Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

itten álltam bé-kávézva,

hányingerrel kapaszkodva,

csodabogár nézett le rám,

otthona volt a fa odva,

Kezedet most megfogom,

bocsánatot kérve,

nem figyeltem a kiírást,

rég jártam már itten.

"Udvarban" volt az utolsó szó,

Kezdőnek az lett volna jó.

Ezt én elnézem neked,

szorosan fogom a kezed.

Eljő egyszer az az idő,

amikor a gyermek felnő,

nehéz szívvel elengeded.

amikor kell fogja kezed.

Kikosaraz - meglehet,

de ad neked egy tehenet,

mert neki több is van,

nem férnek az udvarban.

Babot Ágnes?

Az a specialitása.

Megdöglöm,

ha engem is kikosaraz.

Szeretkezünk? - kérdezte Ágnes

párja vonzotta őt, akár a mágnes,

de válaszként nemet kapott,

nem is főzött neki babot.

Eléd megyek délebédre,

fokhagymalevest veszünk,

és rántott csirkét eszünk,

aztán szeretkezünk.

Érdekel, hogy mi lesz

holnap majd az ebéd?

Milyen finomságot

teszek én majd eléd?

Bedől a parti őrség, a kerítés meg kidől,

Hansi hetvenötöse rohan a kertek alatt,

irhája csatakos, de Guernica songkrant énekel,

engem meg más festő kevésbé érdekel.

Tisztelegtek, meghajlok

én is Roger tudása előtt.

De szavaim elvontak, nem gondoltam,

hogy bárki is, ennek bedől.

Olümposzon uralkodott,

Nagy ereje vihart hozott,

Zeusznak a főistennek

Az emberek tisztelegtek.

Tényleg ennyi adatott,

de az nem Akhilleusz volt,

hanem Prométheusz

az isteni Olümposzon.

Irhából kirázták a sasok,

Akhilleusz csak sasólt.

Nem gondolta ez a lesz a vége,

Ennyi adatott tényleg?

Olümposz

Humusz és hűs homok kényelmes nyugvóhely,

de akkor a csintalan Mózes visszaengedte a tengert,

mire táncoslábú Akhilleuszunk kiugrott sírjából,

és a hegyre menet kaftánt varrt irhából.

Sarkába szúrt nyílvesszővel

Sántikált hős Akhilleusz,

Halál lett az eset vége,

Betakarta őt a humusz.

Utolsóval a medve hátrafelé menve

három örét tesz a persely őrének markába,

hogy ne zaklassa többé vizslató tekintettel

és ne járjon állandóan a sarkába'.

Megígérem az maradok,

ha tőled egy verset kapok.

Írjál verset "őre" szóval,

versemben írt utolsóval.

(4830. hsz)

Nem érdekes, fő, hogy tisztáztuk a helyesírást, és kedves fokhagymám, megegyeztünk megint, hogy mindig haverok maradunk. :)

De mi a francot írjak meggyet,

Enissa csak dohog, szeggyed -

felszedem őt karácsonyra,

juhé, tuti megígérem.

Kívánja a hideg sört,

erre bizony sokat költ.

Ne sajnáljuk mi ezt tőle,

a finom sör bőre őre.

Meggyet, szed is Józsi szaporán kosárba,

asztalra borítja a dohos konyhában.

Julcsa az asszonya, dohog is magában,

Józsit és a meggyet, a pokolra kívánja.

Pista mondja Józsinak,

Lemenőben már a nap,

Gyere komám igyunk egyet,

Holnap szedjük le a meggyet!

Hatást keltett ez a hátas,

Bolond ló ez, nem is százas.

Galoppozik össze-vissza,

Fogja fejét öreg Pista.

Hajában kártya halcsonttal

tűzve, ami különös varázst tesz

e makulátlan szűzre, ahogy

fejét dobálva lesi a hatást.

Proli vagyok, nem proletár,

Ingem vászon, gyolcs a gatyám.

Feleségem rokolyában,

Piros szalag a hajában.

kártya

Bálban voltam tegnap éjjel,

Küzdöttem a verejtékkel.

Úgy táncoltam, mint egy profi,

Fel sem tűnt a többi proli.

Én nem megyek, hívjatok mást,

Julcsit, Karcsit vagy Tamást.

Napsütésben, holdvilágban

Jobb az ágyban, mint a bálban.

Fürdette a nap a holdat

éjkék ege mezején,

fürdőbálba megyünk holnap,

Marcsi, Józsi, te, meg én.

Tejébe, vajába

a fürdőkádjába

szépen beültette,

gyengéden fürdette.