Hogyan varázsolj egyedi gyerekszobát

Nem kell festőművésznek lenned, hogy te is széppé és egyedivé varázsold a kisgyermeked szobáját! Leírom, mi hogyan csináltuk. Igaz, még nincs 100%-osan kész - talán nem is lesz soha kész, mert mindig új ötletek jönnek -, de már haladunk az elképzeléseink megvalósítása felé.

Több módszer közül is lehet választani. Mi azt szerettük volna, ha szép magyar mesék szereplői díszítenék a szoba falát, de természetesen mindenki az ízlése szerint válogathat. Az első módszerünk a diavetítős körülrajzolás volt. Vukot szemeltük ki "áldozatnak". Kerestünk megfelelő képkockákat, besötétítettük a szobát, beállítottuk az élességet és a kívánt nagyságot, majd körül rajzoltuk Vukot, Karakot, egy fát bagollyal. Aztán alkottuk egy tavat, kiválasztottunk egy másik képkockát, arról a tóra rajzoltuk Tást, és Rókabékát (vagy Békarókát? :-D) amint ugrik a vízbe. Nádas is került a tó köré.

Én kiválasztottam még József Attila Altató c. verséhez tartozó diafilmről egy aranyos éjjeli lepkét, aki a Holdat nézi. Ezt is felrajzoltuk. Valamint egy locsoló felhőcskét, ezt a pelenkázó felé, én csak "pisiltető felhőcskének" nevezem.

Következett a kontúrozás. Mi nem temperát vettünk. Néztünk hobbiboltban mindenféle festéket, végül bementünk egy festékboltba, és vettünk színező pasztát a következő színekben: fekete, kék, barna, zöld, piros és sárga. És természetesen egy fehér falfestéket kis dobozos kiszerelésben. Ez volt a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás! Ezekből a színekből pedig mindenfélét ki tudtunk keverni.

A feketével való kontúrozás után jöhetett a tényleges színezés. Leginkább a férjem keverte ki a kívánt színeket, ő jobb ebben. Ha véletlenül belefutottunk a kontúrba, hát annyi baj legyen, utána javítottunk, amikor megszáradt.

Ezzel amikor elkészültünk, nekem még üresnek tűnt egy falfelület, ahol majd az ágy fog állni (még nem költözött a saját szobájába a kislányom). Arra gondoltam, készítsünk "bordűrt" kis, kb. 12-13 cm nagyságú magyar mesefigurákból. Jöjjenek egymás után, egyforma nagyságban. Már csak az volt a kérdés, hogyan kerülnek majd a falra. Aki nagyon ügyes, át tudja másolni a kép nézése alapján is. Én azonban nem akartam saját stílust belevinni. Két gondolatom volt: írásvetítő vagy projektor. Sajnos egyikre sem tudtunk szert tenni. Így hát eszembe jutott, mi lenne, ha indigóval próbálkoznánk. Kicsit féltem, összekeni majd a falat, de nem így lett.

Eztán az internet segítségével keresgélni kezdtem (Pom-pom, Hohohorgász, Frakk, Kockás fülű nyúl, Kukori és Kotkoda, Szaffi és még sorolhatnám). Az elmentett képeket olykor körül kellett vágni, egyszerűen a Paint programot használtam ehhez. Olykor fel kellett nagyítani vagy éppen lekicsinyíteni. Egyforma nagyságúra szerettem volna őket. Aztán kinyomtattam mindegyiket.

De még valami mindig hibádzott. Úgy gondoltuk, fura lenne egyből a Vukos jelenet mellett az a sok apró figura. Elkezdtünk indáról beszélni. Majd beugrott, a Magyar népmesék motívuma. A galambot kinyomtattam, és felkopíroztam a falra. Magát az indát úgy rajzoltam fel, hogy néztem a motívumot. Miután ez megvolt, ki is volt festve, alákopíroztuk a figurákat. Végül őket is kifestettük.

Természetesen ehhez a munkához egy jó alvókával megáldott gyermek is szükségeltetik. :-) És nem árt egy szintén lelkesedő férj sem. Szerencsém van mindkettővel, délután 3-4 órákat alszik a kislányom, este pedig már 9-kor le tudom fektetni, a férjem pedig rémesen élvezte, így akkor csinálgattuk mindig egy kicsit, amikor aludt a kicsi.

Még nem vagyunk készen. Az újabb terv, egy házőrző Frakk az ajtó mellé.

Remélem, sikerült kedvet csináljak egy kis kreatívkodáshoz!