Hogyan telnek a mindennapok idős, vak, süket kutyával? (beszélgetős fórum)

Jó téma, bár nem kellemes. Nem kellemes arról beszélgetni, hogy hogyan készüljünk fel egy barátunk elmúlására.

A téma azért érdekel, mert jó ideje gondolkodom az örökbefogadáson, és egy idősebb kutyát szeretnék majd választani.

Városlakóként lakásban tartanám, de ami visszatart a végleges döntéstől az az, hogy magára kell majd hagynom napközben.

(bár most megpályáztam egy utcányira lévő munkát, de min. 3-4 órára akkor is magára kell majd hagynom)

Ha a daganat a belső szervekben van és már gondokat okoz, akkor irgalmasabb nem szenvedni hagyni.

Hidd el, meggondoltam, nálam a kutya nem hokedli, amit kidobok, ha ráuntam.

Az orra!!! Az megmarad!

Kevés az a kutyaól, amelyiket be tudja szuszogni. Általában ott az a nagy bejáró nyílás.

Ha fájósak az ízületei, nem tud esetleg belegömbölyödni.

Tényleg csak azt tudod elképzelni, hogy megvakul és megsüketül? Még a végén Te fogod bevonzani. Az ember nem ezektől félti a kutyáját a legjobban.

Kibélelt kutyaól sem jó télen?

Vak kutyák tudnak lépcsőn közlekedni? 4 lépcsőfok vezet az ajtóig.

Vak-süket kutyák észreveszik ha hazajövünk?

Ha keresztbe fekszik, akkor is hozzáérsz, vagy szólsz hozzá, neki az is számít.

Ha öregebb lesz, hidd el, akkor is fogja tudni, mikor húzod a cipődet. :D

Ha kint marad, akkor télen jöhet egy hirtelen lehűlés, egy szelesebb időszak. Kegyetlenség lenne kint hagyni.

Most még úgy van, hogy reggelente ha nem állítanám be az ébresztőórát is felkelnék, mert a kutya felkelt. Óra csörgése előtt mindig már kaparja a hálószoba ajtónkat! Én felkelek, kiengedem őt az udvarra (pisi-kaki), készülődöm, és ha közben be szeretne jönni, kopog az ajtón. Ha bent van és ki szeretne menni, akkor is kopog. Szendvics készítése közben szeret figyelni és láb alatt lenni. Néha át kell lépnem őt szó szerint, mert keresztbe fekszik :)

Tudja hogy ha húzom a cipőmet, akkor ki kell mennie az udvarra mert megyek el otthonról. Eddig így zajlanak a reggelek nálunk.

Ha kezd leépülni, fogalmam sincs hogy lesz.

Ő az előszobában alszik, abból nyílik a hálónk, de már azt is félig nyitva hagyjuk, mert észrevettem hogy ha éjszaka felkel, megnyugtatja őt ha hallja a szuszogásunkat :)

Ha esetleg ki szeretne menni éjszaka az udvarra, halkan kopog.

Nem tudom hogy melyik a jobb verzió, ha az öreg kutyust felkeltem reggel és kitessékelem az udvarra, vagy hagyom aludni és esetleg bepisil /bekakil. A kertben nőtt fel, napközben sosem volt bezárva egyedül a házba. Még ha csak fél percre szaladok is ki az udvarra, jön velem. Szeret napozni a lépcsőn, szaglászni.

Nem tudsz valamit leteríteni, hogy könnyebben fel lehessen takarítani?

A tacsi sajátos jellem, sokféle dolgot kitalál, hogy büntesse a gazdit, amiért magára hagyta. Ha már ezt találta ki, meg öreg is, akkor már aligha szokik le róla.

Elég régóta vagyok kutyás. Ha jól számolom, már olyan 45 éve. Nekem egyik kutyám sem süketült meg, Édesanyámnak egyik öreg vizslája igen.

Megvakult kutya a családban nem volt. Pedig szerencsére több kutya is szép kort megért nálunk. Sajnos volt, amely kullancs miatt veszítettünk el, és akadt több "középkorú", 8-12 év közötti daganatos is, és egy szintén daganat miatt elaltatott kisöreg, aki legalább 16 éves volt. Pontosan nem tudom, mert az utcáról fogadtam be, és már akkor is öreg volt.

Szóval tapasztalatom van valamennyi. A lényeg, hogy hadd legyen a közeledben minél többet. Nem aludhat pl a közeledben, ha annyira szereted? Sokat számít, hogy a Gazdi a közelben van. Biztonságot ad a kutyának.

Ha reggel elmentek dolgozni, és őt bent hagyod, az egy szobatiszta kutyának akkor is megpróbáltatás, ha reggel még kiengedted a dolgát elintézni. Persze a téli időben a legjobb megoldás, főleg hogy már ízületi gondok vannak. Nem kell még megfáznia. De akkor annyival korábban kell kelned, hogy legyen idő kiengedni és visszaengedni őt. Ha szereted, ez nem lehet gond. Amíg városban laktam, a kutyát pórázzal kellett levinni napjában többször. És ezt is megszokja az ember.

Nekem,egy 16-éves tacskó kutyám van.Ez év áprilisában,megműtötték,a nyakán volt egy daganat. Egy fiatal orvos vizsgálta meg,és odavágta nekem,hogy vagy elaltattatom,vagy megműttetem,de nem ad neki,5 hónapot.De hála istennek, még megvan.

Amúgy,vidám,és játékos, kutyus,és nagyon szeret enni.Csodálom,hogy még él,és bár látni már,hogy öregszik,és reggelente alig tud felállni,de nem adja fel.

Ő is nagyot hall,és vakocska is,de nem volt szívem elaltatni.Gondoltam,hagy éljen még.Bent alszik a konyhában,mert sajnálom,és megengedtem neki.

Csak az a baj,hogy van,hogy el kell mennem itthonról,több órára,és ha télen fagyok vannak,akkor ha bent hagyom,akkor bent pisil,meg kakil,és azt nagyon nem szeretem.

Neeeem. Neten az van kint, hogy átlag 10-14, 12-15 évig élnek. Első kutyus ő, nincs tapasztalatom idősödő kutyákkal. Nagyon nagyon szeretem őt. Egyik nap jutott eszembe ez a süketülés, megvakulás, leépülés. Szívem szakad meg majd ha látom őt leépülni, a másik dolgot ki sem mondom!

Jó ha 15-16 évig elélnek, ennek örülök. Persze ez sok mindentől függ biztos.

Te azt hitted, 11 éves, kalap-kabát?

Az óriás testű fajták élnek rövidebb ideig, egy labi pedig nem az.

Ha egész nap bent hagyod, akkor az lesz a baj, mert ahogy idősödik, gyakrabban kell pisilnie.

Jó lenne egy védett, meleg hely, ahonnan ki tud menni, ha kell!

Érintsd meg, ha hívod, ezt előre is be lehet gyakorolni. Legyen rajta nyakörv, mert ha bármi van, az is segítség.

Ne aggódj és ne rágódj, legyél vidám, hogy együtt élvezzétek a hátralevő időt. (Nem annyira öreg még, a labik megérik a 15-16 évet is.)

11 éves, az izületeire Glyco Flex 600 mg-ot kap, ez használ neki. Néha olyan mélyen alszik (vagy a hallása romlik), hogy nem hallja ha szólok neki, meg kell bökdösni.

Ti hogyan kommunikáltatok velük? Pl. ha reggel ébren van és megyek el dolgozni, jön ki velem ő is, hogyan jelezzem hogy menjünk ki? Nyilván ha mélyen alszik akkor, nem keltem fel, olyankor bent hagyom majd.

Barátnőmnek spánielje volt. Vak és süket lett idős korára. SEMMI gondot nem okozott nekik, de ő csak benti kutyus volt, lakásban laktak. Azt mondta, hogy nem szabad átrendezni a lakást és akkor nincs semmi baj.

Egyébként ha ne adj' Isten így jártok, azért az nem egyik napról a másikra következik be általában. Hozzászokik a kutyus is és ti is. Ráadásul ahogy öregszik, úgyis egyre többet alszik majd... ha othton hagyjátok valószínűleg simán végigszundikálja azt az időt amíg ti dolgoztok.

Jó egészséget neki!

Oh jaj én imádom az idős kutyákat!!!

Most már azt mondom, hogy milyen szerencsém volt, hogy mindig megöregedtek mellettem... <3 persze a veszteség óriási fájdalommal jár, de MEGÉRI <3

mennyi idős a kutyusod?

Leírom az én egyik idős kutyusommal hogy' voltunk. Ő egy moszkvai őrkutya volt, nem volt baj a hallásával, a látása gyengült, szürkehályog lett a szemén. Ebből a hétköznapok során szinte semmit nem vettünk észre.

13 évet élt, mivel ő óriástestű volt, ezért az izületeivel lettek problémái. Tulajdonképpen semmilyen betegsége nem volt, "csak" elhasználódott a teste ennyi év alatt...

A mindennapok úgy néztek ki, hogy eleinte ő kizárólag kinti kutyus volt. Én beengedtem volna, de nem akart bejönni, imádta a kertet, az udvart... aztán ahogy idősebb lett, amikor munka után hazamentem már bejött velem, durmolt egy kicsit a szőnyegen, akkor már észrevettem rajta, hogy nehezebben áll fel.

Akkor talán inkább a társaság miatt amikor othon voltunk, egyre többet jött be, este bent maradt, aztán már bent aludt és akkor reggel ment ki a kertbe. Nagyjából amikor otthon voltam akkor bent volt velem, persze séta mindig volt, napközben meg kint "járőrözött" <3

ahogy teltek a hónapok, az évek, úgy lett egyre több a bent töltött idő és egyre kevesebb amennyit kint volt.

Az utolsó évben főleg bent volt. Minden éjjel bent aludt, sokszor amikor korán indultam dolgozni fel sem ébresztettem, hogy aludjon csak a melegben.. szerencsére rugalmas a melóm, így napközben aztán hazamentem, kiengedtem, megszeretgettem. Ha akart visszament a házba, ha nem akkor kint várt meg míg délután újra hazamegyek.

Imádtam minden pillanatát. <3

Nagyon örülnék neki ha nem süketülne, vakulna meg, "csak" félek ettől a helyzettől, hogy ha mégis bekövetkezne, ne legyek elkeseredve annyira.

Még nem volt soha epilepsziája szerencsére, legalábbis mi nem láttuk.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de egy vak-suket kutyust nem szívesen hagynék otthon egyedül, úgy félteném őt mint egy csecsemőt :)

Miért gondolod, hogy meg fog süketülni, vakulni? Ez egyáltalán nem törvényszerű az idősebb kutyánál. Ha mégis, akkor talán észre sem fogod venni, hogy rosszabbul lát. Az orruk sok mindent ellensúlyoz.

Az enyémek is kinti-bentiek, nekem ez így természetes.

A labradorok hajlamosak epilepsziára, főleg idősebb korukra. Sokszor csak egészen enyhe, a kutya megremeg és nekidől valaminek, néhány másodperc után kitisztul.

A kutyám még lát, hall, de félek attól hogy eljön az az idő hogy teljesen megvakul és megsüketül. Első kutyám, nagyon szeretem őt, labrador. Éjszaka bent alszik az előszobában, reggel amikor dolgozni megy mindenki, kimegy az udvarba, kertbe és ott van egész nap, van ólja is. Amikor hazajövünk, bejön a házba velünk, szeret a közelünkben lenni, így ő kinti-benti kutya.

Tapasztalatokra, információkra lenne szükségem, hogy milyen az élet idős kutyával/kutyákkal, akik már nem jól látnak, hallanak, csak hogy fel tudjak készülni erre!