Hogyan reagálsz ha az óvónéni megbántja a gyerkőcödet? (beszélgetős fórum)

:-( nem értem,annyi eszem van hogy nem bőgetem ott a gyereket,mit csináljak ha senkire nem tudom bízni...Tavaly miután kizavart a nyilt napról mindkét gyerekkel,kerestem egy bébiszittert,hogy az anyáknapját,szülőit valahogy meg tudjam oldani.De mi van,ha nem tudom megfizetni?

Most már rövid időre tudnak vigyázni a gyerekekre,de idén azért is vittem anyáknapjára,ballagásra,ne maradjon ki belőle,hadd lássa a tesót!semmi baj nem volt vele,élvezte!

Ezek után viszont elvárják,hogy juni 15től vigyem abba az oviba,ahová juni7én vendégként elvileg nem volt kívánatos...

az a baj hogy én nem nyaltam,de amin Bencével végigmentünk....borzasztó volt!3évesen ordított éjjel hogy ne vigyél oviba anya könyörgöm!reggelente nem emlékezett rá..persze mentem,jegyzőkönyv született belőle jó sok,én meg jártam tanúskodni egy pár szülővel a munkaügyi bíróságra.

az új óvónénivel nem volt gond,csak ő nem bírta elviselni,hogy napi 2szer viszem a tesót,merthogy hová tegyem.szolt hogy nem vihetem(de így ,szószerint)az anyáknapi ünnepségre,mert tönkreteszi a többi gyerek munkáját és kérjem a szülők beleegyezését ha vinném...a többi,legtöbb 3 gyerekes szülő csak nézett,miért ne vihetném...szóval sok volt nekem a 3év abbol az ovibol

sajna olyan teltház van a többi oviban,hogy nem tudom sikerül e elintézni,de balhézok ha nem,az tuti!már megszokhatták hogy a gyerekeimért kinyitom a számat,nehogy a szünidőben elszokjanak tőle:-)

abba az oviba akkor sem engedjük...

Igen, igazad van.

De panaszt lehet tenni nem? Mármint a főnöküknél? Bár nincs csemetém, úgyhogy nem vagyok a mostani helyzettel képben, ez meg több, mint 20 éve volt...

Bocs, hogy belebeszélek, de van saját sztorim. Mikor én voltam óvódás, akkor anyum nem volt jóban a vezető óvónővel, (mellesleg igen szemét volt).

Volt egy eset, amire konkrétan emlékszem, valami rossz fát tettünk a tűzre (a bátyám meg én, nem vér szerinti, hanem fogadott, azaz örökbe fogadtuk egymást úgy 18 évesen, de egy bölcsi, egy ovi, közös panelban laktunk... stb.) és elkapott minket, tudni kell, hogy a se vele, se nélküle tipikus esetei voltunk, vagy egymást gyepáltuk, vagy a többieket közösen. Ha az egyikőnk nem volt bent, a másikkal nem lehetett bírni.

A sztori meg, szóval elkapott minket és megrázott a kezünknél fogva és ordított, mire kirántottam a kezem a markából és közöltem vele, hogy "na ehhez aztán nincs joga", na rögtön ment anyám raportra, és ott elhordott mindkettőnket mindennek, csak az ő olvasatában nem voltunk "jó gyerekek".

Természetesen ki nem állhatott minket, mert anyum sem és a bátyám anyja sem volt az a tipikus adakozó szülő, tehát nem járt az óvónéninek kilós kávé és stb. De milyen óvónő az ilyen, aki csak azért "szereti" a gyereket, mert a szülei adományoznak neki mindent??? Brrrr. MIért ment egyáltalán óvónőnek, ha nem szereti a gyerekeket?

Teljesen igazad van!! Nem való óvónőnek,és szörnyű,hogy tönkreteheti a gyerekek életét,hiszen az ebben életkorban megélt élmények kihatnak az egész életére! Hol van a vezető óvónő,akinek a gyermekek fejlődését kellene szem előtt tartania? Az nem mentség,hogy egy pár éve van a nyugdíjig! addig még hány gyereket fog megalázni?

Én 38 évig voltam a pályán,de olyan jó érzés amikor megismernek a régi szülők és a legrégebbi ovisaim is bejelölnek ismerősnek az IWIW-en is.

Nagyon nehéz,de örömteli ez a pálya,de mindig a kisgyermeket kell szem előtt tartani, neki legyen jó az oviban,hiszen az óvónéni több időt tölt el vele,mint a Szülei. Mindig azt mondtam,hogy nem engednék addig senkit erre a pályára,amig legalább nem töltött el egy évet gyermekek között és nem bizonyította,hogy szereti őket és tényleg ezt szeretné csinálni, nem csak a diploma miatt megy pedagógusnak!!

Talán jól csináltam ,hiszen mind a két lányom ezt a pályát választotta, és örömmel csinálják, szereik őket a gyerekek és a szülők is. / persze vannak azért surlódások,hiszen sokszor elfogultak a szülők, de ezt tudni kell kezelni, több szépet ,jót kell mondani és a rosszat az óvodában kell megoldani!/

Bocsának,hogy ilyen sokat írtam,de nagyon fel vagyok háborodva.

Elsősorban,megtudnám az ovonőtől,hogy miért töntént ez a dolog,mert nem minden esetben lehet a gyerek szavára alapozni.Viszont ha valóban igazat mondott a gyerek ,és talán,jogos volt a bántása,ezt nemértetted gondolom "fizikai bántalmazásra"akkor hármasban beszélném meg a dolgokat a gyerekem jelenlétében,hogy igenis rávilágitsak a dolgok sulyosságára.

De ha fizikai bántalmazás történt azt már nemtudnám elfogadni,egy ovonő,nevelje tanitsa a gyereket ,és ne verje..

nos, ha az idén már ballagtok akkor ebben az esetben lehet hogy jobb ha hallgatsz, és a gyerekeddel próbálod meg megbeszélni a dolgokat!

csak azt nem tudom mi lesz az alatt a pár év alatt a többi gyerekkel!!!

Az egyik kolléganőmnél tegnap pont ugyanez volt a téma az oviban... A gyereknek névnapja volt, é sküldtek be sütit. Egy másik gyereknek szülinapja volt, így szegény kisfiút fel sem köszöntötték. Na persze a kolléganőmnek sem kellett több!!!

Mindenesetre ma bocsánatot kértek... De minek kellett szegény gyereket így megbántani??? Az ilyen emberek gonoszak! Nem valók óvónőknek...

Nehéz eset.De azért elmondanám az óvónéninek,hogy a gyereked nem szokott füllenteni,meg,hogy lelkileg érzékenyebb és legyen szíves odafigyelni rá.Mert panaszt is lehet tenni ellene.

Persze fontos az,hogy nem veszekedve kell neki esni,mert akkor még jobban elmérgesedhet a helyzet.