Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Hogy viszonyulnál ezek után a családhoz? fórum

Hogy viszonyulnál ezek után a családhoz? (beszélgetős fórum)


21. Dittka24 (válaszként erre: 20. - Zizi29)
2009. szept. 6. 13:51

Mikor megszültem az anyósom volt sz első akit felhívtam!Már párszor hívtuk jöjjenek de semmi!Ha rákérdezünk azt mondja jaj most beteg,dolgozik stb

Mindig csak a kifogás!

20. Zizi29 (válaszként erre: 18. - Dittka24)
2009. szept. 6. 13:28

S azért nem mennek mert ők is várnak a "meghívóra"?

Ha rákérdeztek mit mondanak miért nem mennek?

19. 2104cc91e8 (válaszként erre: 11. - Zizi29)
2009. szept. 5. 20:36

Azt jól gondolják, hogy ne menjenek hívatlanul, mert minden fiatal párnak szüksége van minél több kettesben töltött időre ahol pici gyerek van! (Nekem sem esett volna jól "akkor" ha éppen kihasználtuk gyermekünk délutáni szunyókálását Ők simán beállítanak)

Azt mondanám, hogy ne várjanak meghívásra: ha bármikor látni akarják az unokát jöjjenek, de minimum egy telefonhívást megérdemeltek, hogy jelezzék az érkezésüket!

Tudod akkor van baj szülő-gyerek között amikor a szülő elfelejti, hogy Ő is volt fiatal és akkor milyen igényei voltak!

2009. szept. 5. 20:20
sziasztok!Nkem 6 hónapos a kisfiam,és még a párom szülei nem látták!Igazából nem vagyunk velük túl jó viszonyban,de az unokájukat megnézhették volna már!Engem már igyzából nem érdekel!Az elején nagyon rossz volt,de itt vannak az én szüleim és imádják pici fiamat!
17. doxikri (válaszként erre: 13. - Zizi29)
2009. szept. 5. 19:25
A babáddal foglalkozz és ne velük...majd jönnek ha akarnak. Ki fogsz készülni idegileg, az meg a babádnak nem tesz jót!!
2009. szept. 5. 19:25
és ez csak a hab a tortán, ettől vannak érdekesebb dolgok is, csak egyet kiemeltem példaként
15. Zizi29 (válaszként erre: 14. - Szankuviki)
2009. szept. 5. 19:20
Húh, hát ezek után lehet én már nem is kivánnám, h jöjjenek.Nem semmi!
2009. szept. 5. 19:12

Szia.

Szinte ugyanez volt a helyzet nálunk is tavaly.Sajnos nálunk nem sültek jól el a dolgok.Legutóbb a szülinapján jöttek el, kb. 5 percet voltak.Akkor is csak azért mert megjegyeztem hogy azért mégiscsak az első születésnapja lesz a lánynak.

Ja és nálunk annyival rosszabb a helyzet hogy azt híresztelik hogy ők jönnének, csak én nem engedem be őket.Nos én lennék a legboldogabb ha törődnének a gyerekkel, ha már az én szüleim nem tehetik meg.

13. Zizi29 (válaszként erre: 12. - Doxikri)
2009. szept. 5. 19:10

Kb 10 perc séta..


Á, ők nem jönnek, csak meghívóval...kiborít ez a flegma stílus..anyós a tipikus, önsajnáló emberke, mindenen sértődik, ha már egy szó nem úgy mond az ember....

12. doxikri (válaszként erre: 11. - Zizi29)
2009. szept. 5. 19:06

Az még nagyon pici baba ahhoz, hogy állandóan rohangásszatok.

Nekik maguktól is kéne jönni, hogy lássák az unokájukat....sértődés nélkül.

Messze laknak?


/ Amúgy te, éntőlem nem laksz messze!! :-DD/

11. Zizi29 (válaszként erre: 9. - Doxikri)
2009. szept. 5. 19:04

7 hetes

Ja ők azt mondták, ők nem jönnek ha mi nem hívjuk őket...de nekünk magunktól jusson eszünkbe hozzájuk menni, ők se szólnak mindig ide, h menjünk

10. Zizi29 (válaszként erre: 7. - 2104cc91e8)
2009. szept. 5. 19:03

Igen, volt ilyen beszélgetésem 4szemközt anyóssal, én hívtam el sétálni, h bezséljük meg a dolgokat.Férjem nem akart, azt mondja nincs ereje, belefáradt(egyébként kiáll mellettünk hálistennek)

Engem az zavar, h a beszélgetés ellenére odaböki a kelletlen megjegyzést találkozáskor azért...fárasztó , h akkor megint órákat beszéljünk át újból, h most meg ezt ne csinálja??Hogy kell bevenni a leszarom tablettát?

9. doxikri (válaszként erre: 8. - Zizi29)
2009. szept. 5. 19:02

Szerintem nem. Ők is jöhetnének, nem?

Mekkora a baba?

2009. szept. 5. 19:00

Igen, mert mindig a fordított helyzetre kell figyelmeztetnem magam:ők mikor kedveznek nekem??

Sztetek 2 hét az katasztrófa, h nem mentünk meg őket se hívtuk?

2009. szept. 5. 18:55
Tudom, hogy nagyon nehéz más bőrébe bújni, de ha velem történne ugyanez, akkor mindkét szülőt összehívnám egy ebédre és amikor már túl vagyunk rajta, kávézgatunk akkor megbeszélném velük nyiltan, hogy ez az Én életem (Mi életünk!) és nem az Ő módszerük szerint szeretném, akarom élni, aki tudomásul veszi az úgyis marad, vagy jelentkezik mert így is kelletek Neki vagy elveszíti a fiát, lányát, unokáját.
2009. szept. 5. 18:51

Azt kell mind a két családdal tudatosítani, hogy nektek már saját családotok van és az a legfontosabb számotokra.

Nehezen értik meg, tudom, de másképp nem megy. Különben megőrülsz attól, hogy mindenkinek meg akarsz felelni. Csak a férjed és a babátok számítson....meg persze te magad!!

2009. szept. 5. 18:47

Sajnos legtöbb idős ember akkar érzi fontosnak magát amikor mindenbe beleszólhat:(

Kis esély van a változásra.Sajnos!

4. ce00df587e (válaszként erre: 1. - Zizi29)
2009. szept. 5. 18:47
nekem is volt ehez hasonló gondom mint az anyukámmal mint a nagypapámmal hogy csak én menjek mert nekik nincs idejük egy idő után nekem se voltidőm.mindig azt mondták hogy nekem minden fontosabb pedig ez nem volt igaz.ugy hogy én azóta nem megyek /járok hozzájuk és ők sem keresnek.ezt nem azért írtam hogy ez követendő példa.de nálun így sült el a dolog
3. tavaszilány (válaszként erre: 1. - Zizi29)
2009. szept. 5. 18:47
Nehéz ügy ez nagyon...én biztosan ragaszkodnék (ahogy tettem is anno) a saját nevelési elveinkhez, nem engedném, hogy befolyásoljanak az akaratukkal a szülők. A párod szülei pedig ha többször akarnak látni titeket, menjenek hozzátok. Minden csoda 3 napig tart, ha látják, hogy hajthatatlanok vagytok cumi- és egyéb dolgokban , abba fogják hagyni a beleszólást...nálunk így volt...
2009. szept. 5. 18:47

Az hogy babátok született, épp elég indok, hogy egyenlőre ne mászkáljatok rokonlátogatóba.

Ha nem akarod, hogy beleszóljanak a dolgaitokba, nagyon határozottnak kell lenned.

Nem kell ellenségesen, de legyél határozott.

A ti életetek,a ti gyereketek!

Még, ha kicsit meg is sértődnek, úgyis megenyhülnek majd.

2009. szept. 5. 18:43

A párom szülei párszor megjegyzeték, h nem látogatjuk őket elégszer, énközpontú, önző emberek!(ezt úgy mondják, h volt, h heti 3x mentünk!)Beszéltünk velük, h ennyi az időnk,babánk is született, s ez nincs összefüggésben a szeretet mértékével!Ennek ellenére mindig van az arcvágás, kis megjegyzés..mit reagálnátok már ilyenkor??

Az én szüleim beleszólnak a babagondozásba, ők se fogadnak el minket, nem értik a magyarázatok ellenére sem miért nem cumiztatunk stb...pedig nekik is számtalanszor elmondtunk dolgokat.


Hogy lehet ezeknek a dolgokank véglegesen pontot tenni a végére??El kellene fogadnom őket ilyennek,?(de ők nem fogadnak el minket!)

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook