Hogyan lehet felépíteni az önbizalmat, büszkeséget nulláról? (tudásbázis kérdés)
Bátorsággal.
Ahhoz néha meg pia kell.
Nekem nem sikerült önmagamat elfogadni. Igaz azt mondják nincs velem semmi baj, de én úgy érzem / a betegségemből adódóan/ hogy állandóan engem néznek az emberek- látják rajtam - az arcomon a betegséget.
Hiába biztatnak akik ismernek, próbáljak meg egy férfit keresni, nem merek belevágni. Félek. Már ott tartok, a tükörbe sem nézek bele. Ha tehetem mindent kikerülök amiben csak láthatom magam.
Igazad van!
Sokszor érzem, hogy ha nem szeret és nem marad mellettem, akkor menjen csak a fenébe nyugodtan...
de mikor jön és itt alszik vagy csak találkozunk és kedves és szeretget és beszélgetünk és minden jó, olyankor nem tudom elképzelni, hogy megcsalna vagy hogy meg fog csalni...
Tudom, ha ebben a helyzetben szakítana vagy olyat tenne, ami szakításra adna okot, akkor tuti vége lenne, mert már mégegyszer nem is akarnám felépíteni a bizalmat felé.Mégis tudom hogy hetekig sírnék és gyötrödnék miatta, pedig nem érdemelné meg:(
a probléma az, hogy akárhányszor rákészültünk semmi sem sikerült...
ha spontán jön a dolog akkor jobban megy.na de mikor tudom hogy jön este és itt is alszik akkor azt is tudom, hogy próbálkozni fogunk:)és a tudatalattim máris működik...:(
Persze!
Megvan ennek is az oka...tudom is hogy mi, csak sokszor nem tudom, hogy miért.Néha olyan pozitívan és világosan látok dolgokat, aztán egyik percről a másikra összeomlik minden.
kitartás ! :) a síkosittó tényleg segít :)javasolni tudom nektek a Bartoline nevű intim gélt.Ezt egy doki ajánlotta ,van benne aloe vera és E vitamin és nagyon kellemes vele,a gyogyszertárba vagy bioboltokba is megkapható.
mielött elkezdenétek bár mit is elöbb teremtsétek meg együtt a hangulatót(lágy zene,diszkrét világitás pár illatós gyertyával).lassan haladjatók lépésről -lépésre.simogassátok sokáig egymást és figyeljetek oda egymásra.kényesztesétek egymást puszikkal és bokókkal.nem kell sietni nem versenyfutás ez.meglátod minden csodás lesz és élvezni fogod ,nem kell féljél tőle minden kialakul idővel.legyözöd a félelmeidet és gátlásaidat és mikor eljön az idő és készen állsz akkor minden mese szép lesz.sok sikert és kitartást nektek :)
kicsit intimebb téma... privi ment
... ha nem akarsz nem válaszolsz rá:)
Szia Cini!
Az idejét sem tudom már mikor mosolyogtam őszintén...
Valóban, az idő mindenre jó gyógyszer.Csak ez az idő lassan telik.És nem tudom ő mennyire megértő még.
Mikor együtt vagyunk minden szebb és jobb, de ha egyedül maradok...:(
Sokszor menekülök magam, a gondolataim elől...
Mi már kb 4 és fél hónapja próbálkozunk...és szinte semmi...szorongok és görcsössé válok.Eddig a párom ujját sem tudtam beengedni, vasárnap reggel sikerült.Annyira örült neki és mondta hogy érzi mostmár sikerülnie kell.
Azt is mondta utána este hogy már nagyon hiányzik neki egy szenvedélyes behatolásos szex.Na ezért is van bennem a félelem, a szorongás és a kisebbségi érzés, mert nem tudom megadni ezt neki.Legalábbis most még nem.
Nem tudom meddig bírja még így.Eddig kitartó volt...
szia vaja :)nagyon jó tanácsokat ír neked muffin érdemes megprobálnod amit mond! Tényleg nagyon aranyos és szép lány vagy és tudom ,hogy képes vagy-vagytok megoldani a problémákat!Az idő a legjobb gyogyszer minden bajra ,legyetek nagyon türelmesek és megértők egymással,beszéljétek meg mindet összintén.
A barátnőmnek azt javasoltam ,hogy rakjon ki minél több helyre a lakásba mosojgos smile-kat,még a tüköre is rajzoljon rá és probáljon meg minél többet mosojogni :)neki be jött:) te is kiprobálhatod :) sok sikert!
... a vaginizmus szűz lányoknál, vagy egy új kapcsolat elején egyaránt előfordulhat.... a gátlások és szorongások oldásával lehet ezen túljutni..... + segíthet ha haszáltok valami féle síkositott is:)
fejlödtök!..ez is mútatja, hogy igyekszel, igyekeztek:))
menni fog,nem kell semmin görcsölni...ne foglalkoz mással csak magaddal... tessék magadat dícsérni... és nem kell félni, mert ez még jobban görcsöt vett benned.... tudod olyan nőt is elhagynak aki "bombázó" és szív mint egy porszívó :)) no para!
... tudod a pasik szeretnek néha kikacsingatni, talán még akkor is ha jó pár kapcsolatban élnek és talán akkor is ha meg kapnak mindent, szerintem ők nem olyan monogám típusúak mint mi nők:- de azért van olyan is köztük:)
amikor Én meg ismertem a párom 14 éves múltam 2 hónapja, Ő pedig 21,5 éves volt... 3 évre rá tudatosan összeházasodtunk.. azóta is együtt vagyunk és idén leszünk 22 éves házasok,de ez nem mindenkinél alakul így.... az életben mindig vannak lesznek nehézségek, ezekkel mindig meg kell küzdenünk....tudatosan kell erősnek lennünk.... a problémákról beszélni kell, mindent tudni kell meg beszélni még akkor is ha esetleg a vélemények különböznek... beszélgess erről a pároddal, meg tetted? mit mond?
azt tudom tanácsolni beszélges a pároddal komolyan el... szavakból ért az ember,... hogy mit - mért alapon csinál(t)... de ne sírj közben ha esetleg olyant mond, víselkedj nagy lányként, a pasik nem igazán tudnak mit kezdeni a sírással....nem kell mindenért magadat hibáztatni, ugy veszem ki,hogy Te a párodat nagyon de nagyon szereted és ragaszkodsz hozzá.
(ha csak a két fiamat nézem már ők is nagyon különböznek egymástól... az egyik olyan típusú, hogy kérem a következőt, a másik 17 hónapos pár kapcsolatban él persze ott is vannak néha néha össze zörrenések, fiatalok:))
Kb egy hete beszélgettem régóta először a problémáimról apuval.
Akkoris azért, mert a páromról kiderült hogy társkeresőzött folyamatosan és észrevette, hogy folyton sírok és fulladozom.
Tanácsokat adott.Elvitt itthonról, hogy terelődjenek a gondolataim.Mondhatni jófej volt.
Sosem volt túl sok önbizalmam.De most a párom néhány cselekedete nagyon betett.Tudom, hogy nem csak az ő hiája, hogy esetleg ismerkedik másokkal.Én folyton szomorkodom és sírdogálok és mindig mindenben a rosszat látom.Kinek kellene egy ilyen barátnő?!Szeretném visszakapni legalább azt a valamennyire vidám lányt aki eddig voltam, magam miatt a párom miatt és a családom miatt.Nehéz két és fél hónap elé nézek...és lehet addigra már lesz önbizalmam, de párom lehet nem...
Óóó igen valószínűleg kisebbségi érzeted lehet/van!?... egy jó szakember biztos tud segíteni... de úgy gondolom egyik napról másikra nem megy,..- sőt saját magadon is tudnod kell segíteni... nem jó dolog mindig és minden hol mással össze mérni magunkat, mindenkiből és belőled is csak egy van a világon "meg ismételhetetlen" tanuld meg magad szeretni, kapcsolj ki és csak magadat figyel találd meg magadon a szépet, mert igen is szép kedves arcú lány vagy, dicsérd magad néz bele a tükörbe kételyek és gátlások nélkül fürkészd magad, találsz magadon szépet! kell találnod magadban szépet!! ( mond a tükörbe, hogy szép és kívánatos vagyok, dícsérd magad... és ez nem vicc, már jó pár emberkénél bevált, elöször fura érzésed lesz... de későbbiekben:)))..... "jónak találom saját magunk motiválását" első sorban magunkat kell elfogadni, hogy várjuk ezt mástól is el ha saját magunkban magunkkal ellenségek vagyunk... olvas, vannak belső motiválós érzékelés könyvek... azok nagyon jók tudnak lenni...
apukáddal mikor volt az utolsó komoly beszélgetésed?
Szia!
A "mostoha"anyámnak szoktam ezekről beszélni.Ő évek óta próbál meggyőzni arról, hogy igenis értékes ember vagyok, egy csinos lány.
Apuval nem beszélek ilyesmiről, részben neki köszönhetem hogy ilyen lettem.
Még pici koromban kezdődött ez az egész valószínűleg.16-17 éves koromig 110 kg körül voltam.Ma már 66-68 kg vagyok és büszke vagyok arra hogy ezt elértem.Lassan 5 éve élek ezzel a megújult külsővel.Mégis mindig az van bennem hogy kövér vagyok, minden reggel méregetem magam, nézem, hogy laposabb e vagy nagyobb e a hasam....folyton hasonlítgatom magam másokhoz.Nincsenek barátaim, mert sosem mentem szórakozni, féltem hogy megnéznek, kinéznek a szórakozóhelyekről.Mondhatni, hogy túl sokat foglalkozom magammal, a külsőségekkel.Aki jobban ismer azt mondja nagyon kedves és jószívű megbízható lány vagyok.Nem értem miért vannak bennem ezek a kételyek és mivel tudnék megváltozni.Lassan már a páromat is elmarom ezzel magammellől...félek, hogy megcsal, hogy nem szeret, hogy keres jobbat...pedig állítja hogy imád.
Néha úgy érzem mintha valami óriási feszültség lenne bennem és nem tudna kitörni...hajnalban is arra ébredtem alig 4 óra alvás után, hogy valami feszül a mellkasomban, nem fájt csak éreztem a feszültséget...nagyon rossz:(
szia Vaja:)
egy pillanatra rá néztem az adatlapodra, kedves szép arcú lányt látok, és látom 87-es születésű vagy, "nagyon fiatal" szülői háttered +van? sokat segíthet/számit... (annyi éves vagy mint az én nagyobbik fiam)..sokat tud segíteni a szülői háttér,oda figyelés, motiválás, dicsérő szavak, folyamatos siker élményeid biztos neked is vannak, beszéltél erről " a benned lévő kételyekről "a szüleidnek? ...
Te mit érzel mi a baj veled, benned? mik a kételyeid?
Előző héten voltam pszichológusnál...azt mondta legalább 10 héten át kell járnom hozzá heti egyszer.Már az első alkalom óta érzem, hogy sokminden változott bennem.De 10 hét sok idő és hol jobb hol rosszabb....félek, hogy közben a párom is elveszítem.Bár tudom, hogy most nem ez az elsődleges probléma, hanem az hogy meg kell találnom önmagam.
Te is voltál ilyen helyzetben?Mi lett belőle?
a legszerencsésebb az lenne, ha találnál egy jó szakembert, na ez szinte a csodával határos (tapasztalat)
a másik, hogy ez pont olyan betegség mint pl. a nátha ezt is ki kell, ki lehet kezelni
szedjél sok vitamint pl.a B-vitamin nagyon fontos az idegrendszer egészségéért
de mindenképp keres valakit akinek kibeszélheted a búdat-bánatodat
na most nagyjából ennyi jutott eszembe, de ha van kérdésed akkor szólj :)
Sziasztok!
Nagyon szeretném, ha ötleteitekkel, tanácsaitokkal vagy tapasztalataitokkal segítenétek nekem, hogy végre megtaláljam önmagamat. Szeretném végre úgy érezni, hogy én is értékes ember vagyok.
Sajnos az utóbbi pár hónapban elég mély depresszióba estem, de minél előbb szeretnék ebből kilábalni.