Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

Ez jóóóó!

Bár nem mindenkit lehet motiválni. :(

Az én férjem régen sok mindent megcsinált, de manapság csak nagyon néha vetemedik ilyesmire - sajnos.

MA EGYSZERŰSÍTETT EBÉD VOLT: HURKA, KOLBÁSZ KRUMPLIPÜRE ÉS SALÁTA.

és... nem pukkadt ki a hurka bőre! :)))

A saláta nagyrészt a kínai kel torzsájából készült és nagyon finom lett!

Férjem is gyűjtögetős, de ő azért barkácsolgat a használható tárgyakból valamit. Pl. az uborkát felfuttatjuk tavasszal, szerkesztett hozzá öntöző berendezést. Csak beborítjuk vödörrel egy tölcsérbe, az végigfut a teljes soron. Vagy ácsol üvegházat krizantémoknak, kerítést magasít átrepülő tyúkok ellen, ilyesmiket. Tesóm csinált olyan csapóajtót a tyúkoknak, hogy reggel magától nyit, este beállított időpontban.

Csak motiválni őket, hogy rámozduljanak... na az nehéz :)

Rengeteg levél van! Már reggel fél hétkor azt sepertem.

Most meg szinte mintha nem is csináltam volna semmit... :(

Csak a sok nagy zsák levél tornyosodik a sarokban.

Az megvan, hogy évekig őrizgettek valamit? Aztán egy takarításkor hirtelen elhatározással kidobjátok? Másnap meg kiderül, hogy pont kéne valamire... :DD

Így jártam most egy darabka viaszosvászonnal. Asztalra nem elég, ki vele! Ma vettem észre, hogy pont jó lett volna az evőeszközös fiókba.

Nagyon vigyázz a higanyosra!

A digitális egyrészt rossz, mert nem annyit mér mint a higanyos (ezt igazán egyszerűen meg tudod állapítani), másrészt: hol van az a hatástanulmány, amiből kiderül hány embernek lett bármi baja az elgurult higanytól, ill. a gombelem(hegy)ek előállítása, megsemmisítése mennyibe kerül. (Matematikus vagyok, nem vegyész/fizikus, csak sejtem: azért is pontatlanok a digitális kütyük, mert változik a táp ereje.)

No mire megnéztem volna, már nem elérhető az anyag, további kommentár nélkül.

Hát én erre megírtam és elküldtem a számlát, szintén kommentár nélkül.

Kíváncsi vagyok, pampognak-e tovább. Jó kis számlaösszeg jött ki, a legnagyobb tétele az, amiben reklamálták azt az egy mondatot.

A 15 ezer szóból az a mondat talán 20 szó? 30?

No meg a Kresz-oktatás hiánya...

Még Budán laktunk, ahol nem volt derékszögű kereszteződés, garantáltan nem láttad be a másik utcát eléggé.

A legtöbb utca jobbkezes volt.

A lányom akkor mehetett ki bringázni, ha elmondta a jobbkézszabályt.

A barátnőjének erről fogalma sem volt, az apja szerint minek neki a Kresz, mikor itt nincsenek táblák...

Az apjának pedig volt jogsija!

Egyébként akkor tudatosult bennem, mennyire fontos a láthatóság, amikor rendszeresen autóval hoztak haza a dolgozóból.

Rengeteg bringás azt hiszi, van az autón lámpa, az elég lesz. És nem! Mert a saját szememmel győződtem meg róla, hogy a fényvisszaverős cucc nélküli bringás nem látszik, csak ha már az autó nagyon közel ért hozzá. Ha csak picit gyorsabban megy az autós, már baj lehet!

Jogos felvetés, jó ötlet. Még nem jutott eszébe senkinek , hogy kötelezővé tegye:)

Én viselem a sárga láthatósági mellényt városban is, este.

Egyébként egy hiány komoly probléma lehet, mégpedig a bringán nincs féklámpa.

Egyetlen autós van, aki ezt rendszeresen figyelembe veszi és követési távolságot tart.

Pl. hallom, hogy mögöttem autó jön. Nem számít arra, hogy már lassítok, vagy hogy meg akarok állni. Honnan is tudná?

Kéne féklámpa.

Elsőbbsége van, megadod neki. Erre bravúrosan, index nélkül bekanyarodik melléd, jobbra. Azaz nem halad el előtted... aztán emiatt még tíz percig ácsorogsz, elengedvén a következőket, ami mögötte feltorlódott.

Ha már leszállsz a bicajról, nem vesznek semmibe, mert nem tudják, hogy mi a terved. Miközben hátulról finoman dudálgat, hogy "menj már!" :) Bicajjal nem tudsz olyan gyorsan átlibbenni, mint a kocsi, amiben megnyomod a pedált, másodperc alatt gyorsul százra.

Én akkor sem indulok el, ha fenekét a földhöz veri mögöttem, amíg nem győződök meg róla, hogy biztonságosan átérek.

Itt nincs kerékpárút. Talán akkor lehetne, ha lefednék az esővíz-elvezető árkokat.

Külön imádni való, hogy főútvonalon megyek, autó jön szemben. Nem indexel, de kanyarodik a mellékutcába.

Én nem akarok kanyarodni, tehát lassítok és várok, míg ezt alaposan megfontolja. Volt már, hogy le kellett szállnom.

Ugyanez a kereszteződés: jön szembe, indexel a mellékutca felé, ami nekem jobbra van. Én erre kicsit lassítok, de tekerek tovább egyenesen... és majdnem nekimegyek, mert leparkol az utca szélén, a hozzám képest bal oldalon.