Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetős fórum)

A spórlásnak is vannak fázisai. Egyrészt tényleg van egy ilyen tendenica annál aki éhezik, hogy mindegy mit, csak többet (legyen raktáron, mert hátha éhezni fog - ösztönös és van amikor tényleg szükségszerű), másrészt kevés pénzből nem tudsz annyira spórolni, mint amikor van egy-egy kisebb összeged, hogy akciósan nagyobb tételben vásárolj. Én most cseréltem le a hütőm kombináltra. Válás után albérletbe költöztem, ahol csak egy fiók volt a fagyasztó. Kettőnknek nem kellett megfőzzek egy kg fagyaszott zöldséget, így csak kisebbet tudtam venni... Ha nem termeled meg akkor télire is meg kell vedd a lekvárnak, padlizsánkrémnek stb. valót, oda is kell legyen (félretett) pénzed, hogy egyszerre ki tudd adni.

A többiben persze igazad van, ésszerűen kell vásárolni. Van egy ismerősöm, aki fizetéskor minden pénzét elpocsékolja csipp-csupp kajákra, aztán kölcsönkér, a következő fizetésnél megadja a kölcsönt, újra elkölti a maradékot s így állandó pénzzavarban él.. (nem is tudom, hogy miből fizeti a csekkeket).

Ma marhahúsos empanada készül, mert holnap vidékre kell mennünk munkaügyben, s szükséges az úti étel.

Chilei húsos tésztabatyu.

Ha onnan nézem, drága, mert van benne olajbogyó (darabonként egy szem) tojáskarika és fűszeres marhahús is. 10 batyuba tettem kb. 30 dkg kétszer darált marhahúst, de ebből 2 db egy férfinak is bőven elég. A maradék hatot lefagyasztjuk, egy másik alkalommal is jó lesz majd. Olcsó? Nem, mert 2400 ft-os áron vettem a húst, amiből ebbe elmegy 30 dkg, ami öt ember ebédjének felel meg. Ízes, finom, tartalmas és spórolós? Igen, határozottan az. Kevesebb fogy belőle, mint a felvágottas zsemléből? Igen és tovább is laktat. Egyértelműen a tésztatáska éri meg jobban.

Sajnos nekem majdnem mindig így sikerül :-(((

Sőt a habart levesek is....

:-)

A hurkája szerintem ennek az öregnek a környéken a legjobb amit ettem.Mert nálunk a piacon van egy két oldali sor ahol csak disznóságokat árulnak,és szinte már majdnem mindegyiktől vettem.

Én 4-5 ismerőstöl hallottam a brassóit,és mind pörköltösen csinálta/csinálja.Apukám szerette nagyon.

Igen sajnos az van némely nagyobb boltban,hogy vizezik a parizert.A Te..ó-ban,és a Pe..y-ből is vettünk márolyat,hogy majdnem csöpögött a víztől,de ez amit nyártól hoz a férjem egyszerűen nagyon finom!

Sajnáljuk a férjemmel,hogy nem vettünk ettől az öregtől az egyes termékeit.Pár dolgot vettünk olyantól akiknek viszonteladta,csak nem tudtuk az elmúlt években,hogy ettől az ember húsüzeméből jött ki.

Nekem is már ízlik az ilyen mindent bele levesek :-)

A múltkor is nem sok időm volt a főzésre,és gyorsan "összecsaptam" paprikás krumplit,és a mélyhűtőben volt még egy kis adag mexikói zöldségkeverék,és azt megfőztem,közben befűszereztem,és a végén belefőztem egy kis adag cérnametéltet.Nagyon jól esett.

Nekünk volt egy kis kert rész egy tőlünk nem messze levő faluban,és a gyökérzöldségek nem valami szépek lettek,mert egy kicsit agyagos volt a talaj.

A sárgarépa még úgy ahogy elment,de a petrezselyem nem lett szép,satnya volt,csak a zöldje volt felhasználható.

Öntözés:Ha van saját kútja az embernek akkor megoldható.A szemben levő oldalon lakók(már aki termel,és van kertje)az a patakból locsol.

Mi amikor csináltuk anyukámékkal akkor csak a krumpli lett vegyszerezve(keresztapám segített nekünk is lepermetezni)

De mivel az ujjunk se egyforma,így 2 azonos ember sincs,még testvérek között sem!Így az ízlésünk sem egyforma!Van akinek ez ízlik,valakinek meg az...

Nekem az a tojás nélküli tészta nem jött be,nem is fog amíg élek.Kinek a pap kinek a papné..

Akkor elég rosszul fejeztem ki magamat,tévedtem és írhattam volna azt mint most,hogy nem ízlett,nekem nem jön be stb szövegeket.De a véleméyemet senk se fogja megváltoztatni,hogy márpedig olyan dolgot egyek meg ami nekem nem kell.

Az egyik unokanővérem van így,hogy nem nagyon szereti a piros paprika használatát.

Pörköltbe se nagyon tesz bele.

Meg én amikor csinálom a borsó,-vagy tarhonyalevest ő nem rak bele piros paprikát,én igen.

Szerintem ez az 1000 körüli most a rendes trapi, (persze nem a legjobb minőségű, de trapi) csak a tej mizéria miatt olcsó (mondjuk nem 1400/kg).

Ha igazán finom trapit akarunk, és úgy, hogy konkrétan beleharapni agy nagyot, na akkor veszem az óvári trapit, vagy piacon termelőtől a trapit.

(Meg van egy kategória, valami pizzafeltét, na azt nem, felolvasztva csupa zsír, azt megtanultam).

Ma nem kellett bemennem, így ellébecoltam a napot.

Bár reggel azért takarítottam egy kört.

Viszont mivel itthon vagyok én tálalom az ebédet. Mindjárt utánajárok maradt e még elég sültkolbász a fiúknak és csinálok hozzá krumplit meg káposztasalátát. Ha kicsit kevés csak, akkor 1-2 tükörtojás jól megfűszerezve, metélőhagymával megszórva, tud még segíteni a dolgon...

Ő a "kicsi"!

Nagy köztük a korkülönbség.

Tényleg, nem is írtam, hogy tegnap mit vacsoráztam.

Vettem egy kicsi lila káposztát, aminek egy részét vékonyra gyalultam. Hozzávágtam még egy nagy almát és megszórtam némi sós, friss sajttal.

Végülis a giroszban is nyers a káposzta...

Nagyon ízlett, bár ez csak nekem szólt, mivel én vagyok a "kecske" a családban! :))

Én aztán igyekszem spórolni, de a tejtermékeknél igyekszem résen lenni!

csak olyat veszek meg amire tejfölt írtak, mert a többi tele van hidrogénezett zsírral és a sajtoknál is érdemes megnézni az összetevőket. Sokszor fölözött tejből csinálják és mivel kötelező egy bizonyos zsírszázalék, visszapótolják növényi zsírral... :((

Aranyos vagy!!!!!

Igen sok minden át tud lényegülni krémlevessé.... :)

Én jártam úgy, hogy némi maradék sültet tálaltam volna a családnak, de beesett néhány kosztos. Hozzáborítottam némi zöldséget és gombát, fűszereztem, behabartam és máris borítottam a makarónira. + 3 személyre is elég volt - és finom!!!

Jaj, ne is mondd. Horváth I. könyvéből csinálom a rizskochot mindig, na hát akkoriban négyszeres adag volt itthon az alap. (Nem nézem ki senki szájából, csak míg nem volt sajátom, hát nem szerencsés volt így tolerálni, nem mutattam ki, de mondom, inkább ruháznám, mint etetném, és egy év korkülönbséggel voltak).

Sajátomnál ezt nem tapasztaltam, addigra cukros lett, és vigyáznia kellett, nem voltak kamaszkori "zabálások":)

De tény, hogy mozzarellával meg fetával nem bírtuk volna, vagy akkor nagyon elvettük volna más dologtól a pénzt (most napi szinten van itthon mindkettő, de egy kis darab fogy, és ennyi.)

(Rakottasra reszelni persze megveszem az akciós 1000Ft/kg-s trapit, és teljesen jó.)

Ismerem a kamasz fiúk étvágyát!!!!!!

Már az elsőnél rájöttem, hogy muszáj a főtt kaja esténként is, mert a kenyér valamivel fél fogukra sem elég. Volt olyan, hogy a harmadik vacsora adag után még megkérdezte, hogy van e valamilyen nasi????

Egy jó adag főzelék után pedig csend volt!

Én úgy tanultam itt sokat, hogy: régebben (pár éve még) kidobtam a maradék kajákat. Értsd: semmi baja nem volt, mondjuk hűtőben maradt 1 adag főzelék, vagy egy kis pörkölt.

Mióta olvasok itt, azóta pl. volt, hogy (pont jót mosolyogtam, mert emlegettétek a sárgaborsót), egy adag sárgaborsó főzelék (egy embernek is kis adag lett volna már), átlényegült krémlevessé: Felmelegítettem, kis vízzel botmixeltem, kapott egy kis tejszínt, sót, borsot, átforraltam. A végén került bele egy icipici ecet (csak az íze végett), és pirítottam egy felkarikázott virslit serpenyőben, a végén beletettem azt is.

Hármunknak lett 1-1 adag krémleves (nem nagy adagok), de másodiknak csináltam egy mákostésztát pl. (Lányom kérdezte is, hogy mi ez a fini leves, új recept?)

Szóval nálam a kidobálás azóta nincs (ezt azért anyukámtól illett volna eltanulnom, de Tőletek tanultam.)

Abban a boltban ahova én járok, még sosem csalódtam!!! - Hál'istennek.

Sőt olyan rendesek, hogy felszeletelik, felvágják és külön zacskózzák adagonként, így már csak irány a mélyhűtő.

Persze, ha nem áll hosszú sor. Ha sikerül odajutnom péntek este.

Amin itt volt egy kis vita, minőség meg satöbbik, én is hozzászólnék.

Tényleg nagy különbséget látok a saját életemben is olyan szempontból, hogy amikor a férjem két kamasz gyerekét kellett etetni, és a jó étvágyú (akkor negyvenes) férjemet, én sem fogyóztam, és volt egy kicsilányunk, hát mit ne mondjak, nem kerestünk rosszul, de anyagilag azt nem lehetett volna bírni igazán jó minőségű ételekkel. (Azért amikor egy kamasz négyszer vesz rántott húsból, és megkérdezi utána, hogy mi van még enni, és két ilyen kamasz volt). Nem az, hogy nem a gyerekeim, de sokszor égnek állt a hajam, bár nem mutattam.

Aztán szerencsére külön lakásba tudtuk tenni őket, közben mi is idősödtünk, én vigyázok a pajzsmirigyem miatt, és nincs is már olyan étvágyam. Férjemnek is sokszora a "szeme kívánja", de egy tányér leves után már kiscica adag másodikat vesz ki magának. Kislány cukorbeteg, és amúgy is keveset eszik, vigyáz a vonalaira nagyon (már nem annyira kislány, 20 éves).

Szóval, most kb. 4-5 éve megy az, hogy tényleg megvessszük a jó minőséget. Nem kell belőle sok valahogy, és viszonylag kis mennyiségeket főzök, mégis jóllakunk.

Nem egy nagy eszmefuttatás, csak gondoltam, leírom.