Idősek viselkedése (beszélgetős fórum)
74 éves vagyok.Egyedül élek.Nincs egészségügyi problémám,mert ha jelentkezik,a neten találok rá megoldást.
Ennyiből azt a következtetést tudom levonni,hogy egy idős nem mindig érzi azt,hogy mások segítségével tud boldogulni.Nagyon sokszor tetőz a baján az állandóan aggodalmaskodó család.Borzalmasak tudnak lenni,állandó feszültséget okoznak,amivel a betegségek még jobban súlyosbodnak.Egy idő múlva olyan elviselhetetlenné válik ez az állapot,hogy kilátást nem lát az idős,feladja.
Ketten vannak,problémákkal.Elég egymás hisztijét elviselni.Itt jegyzem meg,nem kéne nekik segítség,ha más nem avatkozna bele az életükbe.Ők tudják ,mi a gond náluk.Nyugalomra lenne szükségük,egy külön lakhely,ahol nem érzik a szeretteik állandó zaklatását,ajánlgatásaikat,félelmüket stb.A papa súlyosabb,csakis a mama tudná meggyógyítani,mert ő ismeri a férjét a legjobban,nem a család,és főleg nem az orvos.
Legutóbb,amikor kézhez kaptam a rengeteg gyógyszert,úgy döntöttem,nem mérgezem magam.Nehéz változásokon estem át,nekem nem főzhet senki,magam főzök,áttértem a vegetáriánus kajára.Röviden,hagynak,hogy magam oldjam meg a gondjaimat.Nem erőltetik rám az akaratukat.Főleg nem riogatnak avval,hogy otthonba raknak.A lányom természete tönkre tenne,imádom,de kerülöm,az unokám szeretete,megértése elég nekem ahhoz,hogy önállóan is boldoguljak.Bármennyire hihetetlen,jól érzem magam.Ha gondom van,én fordulok hozzájuk,de az a tudat,hogy nem zavarom őket,erőt ad ahhoz,hogy megoldjam a problémákat.Írhatnék erről rengeteget,de a lényeg ilyen esetben,bizni kell az öregekben,sokat tapasztalt emberkék,tudják,mit hogy kell csinálni.Ha szükségét érzik a segítségnek,biztos szólnak.Ílyen helyzetben sosem lesz jobb az állapotuk,csak egyre romlik majd.Igen,az élniakarás tartja őket életben,és ha hagyják őket élni,ha aggodalmaskodást nem éreznek,érzik,hogy bíznak bennük,ez nagyobb siker,mint a körülrajongás.Az öreg mindent érez,azt is ,ha útban van.Ott nincs útban,ahol szeretik,ahol éreztetik vele,hogy még szükség van rájuk.
A szeretettel gyógyítani lehet,semmi sem olyan hatékony,mint az,hogy szerető család veszi körül.Köszönöm a lehetőséget,hogy mindezt leírhattam.
Ezt még megérteném, de hogy lucskos gatyában mászkál egész nap...
Mondjuk Anyu is bepisilt már, és nem is nagyon érdekelte, de már folyamatban volt az elhelyezése egy otthonban.
Húha, ez már komoly. Ez már esetleg közegészségügyi témára terelhető.
Mennyire fogják fel vajon a helyzetet?
Sajnálom, de tényleg nem tehettek semmit, ha nem sikerül a lelkükre hatni.
A doki se "nyugtassa" meg ennyire a beteget... Kétségtelen viszont, hogy ha apósodat pelenkázni kell, akkor az nagy teher a stroke-ot átélt felesége számára. Talán ezzel lehetne elérni valamit, hogy diagnózis kellene, nem a halált várni.
Csak tippelni tudok.
Nem akarnak a terhetekre lenni azzal, hogy esendőnek mutatkoznak, vagy "hordani" kell őket vizsgálatra, kezelésre.
A düh itt sem jó tanácsadó, de megértem, hogy tehetetlennek érzitek magatokat.
Talán anyósodék háziorvosánál kellene elérni, hogy meglátogassa őket, és ő javasolja, amit szükségesnek lát. Betegszállítás is létezik, a rászorultaknak ingyenes, jár is nekik.
További ajánlott fórumok:
- Kisgyerek viselkedésére a tablet hatása
- Hogyan viszonyuljak párom gyerekes viselkedéséhez?
- Ez normális viselkedés?
- Barátom belépett egy pártba, most már képviselőjelölt. Amióta politizál, sokat változott a viselkedése. Mit tegyek?
- Vajon mi lehet ilyen viselkedés mögött?
- Mikor lehet aggódni egy kamasz viselkedése miatt...?