Húsvéti kajadömping (beszélgetős fórum)
Alapjáraton mi nem tartjuk a Húsvétot,de persze sonka és ami ezzel jár az van itthon ..idén pont vasárnapra esett a házassági évfordulónk is(ami kétséges volt lesz e,de lett)igy nyilván csináltam különleges vacsorát..megérte,bár most túl ettük magunkat,amit nem szoktuk.
Kimondhatom,hogy idén kajadömping volt nálunk,de az a fránya mérleg meg se moccant,ugyhogy jól sikerült megúszni ezt az ünnepet is😁
😀
Nekem sem kell ünnep, hogy bejglit süssek.
A férjem szereti, és néha év közben is megsütöm.
Én azt nem tudom elképzelni, hogy ünnepkor éhesebb legyek, mint máskor.
A szokás sem kötelez. Főleg, ha köze sincs az ünnephez, csak valami miatt pont így alakult ki.
Olyan 12 évesen megcsömörlöttem a bejglitől, emlékezetem szerint azóta sem ettem. Mégis "ehun vagyok e". Sőt tudom, hogy van olyan elvetemült is, aki szereti a bejglit és bármikor, akár nyár közepén is szívesen süt, és őbelé sem csapott még a ménkű.
Úgy látszik ezzel azonosítja az ünnepeket. Nehezen tudja elképzelni, hogy vannak akiknek nem a nagy zabálás jut eszébe az ünnepekről.:)
Gondolom, diétázás közben ezek nagy kísértést jelentenek.
Te írtad ki a Karácsonyi kajakóma fórumot is.
Mi az oka, hogy ennyire érdekel mások étkezése?
Én is vettem pacalt, de keveSebbet ettünk a szokottnál és nem tudtam megfőzni. Majd a következő hétvégén.
Sonkát tarját sem vettem, egyzerűen nem tetszettek.
Ha ilyen piac lenne a közelemben, lehet, én is ott vásárolnék.
Tojást gyerekkoromban festettünk.
Igazából, épp elgondolkodtam ezen, én sem éltem meg annak idején a családban ünnepi szokásokat. Pláne ételben nem. Anyai nagymamám vezette a gyerekkorom idején a háztartást, ő pedig egyrészt református volt, másrészt felnőtt élete nagy része viszonylagos szegénységben és gyakori költözködéssel telt. Honnan hozott volna ő maga is megszokott ételsorokat?
Aztán idevetődtem egy rosszul ellátott faluba. Halat is csak azért veszek karácsony táján, mert akkor kapható valamennyire, de akkor is csak fagyasztva.
Évek óta nem vettem majonézt. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy ne egyem.
Zsúrkenyeret valamikor fiatalkoromban láttam utoljára, de az igazság az, hogy a zsemlekenyeret jobban szerettük. (Akkor még simán le is mozogtuk.)
Nemrég még gyakran vettünk füstölt főtt tarját, de ráuntunk, főleg mert a gyors pácolás miatt egyre gyakrabban volt kellemetlen ízű. A fiam átállt a kolbászra, én a sajtnak nevezett valamit eszem. Felvágottfélét nem veszünk.
Már ki is nyitottam! :)
Egy ideje a férjem főzi, ha enni akar. Én meg nagyon örülök, mert olyankor be sem megyek a konyhába!
(én is megcsinálnám, de szeret főzőcskézni - szigorúan ilyen egészséges ételeket 😀😀😀😀)
Én sonkát máskor sem veszek, mostanában főtt tarját sem.
Kalács nem volt, tojás meg még rántottának sem fogyott.
Nálunk minden elfogyott, pár szelet sonkát, kalácsot, tojást tudtam megmenteni a vendégek/locsolók elől magunknak vacsorára.
Büszke vagyok magamra, hogy semmilyen ételt sem kell kidobnom.
Nálunk már volt 2 héttel ezelőtt is sonka, mert a férjem mindig vesz, hogy tesztelje:DDD
És húsvét után 2 héttel is eszi még a sonkát, mert évente csak 1x van húsvét:DDDD
Én és a gyerek csak keveset eszünk belőle, mert annyira nem vagyunk oda érte, ami az újabb szokásunk, mert még 2 éve mi is ettük a sonkát hetekig.
Igazán nagy kaja dömping nincs/nem volt nálunk, még főzni sem főztem:DDD
De csak azért, mert volt több családi ünnep és ott ettünk, itthon meg mindenki evett azt, amit talált.
Azt gondolom, hogy egy néhány napos ünnep miatt nem kell feltétlenül kövérre ennünk magunkat. Ilyenkor is lehet mértéket tartani, illetve lehet ilyenkor is az evésen kívül mást is csinálni.
Mi pl. minden nap bicajoztunk is.