Főoldal » Írások » Babák & Mamák témák » Hosszú volt az út, de végre nekünk is megadatott a CSODA!! :-)

Hosszú volt az út, de végre nekünk is megadatott a CSODA!! :-)


Sok év várakozás, türelmetlenség, endometriózis, hormonkúra, válás, új szerelem, munkahelyváltás, életmódváltás, műtétek, lombik, várandósság és végre megszületett a mi kis Szerelembabánk!!! :-) - ez a mi történetünk röviden.
Hosszú volt az út, de végre nekünk is megadatott a CSODA!! :-)

Majdnem 7 éve már annak, hogy elkezdtem kacérkodni a babavárás, babázás gondolatával, de csak bő 1,5 év után hagytam abba a tabletta szedését.


Bő fél évnyi reménykedés után derült fény a súlyos endomra, egy váratlan rosszullét után, még aznap meg is lettem műtve. Hormonkúra következett, majd idővel válás lett a dolog vége.


Mindenfélét összeolvasgattam a netről ezzel a témával kapcsolatban, változtattam egy csomó mindenben: próbáltam vegyi dolgok, paraben és társai nélkül élni, otthon készítettem házilag mindenfélét az öblítőtől a dezodorig, és emellett az étkezésemen is sokat változtattam, próbáltam paleozni is, de végülis egy lazább diétára tértem át, és többet sportoltam, amiben szintén társam volt az új Szerelmem, mert közben rámtalált ám a boldogság! :-)


Idővel munkahelyet váltottam, később pszichológushoz is jártam, bár én inkább úgy éreztem egy nagyon jó beszélgetőpartnerre találtam, majdnem mint egy barátnő. Sajnos a betegségem újra és újra előjött, volt több műtétem is, közben bejelentkezünk a Szerelmemmel egy meddőségi központba is. Mikor kezdhettünk volna volt egy meg nem repedt tüsző, ami miatt a következő ciklust meg kellett várni, de addigra megint ott volt az endo, megint műtét..... Nagyon megviselt ez az időszak, küzdelem a CÉLért, sokáig úgy tűnt, hogy hiába....


A várakozási idő alatt megfordultunk ám egy másik orvosnál is, mert aki műtött Doki épp nem volt elérhető, mikor el akartam menni hozzá kontrollra. A helyettese meg a szemünkbe mondta, hogy barátkozzunk meg a gondolattal, hogy szerinte nem lesz babánk soha, de lehet hogy téved, de jobb, ha nem számítunk rá. Aznap döntöttünk az örökbefogadás mellett. Korábban is volt róla szó, de végülis akkorra érett meg a döntés, mert gyerek nélkül nem élet az élet és így a gondolataim zöme már az örökbefogadásról szólt, nem pedig az álmodozásról, hogy valaha az ÉN pocakomban fog egy élet - azaz a MI kis porcikánkból egy Drágaság - növekedni. Meg is beszéltük, hogy összeházasodunk, mert ez az első feltétel és utána beadjuk a jelentkezésünket.... Közben meg ott a lombik lehetősége, de induljunk el abba az irányba is, mert az idő az telik és akkor már ott is ketyegjen.... A munkahelyemen plusz melót kértem, hogy minél inkább lefoglaljon a munka. A meddőségi központba visszamentünk a megbeszélt időpontban és bár ott volt az endo és nőtt is, de ELKEZDTÜK. Nem hittem a fülemnek, mivel múltkor endo mellett műtétre küldött a Doki, most meg mégis kezdünk??? Ez a mondat már hatalmas boldogsággal töltött el.... Boldogok voltunk és reményekkel tele!!! :-)


A lombik ideje alatt továbbra is intéztük az esküvőt, és mire kimondtuk az IGENt, már várandós voltam, mert SIKERÜLT!!! ELSŐRE!!! :-)))


A szurikat a Férjem adta be és mindvégig nagyon bizakodóak voltunk, de a Férjem tudta, hogy sikerülni fog!!! :-))) A várandósságom alatt a fellegekben jártunk, mintha nem is én lettem volna. Álomból valóság... Felfoghatatlan boldogság volt számunkra. A kis Szerelembabánk ugyan kicsit korábban érkezett, de minden rendben van és így lettünk mi is egy CSALÁD, egy igazi kis KÖZÖSSÉG!!!! Azóta boldogan neveljük a mi kis Szerelembabánkat és futunk utána ezer örömmel :-))))


Boldog vagyok, szeretem a Kisbabánkat és az Édesapját is. NAGYON!!! :-)




Írta: aszta, 2015. március 11. 10:27
Fórumozz a témáról: Hosszú volt az út, de végre nekünk is megadatott a CSODA!! :-) fórum (eddig 13 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook