Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Hogyan változtathatom meg az életem? fórum

Hogyan változtathatom meg az életem? (beszélgetős fórum)

1 2
2015. dec. 20. 21:34

Braskó Csaba: Múzsa


Szeretettel ajánlom.

34. 31bc25d879 (válaszként erre: 31. - Mici_kwabs)
2015. dec. 19. 11:55

Sírj nyugodtan, ilyenkor szabad. Aztán vegyél egy nagy levegőt, emeld fel a fejed és menj tovább.

Sok sikert és minden jót.

33. 1e53ba4657 (válaszként erre: 31. - Mici_kwabs)
2015. dec. 19. 09:26
Ja,jo.Akkor nem kerdeztem semmit.Gyaszold meg es viszontlatasra.Legalabb egy nyuggel kevesebb.:)
32. 1e53ba4657 (válaszként erre: 7. - Mici_kwabs)
2015. dec. 19. 09:24
Akkor minek vagy vele?
2015. dec. 15. 22:28

Nyuszifül pasival kimondtuk a végét. Megint kifakadt, nekem pedig elegem lett... de a búcsú nyugodt volt és kedves.

Most sírnék, mint egy kisbaba.

30. mici_kwabs (válaszként erre: 29. - Gabi_83)
2015. dec. 15. 00:22
Igazad van. Csak kusza vagyok... viszont nem dobom be a törölközőt. Ám, ha még egyszer súlyosan megbánt vagy ellentmond az érzéseinek (megígérte, hogy többé nem teszi), befejeztem. És akkor tudom, hogy örülni fogok, hogy vége.
29. Gabi_83 (válaszként erre: 28. - Mici_kwabs)
2015. dec. 15. 00:19
Az embereket hibáival együtt kell elfogadni,maximum ők változtatnak azon értünk,ha tudnak.Nekünk kell eldöntenünk mi az,amit még elviselünk,és mi az,amit már nem.Mert nem mutogathatsz majd másra,a rosszul sül el,ez mind rajtad múlik.Nézd meg,mit ad neked ez a kapcsolat.Nem anyagilag,érzelmileg.Ha semmit,ne törődj azzal,milyen nehéz lesz visszaemlékezni.Az emlék mindig megmarad,de te döntöd el,hogy gondolsz rá vissza!
28. mici_kwabs (válaszként erre: 27. - Gabi_83)
2015. dec. 15. 00:04

Én, ha arra gondolok, hogy nélküle kell eltöltenem az időm mostantól, tudván, hogy nincs velem, minden homályosan fest. Tényleg szeretem őt, még ha ki is akaszt, és tudom, hogy egy ember sem tökéletes, de úgy érzem, minden hibát nem lehet elfogadni, meg segíteni sem rajta. De sok mindent neki köszönhetek, rengeteg zene, ember juttatná őt az eszembe, és akkor valószínűleg vérig átkoznám magam, hogy szélnek eresztettem. Ennek ellenére nagyon unom a folytonos civakodást, hogy mindenre azt írja, hogy ne idegesítsem fel, pedig abszolút nem ez a célom. Hogy van, hogy mézesmázos, máskor -mint ma este-, tiszta szimpla, nem reagált úgy.


Remélem a változás megfogan bennem végre, valamerre fogom tudni dönteni az iránytűt.

2015. dec. 14. 23:24

Szándékosan nem olvastam el egy hozzászólást sem, így csak a kérdésedre tudok választ adni.Vagyis véleményt nyilvánítani.Mert kérted.Fontos dolog,csak akkor beleszólni más életébe,ha kifejezetten kéri,akkor is mértékkel.

A változás mindig magunkban kezdődik.Lehet,hogy ez az állapot most benned pont egy változás első lépése.

Párkapcsolat: én azt mondom,ha sokszor felmerül benned,hogy nem tesz boldoggá téged a srác, útnak kell ereszteni.Nem miatta,miattad.Van,hogy néha elgondolkodok azon,mikor a párommal összekapunk,hogy kell ez nekem?Elegem van,megyek a csudába.De aztán ránézek,elmosolyodok,és rájövök,el sem tudnám képzelni az életem nélküle.Ezt az érzést mindenki megérdemli és mindenkinek jár.Ha te nem érzed ezt most,nem ő a te embered,és csak időt veszel el a saját és az ő életéből.

Van,hogy nem sikerül úgy minden,ahogy elképzeled,sőt,minden máshogy sül el,mint ahogy akartad.De aztán mikor megszületik a gondolat a fejedben,hogy mi az,mit igazán akarsz,már nem lesz kifogás!Elcsépelt gondolat,de minden fejben dől el.Van idő,amit az embernek csak magával kell eltöltenie.Élvezd minden percét annak,amikor magaddal foglalkozhatsz,hiszen ha te nem ismered és szereted magad,más sem fog igazán

2015. dec. 14. 23:08

De persze töretlenül ragaszkodok hozzá. Vele akarok lenni.

Nem értem magam.

2015. dec. 14. 21:53

Ma cseppentette nyuszifüles pasi az utolsót a pohárba. Óriási, amit leművel, egyik percben azt mondja, hogy nem kedvel és egy semmi vagyok, a másikban, hogy szeret és szüksége van rám, hogy én vagyok a legszebb és a legelső számára. Először felhozott erre egy magyarázatot, ami rendesen ledöbbentett (részleteket nem mondanék), és ez jól elkedvtelenített tőle, aztán azonban normálisan, komolyan megmagyarázta azzal, hogy ez egy teszt volt részéről, hogy meg fogom-e utálni, vagy sem. Alapvetően megbékéltem ezzel, de úgy érzem, ez már nem ugyanaz. Nem tudok benne úgy bízni, nem értem, milyen indítéka volt erre a tesztre, és úgy érzem ma, hogy ez csak egy nagy nyűg nekem. Már abszolút nem tudom, mit érzek, néha úgy vagyok, hogy semmit. Ettől függetlenül fontos nekem, és sok dolgot általa tanultam meg, szóval nem akarom eltolni magamtól... vagy nem tudom. Csak tartok két lépést, lehet, hogy jobb.


Egyébként holnap karácsonyi díszt csinálok anyukámmal, ez majd leköti az időm. :) és eszembe jutott egy novella, azt is le akarom írni.


És tudom, hogy igazatok van, nagyon is. De félek picit az egyedülléttől, leginkább azonban attól, hogy esetleg megbánom a döntésem. Tudom, hogy kusza vagyok, de olyan jó lenne már lezárni ezt.

24. Csipkerózsika (válaszként erre: 14. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 17:42

Minek nyeled le? Egyszer csak belefulladsz, ha sokáig csinálod. Ráadásul, ha nyelsz, a feszültség és ezzel arányosan a távolság kettőtök között egyre nő. Semmi értelme. Ez olyan így, mint a színjátszás. Előbb-utóbb pajzsmirigy problémád is lesz tőle.

Mért félsz egyedül maradni? A sértések nyelésénél sokkal jobb. Az nem vezet sehova, illetve de: a kapcsolat végéhez. Elérsz a tűrőképességed határáig, aztán borítasz, így megy ez a nyeléssel.

Csak ha minden ki van mondva, meg van beszélve, akár veszekedések árán is, akkor működik a kapcsolat.

23. kisj (válaszként erre: 1. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 14:08
Én először is úgy indítanék, hogy "nyuszifült" kirúgnám, mert akit időnként zavar az arom látása, annak felőlem lehetett akármílyen fájdalmas múltja,teszek rá.
22. mici_kwabs (válaszként erre: 18. - 408020f45e)
2015. dec. 14. 11:41

Ez a cikk nagyon megérintett, mert úgy érzem, teljesen én vagyok. Mondjuk én nem vagyok olyan ember, aki buzgómócsing, és nem is szólok bele más életébe, csak ha kéri, de igen, én is szívesen segítek. Tehát ez az írás teljességében rólam szól, jobban meg se fogalmazhatnám én sem.


Talán önzőbbnek kéne lennem. Ez lehet a kulcs. Kicsit nemtörődömnek, mint a többieknek.

21. mici_kwabs (válaszként erre: 17. - 408020f45e)
2015. dec. 14. 11:35
Pontosan.
20. mici_kwabs (válaszként erre: 19. - NomNom)
2015. dec. 14. 11:35
Igen, tudom... amúgy nem, az túl messze van (Németország), nincs pénzem a kiutazáshoz.
19. NomNom (válaszként erre: 1. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 07:24
Külföldben nem gondolkodtál? Ha épp nincs munkád, talán megpróbálhatnád ott, ahol ő van. Hátha jobban összekovácsolódnátok. Az otthon-létnél nem sok rosszabb van, nekem is volt ilyen és sajnos bele lehet süppedni az önsajnálatba és a semmittevésbe egy idő után. :(
2015. dec. 14. 07:02

Ebben az írásban talán magadra ismerhetsz...


[link]

17. 408020f45e (válaszként erre: 2. - A6c7e506c3)
2015. dec. 14. 06:57
Hát ez jó meglátás, hiszen pont ezért indította a fórumot! Ha tudná a megoldást és képes lenne letisztázni magában, nem itt ülne a gép előtt.
16. mici_kwabs (válaszként erre: 13. - D41005143d)
2015. dec. 14. 00:33
A pozitív gondolkodást ebben az esetben mire érted pontosan?
15. mici_kwabs (válaszként erre: 11. - *Zolcsika*)
2015. dec. 14. 00:32
Köszönöm, ezt többször is el fogom olvasni!
14. mici_kwabs (válaszként erre: 12. - *Zolcsika*)
2015. dec. 14. 00:32

Önmagam szoktam lenni, csak néha lenyelek dolgokat, sértéseket, hogy ne maradjak egyedül (ezt most a pasira értem). És azzal tömöm magam, hogy amúgy normális, kedves, szeret.


Egyébként soha nem játszom meg magam, mindig kimondom, amit gondolok, de ha bejönnek az érzések, kicsit kacifántos lesz a dolog. Nem akarom elveszíteni, emellett... emellett néha megmondanám neki. De persze soha nem fogom.

2015. dec. 14. 00:28
eloszoris ugy,hogy pozitivan gondolkodsz!es akarsz magadtol megvaltozni!meglatod ha szeretni fogod magadat masok is fognak szeretni!
12. *Zolcsika* (válaszként erre: 10. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 00:22

Eleged van, hogy nem lehetsz önmagad, mert...


Mert??


Mert akkor mi lesz??


.......

11. *Zolcsika* (válaszként erre: 9. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 00:21

El kell felejteni a környező világot. Csak magadat érzékeld. Mit érzel, mit gondolsz, mit akarsz? A történet RÓLAD szól! Te vagy kiakadva, NEKED LESZ ELEGED és TE fogsz együttélni a döntéseiddel.


Környező hangok befolyásolnak...


A tieid?


Tégy különbséget, ki vagy te, kik mások, és MIT AKARSZ VALÓJÁBAN?


Ez hozza meg a sikert.

2015. dec. 14. 00:14
Valójában több mindenből elegem van. Sokszor úgy érzem, mindenki lelki szemetesnek használ, mert mindenki tudja, hogy megértő vagyok, a legtöbb embernek gyors és hasznos tanáccsal tudok szolgálni. Unom, hogy én nem nyavalyoghatok néha csak úgy, nem kelhetek ki picit, mert akkor én lennék a drámakirálynő, és nem kapnék több esélyt. Tiszta egyoldalú játszma ez.
9. mici_kwabs (válaszként erre: 8. - *Zolcsika*)
2015. dec. 14. 00:04
Igen, az a nagy fordulópont. Érzem, érzem magamban, hogy a nyelvem hegyén van, és Istenem, robbanjon már ki. Azt hiszem, a félelem miatt nem megy. Mert szeretem ezt a pasit, és sajnálnám, ha elrontanék valamit. De ott a nyűg...
8. *Zolcsika* (válaszként erre: 1. - Mici_kwabs)
2015. dec. 14. 00:03
A lelkedben zajló igény (vágy) szüli meg a célt. Nem lehet erőltetni. Vagy megtörténik, vagy nem. Ha nem történik meg, akkor "üresjárat". Az "üresjárat" addig tart míg meg nem unod. A céltalanságból célok lesznek, a célokból pedig céltalanságok. El kell fogadni a ciklusok váltakozását. De ez nem egyik napról a másikra jön. Van egy pont azonban, ahol minden megváltozik, átfordul. Nem lehet CSAK nappal, és nem lehet CSAK éjszaka!
7. mici_kwabs (válaszként erre: 6. - *Zolcsika*)
2015. dec. 13. 23:59

Igen, igazad lehet.

Tényleg elegem van.

Férfit akartam, aki mellett biztonságban érzem magam, aki a támaszom, ehelyett sokszor úgy érzem, egy újabb puncit sorolt be mellém a sors.

És ez az inaktivitás.

Azok a hajbakapások vele.

Áh, nem tudom, de ez tényleg nyűg nekem.

6. *Zolcsika* (válaszként erre: 1. - Mici_kwabs)
2015. dec. 13. 23:57
Inaktív szakasz. Erre is szükség van. Ha más nem, azért hogy eleged legyen belőle. Ha világos és egyértelmű a cél, akkor jön a változás. Bizonytalanságban sosem.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook