Hogyan tudathatnám a barátnőmmel, hogy a férjének szeretője van? (beszélgetős fórum)

Nem is tudom. Valahogy kevesebb az idő család mellett a barátkozásra. Ritkulnak a találkozások, nincs intenzív információáramlás, lazul a kötelék. A szeretet és az elfogadás nem szűnik meg, csak nem mindennapos az átélése.

Egyébként barátnőmnél nincs arra szükség, hogy megmondjam, hogy nem akarom, hogy beleszóljon, hiszen nem teszi. Valószínű, hogy azért vagyunk barátnők, mert erről is egyformán gondolkodunk. Volt, hogy utólag mondta, hogy látta előre, hogy rossz iránya haladok (párkapcsolatról volt szó) és jót nevettünk rajta, hogy úgyis hiába beszélt volna.

Hát nagyon jó, hogy így együtt vagytok a férjeddel, gratulálok. :) Bár nem gondolom, hogy ez kizárná a barátságot. Miért ne működhetne a kettő együtt?

Ha én nem akarom, hogy a barátnőm beleszóljon valamibe, akkor egyszerűen közlöm vele, és ő ezt tiszteletben is tartja.

A korábbi kapcsolataim idején voltak, akik ismerték örömömet-bánatomat. Mióta a férjemmel vagyok, azóta mi képezünk egy egységet, ő a legnagyobb szövetségesem, örömöm s bántom ismerője. És nem azt mondom, hogy tökéletes a kapcsolatunk, vagy tökéletes a férjem, hanem azt, hogy közelebb vagyunk egymáshoz, mint baráttal valaha lehettem. Nekem ezt jelenti a házasság. Egyfajta véd- és dacszövetség is.

Ebből kiindulva én nem szeretném, ha külsős megpróbálná felnyitni a szememet, mert nincs rá szükségem. Ha tudom, hogy van valami, akkor azért, ha nem akarom tudni, akkor meg azért. Ha fel kell nyílnia akkor az legyen az a természetes folyamat, ami magától beérik. Ha meg alkalmi titkos eltévelyedés lenne, akkor nem is látom szükségét, hogy egy "jóakaró" beleszóljon. Talán mert nem akarom tudni, talán mert semmi köze hozzá, talán mert nem kell azon csámcsognia a barátaival, hogy mit tudott meg, mit hozott a tudomásomra és én milyen hülye voltam, hogy nem hittem el/nem vettem komolyan...

Egyébként nem hiszek a "jóakaró"-kban. Ők általában az önnön okosságukkal vagy nemeslelkűségükkel vagy igazságérzetükkel vannak eltelve, nem azzal, hogy az igazság esetleg több kárt okoz, mint amennyi haszna van.

Az utóbbi talán...?! :)

Én mindig megmondom amit gondolok annak, aki a barátom. És van. Tény, hogy nem sok. De nem is kell több...

és mi van ezzel a mondással?

"kétféle ember van : aki mindig megmondja amit gondol és akinek vannak barátai."

na ebben a helyzetben melyik érvényes?

Pontosan.Nálunk is ugyanez a helyzet.Egy barátnőm van és ha ilyet mondana azt az érdekemben tenné,nehogymá más tudja akkor én ne tudjam.

Ilyen fórumot az indít akinek másképp kell megoldania,mint írtam alább--kanyarral.

Hisz nem olyan a barátnői viszony.

A nevtelen level olyan gaz, szerintem aki ilyet ir, ha baratsagbol irja, vallalhatja is a nevet. Ha meg szemetsegbol, az csak a szereto vagy egy irigy lehet.

Panna jol mondta, mindenki tud a sajat szarvairol, nemigazan kell a megmento hadjarat, az tudja eloszor, akivel tortenik, csak sajat maga sem akarja latni. Vagy mar lerendeztek maguk kozott a felek es azert nem szol, mert akkor is pontosan tudja.

Csak susmusolasra nem adnek. Ha nincs bizonyitek, akkor megint olyan az egesz, mintha irigysegbol csinalna az, aki felnyitja "kegyesen" a baratno szemeit.