulok végre

Szamaramnak hátán,

Elkísér egy sárkány.

Pénztárcája lapos, mint a tehénlepény,

de sajnos ő nem igazi kemény legény,

így postát-bankot nem rabolhat,

éhkoppra jut ma vagy holnap.

Jóska les a csalitosból

Hol kaphatna ő most jó bort

Inna de nincs pénze rája

Kiürült a pénztárcája

Hibáztatják - mindhiába.

Ügyetlen volt Jóska lába.

Nem a kő az esés oka,

Okozója csak a Jóska.

Megbotlott a kőbe Jóska

Ifjú korban hullott porba

Családtagok siratják

A követ hibáztatják

Bennem élnek az emlékek,

Most már tudom, hova lépek.

Amíg ifjú, s bohó voltam,

Az úton néha megbotlottam.

Engedted, hogy a hajad húzzam, mikor óvodások voltunk,

és engedted, hogy a macskát nyúzzam, mikor becsukott a boltunk;

mindig tudtad, hova engedj, s hova tilos mennem,

de hogy mire hogyan hathatsz, sose tudtad bennem.

Hatni szerettem volna rád,

Elmondani, mi a hibád.

Mitől lennél sokkal fittebb,

De nekem ezt nem engedted.

Folytatása mesének van

Fortyoghatsz bár, mint a katlan

Nem kell múlthoz ragaszkodni

Új szokások fognak hatni

Kardodat hogy döföd belém,

ha a felhőkből kacsintasz felém?

Káprázat vagy, semmi más,

nem lesz semmi folytatás.

Felkel holnap is a nap,

A kobra holnap is harap.

Vigyázz nagyon, védjed magad,

Tartsd kezedben a kardodat!

Mérges a kobra, mikor beléd harap?

És te ügyes, hogy megvédd magad?

És csak akkor van-e reggel,

ha a nap is újra felkel?

Van aki mindig pörög

Van, aki mindig röhög

Van, aki mindig érdes

Van, aki mindig mérges

Gyerek Gyurka, Julcsa nádszál,

csak nem a szülészeten vártál?

Messze vagyok én már onnan,

fogalmam sincs, az már hol van.

Gyurka sem más mint egy hurka

Julcsa éppen őtet gyúrja

Ettől ő lesz szép kerek

Megszületik a gyerek

Gyurka vajon gyurmából van,

és ha abból, ki gyúrta?

És ha a hurka csak műanyag hurka,

akkor is megeszi a Gyurka?