Hogyan lehet megtartani egy férjet, ha tudod hogy van valakije? (beszélgetős fórum)
nahát az olyan pasi menjen a p.....ba
mi az,hogy sok a kicsi gyerek otthon???????
nyugalmat keresett?????
ne hari kleca,de ez vicc::)))sajnos elég rossz
és ha az anya menne el nyugalmat keresni,aki a 24 órából 24et van a kicsi gyerekkel???mit szólnának hozzá??szerintem lincselés lenne.a papának meg lehet??
ez vicc
Nagyon igazad van puckandúr!!!
De néma gyereknek anyja se érti a szavát.Ha nem beszélik meg a dolgokat,akkor honnan tudja a másik,hogy nekem mi az ami nem jó????És mi van akkor,ha az ember pont abban a helyzetben van,hogy nem tud úgy teljesíteni,ahogy a másiknak jó lenne.pl:terhes,szülés után van,rossz napjai vannak stb.
mi lesz,ha beteg lesz az asszony és mellette kellene lenni????
Alapfelállás, hogy a viszonyt fenntartó fél az örök hunyó? Minden fekete és fehér? Ha a gyerek becsap, hazudik, ott is el kell gondolkodni, hogy mit rontott el a szülő. Nem?
A megcsalt félnek vajon eszébe jut-e , hogy ő mindent megtett a kapcsolat épségéért? Rengeteg Nő gondolja úgy, hogy mindenben tökéletesen teljesített, hiszen gondoskodott a párjáról. De valahol mégis hiányzott egy szelet az "élet tortájából" , különben nem ment volna tönkre.
Persze nehéz magunkra haragudni, hiszen ez senkinek nem megy hosszútávon. A hárítás pedig alapvető emberi tulajdonságunk.
Lehet, hogy egészségesebb az önvizsgálat. Meghallgattam a páromat? Nem volt olyan kívánsága, amit éveken át duruzsolt, de mindig kikosaraztam?
Tudom, hogy nem aratok osztatlan sikert a véleményemmel, de fontosnak tartom, hogy a másik nem koponyaűri zsírkupacának rémét is ismerje az, aki ilyen kínos helyzetbe jut.
Ahogy a kórnak is van kórokozója, úgy a félrelépésnek is lehet bármely oldalon gyökere.
Akár a passzívon is.
eszem ágában nem lenne megtartani ha megtudnám,hogy a páromnak van valakije. Ha nem engem szeret mi a fenének akarnám "megtartani"???
Nem vagyok én mazohista...
fenéket kell megtartani az ilyen férjet??? ha "vissza" is kapod, az életben nem lesz ugyanolyan a házasságotok....
én egy percet nem akarnám megtartani a párom, ha már "meg kell tartani", akkor ette az egészet a fene. vagy egyértelmű, hogy velem van, vagy séta van....
Rossz a kérdés: miért kéne "megtartani"?????????
Megtartani terhességet szoktak, meg az alakjukat, esetleg egy kóbor állatot, de nem férjet, már bocs.
Ha tudomást szereznék arról hogy a férjemnek van valakije, eszem ágában se lenne "megtartani", főleg nem erőszakkal, de sehogy, semmiképpen.
Akkor szerintem az a leghumánusabb hogy menjünk külön, és adjuk meg az esélyt a boldogságra egy másik nő/pasi oldalán.
Én ezt mondom, bár tpasztalat híján, ugyanis még nem tudok róla, hogy az Uramat "meg kéne tartanom".
Ha valaki másnál jobban érzi magát, akkor nincs értelme visszatartani. Nem passzolunk össze és kész. Annak nincs értelme, hogy akarata ellenére magához láncolja az ember, aztán meg végig sajnáltatja magát szegény, hogy nem tudott a maga akarata szerint boldog lenni....
De mi van akkor, ha nem akar menni, csak nem érzi jól magát már de nem lép ki sem?
Érdemes-e megtartani azt a férjet, akinek van valaki más is? Ha nagyon őszintén nézzük, akkor erről a férfiak nagyon máshogyan gondolkodnak, mint a nők.
Mert az is.
Sokáig úgy sem lehet ezt eljátszani.
Akkora szerelem nincs is, amiért érdemes így megtartani valakit. Az már valami beteges ragaszkodás, lelki önállótlanság miatti kényszermegoldás lenne, önként felvállalt bilincs, ami lassan, de biztosan leépít.
Ha valaki ennek látja értelmét, akkor csinálja.
Így első olvasásra, nekem önmeghasonlásnak tűnik...
bettike, kigyógyultál belőle? Meg tudtál teljesen bocsátani?
Hinni fogsz neki később is? Ha legközelebb hosszabb időt lesz nélküled nem fog eszedbe jutni, hogy mi mást is csinálhat?
Arra gondoltál-e, mit mondhatott rólad a másiknak, amikor ővele volt?
Egy félrelépéshez két ember együttes akarata kell. Ha csak az egyik akarja, akkor sajna nem jön össze. A férjed is nagyon akarta. Inkább azt beszéld meg vele, mit nem talált meg benned, ami miatt a másikat választotta próbaképpen.
Én úgy tartottam meg a férjem,hogy nem is tudtam róla...Mikor kiderült a félrelépése akkor már rég szakított a nővel.Tehát nem azért szakított,mert én válaszút elé állítottam,hanem,mert megundorodott a nőtől.Ő állítólag azért tette,mert élvezte,hogy magasztalják.Később meg már azért mert sajnálta a csajt,aki eléggé nem szép teremtés...Meg azt érezte,hogy az ajándékokért amivel elhalmozta cserébe ezt kell tennie.Aztán 3-szor is elküldte mire felfogta a csaj,hogy vége.
Az ilyen nőket sem értem,ráakaszkodni egy nős emberre...Meg én nem futnék egy pasi után sem,úgy,mint ez a csaj futott a párom után meg nem egyszer könyörgött neki,hogx így nem lehet vége...Szánalmas.
"A félrelépések mindig azért vannak mert otthon nem működik valami."
Jujjj! És erre az a megoldás, hogy valahol máshol vigasztalódom (ha ez egyáltalán vigasztal)? Nem otthon kellene megoldani az otthoni problémát??? A társamat becsapom, megalázom, magamnak lelkifurdalást okozok (ha nem, akkor már régen rossz, akkor nem érzek semmit), ettől meg fog oldódni valami? És ha kiderül, még azzal vágok vissza, hogy persze, mert te ilyen vagy, azért léptem félre! Még legyen ő a hibás?!
És biztos, hogy a szex a legfontosabb? Ha a férjem kevesebbszer vagy többször akarná, mint én, arra azért nem menne rá a kapcsolatunk (volt ilyen is meg olyan is, mindenkinek vannak különböző periódusai), egyikünknek sem jutna eszébe másik partnert keresni, hanem kibírná, amíg a társának megjön a kedve, vagy szelíden kiderítené, mi a baj.
Attól félek, modern korunkben mit sem számít az adott szó szentsége. Megfogadtunk valamit egymásnak, ha úgy tetszik, egy szentséget szolgáltattunk ki egymásnak. Túl könnyű továbbállni, sokkal könnyebb, mint kompromisszumokat kötni és alkalmazkodni...
De azt hiszem, eltértem a témától. Talán mert biztos vagyok benne, hogy előbb elválnánk, mielőtt bármelyikünk félrelépne. Tiszteljük egymást ennyire és megbízunk egymásban. Anélkül meg mit sem ér a házasság.
tűrsz, nyelsz, csak semmi balhé, továbbra is kinyalod a seggét, sőt, megkérdezed hogy sikerült a randija, meg hogy megmasszírozhatod-e leharcolt testét, amikor hazajön..
...megtagadod önmagad és a valódi érzéseidet, lassan de biztosan felmosórongy lesz belőled, viszont cserében megtarthatod a férjed.
:DDD
Attól még vannak sokan akik kedvtelésből küzdenek ellene...