Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)
Kajmän csokjät ki kivänja?
Ha bekapta majd kihänyja,
Minden roger, minden rendben,
lassan megjön majd a kedvem,
Lehány, egy trehány leány,
ostorozza ezért meg egy betyár!
Netán kergesse meg a gepárd,
vagy csókolja faron a kajmán!
szivärväny log fejem felett,
nem szeretem en a telet,
a tamburäs gipsy leäny,
el nem ugrom, rögtön lehäny,
Tábor, lovak és sátrak,
tamburás cigánylány...
Leszünk-e még bátrak,
szépséges szivárvány?
Takar ám a nomád sátor,
hogy a beduin ott mit tárol,
nem tudod meg közel s távol,
útra kél a vándor tábor.
valosägrol nem beszelünk,
higyjen bärki amit akar,
erkölcstelen primadonnäk,
mind erkölcsös, es mind takar
Álom rólad lesz halálom,
álmodj rólam szép lesz álmod
Szép szememről, szép orcámról,
mint a legszebb valóságról.
Lett nekem is rosszkedvem ettől,
és őszintén sajnálom,
hogy egy sötét hétfőtől vagy keddtől
ami szép volt, csak álom.
Most már csak Cserebogárral mehetsz,
Napsugárról nem olvastad a híreket?
Amit megtudtunk, szomorú eset,
A Hoxa népe nélküle szegényebb lett.
Cserebogár és Napsugár,
két szerelmem a piacon vár,
veszünk tököt, borsót, lángost,
de melyikkel legyek már most?
Engem is vihetne Cserebogár
Hét pettyét is megcsodálnám,
Mondanám Petőfi után:
"Cserebogár, sárga cserebogár"
Betartva soha, bárki is is akarta,
legyen az Manila, Bangkok vagy Jakarta,
Cserebogár, veled kell mennem,
tudod, vigyél a piacra engem.
Féltően olvasom újra a versedet,
remélem a mentő csak puszta réveteg,
ha mégis igazság, hát vigyázz magadra,
hisz az ígéreted nem is lett betartva.
Belőve, vacak erőben,sírok egy mentőben,
búcsúzom tetőled, kérlek ne köpj le, bízz a jövőnkbe!
Menj ki a mezőre, csak ne vonj kérdőre,
Táncolj az esőben, s gondolj rám féltően.
Gyötört a vägy, hogy elmondjak Önnek szäz szerelmes mondatot,
Mit Casanova bugo hangon, neked a füledbe valaha is mondhatott,
A palackot tengerbe dobom, ha a snapszot persze ki ittam belöle,
Haschisch a kedvencem, most a poros homokban fekszem itt belöve,
Esszébe tömörítek száz szerelmes mondatot,
mit Don Juan és Casanova valaha is mondhatott,
palackba teszem, amiből kiittam a sört,
elmúlik bánatom, mi halálra gyötört.
Räm legyintett a kedvesem,
kinek jutsz mär az eszebe?
irjäl verset Pattayaban,
es tömöritsd egy esszebe...
Homokon a Balázs Fecó megváltozni nem tud,
szélben fútta tutaj, hajó Pattayába nem jut,
dolgozó lány kedvesem a ginekológián
emlékszik-e, gondol-e még rám?
hiäba keresgelsz Pattayaba?
csotäny mäszott bele a hajäba,
dolgozo länyok ällnak a strandokon,
üzletek elött es kint a homokon,
Tisztnek a pocakja muterom lisztjének mit se számít,
megterem benne a zsizsik amúgy is, bárki bármit állít,
licitálok orrvérzésig, kardtalanul megyek Pattayába,
dolgozó lányt találok ott, vagy csak keresek hiába?
uram, mit parancsol?,..
kerdi a cicitlen,
Velem majd vigyäzzon,
mert jo vagyok licitben,
kardtalan vitezek,
älomborbol isznak,
jelentenek bärmit,
egy pocakos tisztnak..-))
Kedvencétől a hetvenöt bének és a kardtalan vitéznek
elapad a hangja, a bundátlan nyuszitömeg taccsol,
a királynő tudata nyomot hagy a kemencénél, s lefagy;
a cicitlen felszolgáló raccsol: uram, mit parancsol?
Hangot adnak az okosok, kerdes nelkül adjäk,
megszeppenö nyuszi tömeg, bundäjuk elhagyjäk,
A jo szagok elsöpörnek füstös kemencetöl,
Hänynom kell a kis cicitöl, Hansi kedvencetöl,
Dobok hagytak agyamban nagy nyomot,
sorsom,hogy 75/B-nél tudatom lefagyott.
Lassan ettől már többen kidobják a taccsot,
adtak is a bátrabbak ennek hangot.
Pikuläsnak Mikuläsa hempereg az öszi särban,
Szöke szomszed, 75 B, integet a hideg värban,
Erre gyertek jo vitezek,huzzätok ki kardotok,
Dugjätok a hüvelyembe, hadd szoljanak a dobok...
Ha ragot, képzőt, bármi toldalékot lelek,
hogy a fogyhatatlan páros rímek gurulása
az őszi sárban élményt adjon neked,
elviszem hozzád, mint a tündérek mikulása.
jav:
Lelkemnek älmai nelkül nem elhetek,
Ennyi a vägyam, ennyit csak kerhetek,
A szomszed Jenöke uj pipät faragott,
Lelkemnek bugyräban nem örzök haragot,
Lelkemnek älmai nelkül nem elhetek,
Ennyi a vägyam, ennyit csak kerhetek,
A szomszed Jenöke uj pipät farag,
Lelkemnek bugyräban forrong a harag,
Látom, hogy nem érdekellek,
Fáj is, de
Mit tegyek, ha kedves vagy, te
lelkemnek.
Ellen-seggel kokettälok swäbosan,
Mosolygok a nemet örre csäbosan,
Särga csillag fellvarrva a kabäton,
Nezem Pedrot, de öt sajnos nem lätom,