Hogyan tudjam elviselni egy hóbortos anyós szeszélyeit? (beszélgetős fórum)

Teljesen igazad van,nem csak koronként,de még országonként,népenként is teljessen mások a nézetek!

Nem csak a gyereknevelésre,de a tisztelet adásra vonatkozólag is.

Akkor meg miért tőlem rettegsz??

Ne félj én nem harapok,csak ugatok:))

Engem a veréstől az tántorít el, hogy utálom a megalázottság érzését. Éreztem én azt már eleget. Én bántalmazó szülő gyereke vagyok (ezt most nem sebnyalogatásból mondom, de igazad van, azt is szoktam) és az egész verésben, ütésben nem a fájdalom a lényeg a számomra, hanem a megalázottság, a kiszolgáltatottság. Én ezt semmilyen formában nem viselem el. Nem is okozom és már nem is szenvedek tőle.

Én még a kutyának is azt mondom, hogy "hallgass el, légyszives", pofont sem adok neki, nemhogy a gyerekeimnek. És erre céloztam is már, hogy ez nem a nevelési elveimmel és nem a gyerekekkel kapcsolatos, hanem belőlem fakad, bennem gyökerezik. Én képtelen vagyok megütni valakit. Ez van.

Én Lindus történetéből indultam ki, akit az anyja az ugrókötél fájával vert.

Erre boszi válasza mi volt?

Olvass vissza, nem írom le újra.

Ez a fajta fenyítés vonatkozik az ideggyenge szülőkre részemről.

Nem akarok neked semmit sem mondani,úgy sem értenéd meg.

Csak nagy ritkán tángáltam el őket,azután meg sokszor legszívesebben magamat vágtam volna falhoz,ez van.Néha muszály és kész ;D

Hahh ez jó,mert én is felfedeztem benned ezt a kettősséget,néha egész értelmes dolgokat tudsz mondani,néha meg csak egy önsajnáló,sebeit betegesen nyalogató valakit látok benned.

Mi az ami téged elrettent? én felneveltem 2 gyereket,mind a kettő egészséges lelkivilágú,normális gondolkodású.két lábbal a talajon álló egyéniség lett! :))

A különbség köztünk,hogy én tapasztalatból beszélek,amikről itt kántálok azt át is éltem,nem a képzelet világom szüleményei.:DD

Ezzel azt akarod mondani, hogy az én 17 éves fiam nem normáli, nem szeret, nem tisztel csak azért, mert nem volt meg neki a napi betevő pofonja?

Ezekszerint a tiédnél úgy kezdődik a nap, hogy foja a fakanalat, letolja a nadrágját, a térdedre fekszik : essünk túl rajta annak érdekében, hogy normális legyen?

Boszi, néha úgy beszélsz... olyan elrettentően. Valami hihetetlen magabiztosságot, határozottságot és függetlenséget sugárzol felénk (legalábbis felém ez jön le). És szerintem azért annyi az ellenvélemény (ami tudom, nem érdekel), mert nem érezni a hozzászólásaidban, hogy Te egy hús-vér normális, szerető anyuka vagy. Én néha valami hatalmas emberséget, máskor pedig tenyérbemászó, provokáló hangnemet vélek felfedezni a véleményeidben.

Nem szeretem a kettősséget... Tudom, nem is kell, hogy szeressem. Csak úgy mondtam... :)

Nem hát!

Azért születik, hogy az ideggyenge szülőnek legyen valaki, akin levezetheti a feszültségét, meg legyen valaki aki ennek ellenére még tiszteli is!

Erre csak azt tudom mondani, hogy ha Te így gondolod, akkor csak verd a gyerekedet!

Én eddig sem vertem, ezután sem fogom ( igaz egy tasli miatt is kisszékre kellene már állnom ).

Pontosan!

A bizalmatlanság és a félelem pedig nem szeretetet és nem tiszteletet fog a gyerekben kialakítani!

Akkor jó,azt mondom,hogy néha igenis szükség van rá hogy elkalapáld,de nem úgy hogy sérülést okozz neki,és nem azzal a szándékkal hogy megfélemlítsd.

Meg kell neki magyarázni hogy miért kapta,és aztán megnyugtatni.A jeges, rideg, megfélemlítő légkört teremtő szülői önkény és az érzéketlen, erőszakos, durva fenyítés jóvátehetetlen károkat okozhat de:a rosszul értelmezett szülői tolerancia legalább annyira elszomorító következményeket eredményez. Azokra az esetekre, amikor a csemete nem gyermekes felelőtlenségből, hanem dacos engedetlenségből fakadó kihívó (engedetlen) magatartást tanúsít, a szülő irányító szerepének megőrzése, illetve a szülő iránti tisztelet kialakításának érdekében minden esetben azonnali és határozott fellépés KELL!

Én sem verem a kölköket. Ja, és a férjem sem. Én vagyok az engedékenyebb, a férjemnek nagy tekintélye van, pedig még nem osztott ki egy pofont sem. Biztos a kopaszsága teszi :))))

A verésről az a véleményem,hogy azt nem a gyerek érdemli ki. A verés a szülőnek jó, mert levezeti a dühét és az indulatait, feszültségét. Szerintem nem old meg semmit sem, csak gátolja a bizalom kialakulását, félelmet kelt. Úgy gondolom, hogy nem kell bebizonyítanom egy pár éves gyereknek, hogy erősebb vagyok nála. Úgyis tisztában van vele, nem hülye.