Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Hogyan dolgoznád fel, ha elvesztenéd egy szerettedet? fórum

Hogyan dolgoznád fel, ha elvesztenéd egy szerettedet? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
103. c75565e593 (válaszként erre: 102. - Castellina)
2010. aug. 9. 15:30

sziasztok:)

Kiderült tudja mi a betegsége, azt is tudja hogy daganat..és hogy ez akár halálhoz is vezethet...de ő azt hiszi, hogy ő meggyógyul...szerintem a dokinak a dolga ezt közölni...

Szerintem...

102. Castellina (válaszként erre: 98. - C75565e593)
2010. aug. 9. 11:18
nem bizony, nem ismerem, épp ezért nem is nyilatkoztam róla:)
101. Castellina (válaszként erre: 96. - Castellina)
2010. aug. 9. 11:18
a hit csodákra is képes:)
100. supin (válaszként erre: 95. - C75565e593)
2010. aug. 7. 00:33
A sirásról csak annyít írnék. Nem tudok sírni...Nagyon ritka eset amikor igen. Folytogató érzés jön rám....A fájdalom érzet a szivemben...de sírni az nem megy...
99. c75565e593 (válaszként erre: 96. - Castellina)
2010. aug. 6. 11:54

na ezért nemtarom jónak ezt a halált előre közölni...

Ember tervez!

ISTEN VÉGEZ!!!

98. c75565e593 (válaszként erre: 97. - Castellina)
2010. aug. 6. 11:53

Bocsi de szerintem te nem ismered az én családomat...ezért nem állapíthatsz meg semmit.

A halál elfogadása..az mindenkinél más...vannak érzékenyek, és túl érzékenyek..

Anyukám nehezen fogja feldolgozni...hisz ő van ott mellette..és neki fog fájni...

de a testvéremmel anyu mellett leszünk és szépen feldolgozzuk...

mindenki másképp éli meg a gyászt szerintem...

97. Castellina (válaszként erre: 95. - C75565e593)
2010. aug. 6. 11:46
Amit elfogadunk az attól még fájhat és van helye a sírásnak.
96. Castellina (válaszként erre: 94. - C75565e593)
2010. aug. 6. 11:45
Túléltek már egyesek halálos betegségeket vagy gyógyíthatatlannak tartottakat.
95. c75565e593 (válaszként erre: 86. - Évi-)
2010. aug. 6. 11:44

bocsi de te nem sírsz ha meghal egy közeli hozzátartozód?

Micsoda furcsaságokat írtok..megál az ész!

94. c75565e593 (válaszként erre: 92. - Castellina)
2010. aug. 6. 11:43

szerintem ha te tudod, hogy gyógyíthatatlan beteg vagy onnantól te nem tudsz küzdeni!

De nem vitatkozok!

két féle beteg van

Az egyik mindent udni akar!

A másik...meg nem akarja tudni..

Anyám párja annyit tud, hogy rákja van...de ez milyen azt nem....szedi a gyógyszert...és valahol remél...de fel van készülve a halálra is....de minden porcikájával küzd...mert élni akar!

2010. aug. 6. 11:40

ja még egy jó példa arra,, amikor közlik vekled, hogy vége..


AQnyukám vesebeteg, anno 88ban lemondtak róla odaát Erdélyben...

Azt mondták vegyen koporsót, mert hamarosan vége..

Anyu nagyon el volt keseredve...és 89 ben itt műtötték...és mai napig él!

Mert hitt és élni akart!

Csak ennyit a beteg erejéről és hitéről!

Anyukám...jól van..persze fáj a veséje...de ő ápolja most a párját...és csoda amit kibír anyukám!

92. Castellina (válaszként erre: 91. - C75565e593)
2010. aug. 6. 11:38
Talán jobb, ha tudja mi a helyzet, mert akkor tud tenni ellene...
2010. aug. 6. 11:36

Sziasztok!

Itt én már vitába szálltam...arról, hogy a betegnek tudnia kell-e, hogy meghal?

Szerintem ez nem szép dolog, ha valakinek ezt elmondjuk!

Én többször műtött ember vagyok!

De azt tudom, hogy a beteg ember remél a végsőkig!

Ha valakinek azt mondanánk holnap meghalsz milyen napja lenne annak az embernek??

Anyukám párjának nem mondták el, mert úgy látta a doki is, hogy nem tenne jó egy ilyen dolog közlése!!!

Vannak betegek akik igen is tudni akarják..mi van?

És vannak olyanok akik reménykednek!

Élni akarnak!

A mi Lacibánk is ilyen!

Élni akar és küzd...és nincs jogom sem nekem, sem egy orvosnak elrontani ezt a hátralévő időszakot elrontani!

Persze érzi ő mi van...de reménykedik!

És Istenben is hisz, pedig nem volt azelőtt vallásos!

És bármelyik ismerősömet kérdezem, mindenki azt mondja ha megtudná a valóságot..az katasztrófához vezetne!

Kár itt ezen vitázni!

Ritka az a beteg aki szeretné tudni, hogy meghal!

Ez a valóság, nem egy film...

2010. aug. 6. 11:29

Ha közölnék velem az orvosok, hogy meg fogok halni...

Ami még nem történt meg, azon még lehet változtatni. Semmi sem készpénz, amit mondanak. A hit is sokat segíthet. De ha elfogadom és azonosulok vele, akkor feladtam. Nem, biztosan harcolnék! Volt már rá példa, hogy egy ismerősömmel közölték, pár hónap és vége, gondoskodjon a gyerekeiről. Egyedül nevelte őket, így úgy döntött nem hagyja őket magukra. Alternatív gyógymódokhoz fordult, mindenki segített neki, még anyagilag is, nem adta fel, hitt benne, hogy van kiút. És sikerült neki. Most gyakorlatilag meggyógyult és az orvosok is csodálkoznak rajta..

2010. aug. 6. 09:24
Mivel nem tudok rajta változtatni, csak egyet tehetek: elfogadom.
2010. aug. 3. 23:56

sehogy... leginkábbb...


SZERETETTEL GONDOLOK RÁ

...

és őrzöm a szívemben.


így könnyebb

2010. aug. 3. 23:14

Attól függ ,hogy milyen közeli:( Gondolom elvonulnék teljesen új helyre.Engem a víz nyugtatt

meg,ha valami nem tetszett én a Tisza partra mentem ki és leültem a lépcsőre.Persze minden attól függ milyen gyorsan vagy beteg volt e?

86. Évi- (válaszként erre: 84. - C75565e593)
2010. aug. 3. 22:31
Amit én gondolok erről, hogy a halálát ti nem tudjátok elfogadni. Talán a halált magát sem.
85. homokóra (válaszként erre: 41. - C75565e593)
2010. aug. 3. 06:46

Hogy mit tennék? Elintézném minden dolgomat, felkészíteném a családomat a "nem létemre" és kérném őket, hogy ne sírjanak, hanem mosolyogjanak, ha elmegyek..

Egyébként én már többször beszéltem erről a gyerekeimnek, a férjemnek...

A halál közeledtét elfogadni tudni kell...speciel én azzal lennék elfoglalva, hogy minél kevesebb szomorúságot hagyjak magam után...mert a szeretteimnél az élet megy tovább!!!!!!!!!!!!!!!!


Hát én így tennék!!!!!!!!!

84. c75565e593 (válaszként erre: 81. - 0c930ce391)
2010. aug. 3. 00:46

Nem tudom...csak azt, hogy nehéz...

Sztem az orvosnak kelltt volna elmondani ...a dolgot...

már késő...de ő is tudja sztem...csak...remél...

párom nagyija évekkel ezelőtt rákos volt...és ép ma beszéltem vele...ha ő tudta volna akkor...nem lett volna bennee élni akarás.

és szerinte nem szabad ezzel terhelni...ezt a kis időt....szépen éljük át..együtt.)

83. c75565e593 (válaszként erre: 82. - Évi-)
2010. aug. 3. 00:43

mindenki megérzi ha menni kell....

minden ember más..és ez így kerek...mindenféle vita nélkül!

82. Évi-
2010. aug. 3. 00:36

Nekem egy hónapja ment el a szomszédasszonyom. Ő a férjét gondozta 3 éve, aki szintén rákos volt. A családjukban mindenkinek munkahelye van, hogy ez így is maradjon, sokat voltam vele.

Pontosan tudta mi vár rá.

Az első időkben szkeptikus volt a felgyógyulásával kapcsolatosan, később, mikor jobban lett, ő is tervezgetett. Aztán a hirtelen elment.

Én is sírtam mindenütt, mire el tudtam fogadni, hogy vége. Aztán pedig szégyelltem, hogy gyengébb voltam.

Sokat beszélgettünk a múltról, nevettünk is ahogy Május01 írja, csak korrektebbnek érzem, mert tudta, hova tart.

Szerintem Május01 hozzátartozója is tudja, nem ostoba. A mosolyok és nevetések sem egyformák.


Ez egy vélemény, egy történet, még mielőtt ridegnek nyilváníttatnék, meggyőzni ezzel nem fogom őt.

81. 0c930ce391 (válaszként erre: 48. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:59

Igen, ez az emberi méltóság...ezt az állapotot tiszta elmével megélni..Értem, miért mondod, hogy nehéz lenne közölni vele, hogy vége lesz nemsokára.

De..azt hiszem, egy haldokló ember, éppúgy, mint egy gyermek, sokkal erősebb antennákkal van felszerelve, mint egy hétköznapi ember (vagy a hétköznapiak nem tudják-nem merik-nem akarják használni).

Így hát lehet, hogy Ő is pontosan tudja, hogy nem sok van neki hátra...az életösztön pedig küzdésre, tervezgetésre sarkallja, az utolsó erejéből is.

Amikor a barátnőm haldoklott, előszedette a legbombázóbb szerkóját, egy báli ruhát. Abban akart elmenni. Elmondta, milyen ékszereket akar, stb...és a saját anyjának NEKEM kellett elmndanom, hogy mi a Timike kívánsága. NEM akarta elhinni. Hogy az Ő lény a gyógyulásban hitt, nem igaz, amit mondok, hogy csak kitaláltam, nem mondott ilyet. De.

Csak a megfelelő csatornán...az Anyját nem akarta ezzel terhelni.

Lehet, hogy Anyud párja is Titeket óv?

80. 0c930ce391 (válaszként erre: 40. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:51
Jó, hogy ezt így gondolod. Kívánok sok-sok erőt Neked ahhoz, hogy bírd, hogy bírd az ő szenvedését látni....tudom, szörnyű.
79. 96030e3b22 (válaszként erre: 77. - Supin)
2010. aug. 2. 20:40
Igen ha a szövegkörnyezet vicces.akkor értettem volna. Így nem értettem annak.
78. 96030e3b22 (válaszként erre: 74. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:39

Nekem erre nincs sem időm,sem energiám.A te családod a te gondod a tied.

Old meg.

Nem szólók bele.


Én is megoldom az enyémet.

77. supin (válaszként erre: 70. - 96030e3b22)
2010. aug. 2. 20:37

Bocs,hogy megint bele szólok. De csak ezzel a témával kapcsolatban írta...nem az egész valódra...

Én meg poénból tettem be...amit bemutatkozó szövegnek írtál...

Bocs...de ez nem sértő szándék volt. Aki ide jár...annak érteni kell a "viccet" is...

76. 96030e3b22 (válaszként erre: 74. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:37
Akkor hagyjál békén,aztán annyi.
75. 96030e3b22 (válaszként erre: 72. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:37

Akkor nálunk az összes kollegám,orvos,kegyetlen ezek szerint...


Mert nekik, nekünk ezt közölni kell.

74. c75565e593 (válaszként erre: 72. - C75565e593)
2010. aug. 2. 20:37
és siralmas, hogy ezen balhézol...mikor én most hidd el nem vagyok olyan jó hangulatba:(
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook