Hogy lehet nem szeretni az állatokat? (beszélgetős fórum)

De miért furcsa? Ha én meglátok egy macskát, vigyorgok, úgy ösztönösen. De nem várom el, hogy más is ezt tegye.

Nem vagyunk egyformák. Azért ezt nem annyira nehéz elfogadni.

Van egy barátnőm, sűrűn jár hozzám. Sosem bántotta az állataimat, csak valahogy nem érdekli. Úgy ránéz, ha az istenadta előjön, de mintha nem is látná.

Én ugyanez. Az állatok szeretete nem azt jelenti, hogy mint aki meg van delejezve minden utunkba kerülő szőrös állatot megzsurmolunk. Főleg mert nem tudhatjuk, szereti /bírja-e.

Nálunk a nyuszinál nem nagyon akarták megérteni egyesek, hogy ez nem plüss, kifejezetten harcias és pukkancs, ne kapkodjanak felé, mert rossz vége lesz. Aztán amikor meg rájuk mordult és odaharapott, jött a méltatlankodás.

Nem rajonganak? Miért kéne?

Szerintem attól, hogy valaki nem "rajong", attól még szeretheti, pontosabban tisztelheti az állatokat, mint élőlényeket. Ahogyan az embereket is (kéne).

Azt sem értem, hogy miért kell/kéne minden állatot összetapogatni? Pusztán "szeretetből"? Vajon milyen trauma ez az állatnak?:)

Nézd, aki szereti az állatokat, természetesen beengedi őket a lakásába is. Te nem szereted őket, hát istenem, nem vagy egyedül. Van ilyen.

De én azért tartok állatot, mert szeretem a közelségüket, a társaságukat, naná, hogy beengedem őket. Különben mi értelme lenne?

Kutya-macska társaslény, a gazdi mellett érzi jól magát, és vicaversa.

Nézd, szerintem ezt otthonról hozzuk. Nagyrészt. Ha egy gyerek úgy nő fel, hogy egy vagy több állat része az életének, ő is ezt viszi tovább.

Az én gyerekem állatok mellett nőtt fel. Aztán elment egyetemre, ahol lakott nem lehetett állat. Nagyjából 5 perc volt az út a buszig. Kertváros, mindenhol volt állat. Minden kutyát-macskát ismert az útvonalán. Ácsorgott a kerítések előtt, és barátkozott. Ezért 20 perccel hamarabb indult.

Egyszer felhívott sírva, hogy kijött a gazdi, hogy már régóta figyeli, és ad neki egy ciccet. Mondtam, felejtse el, bizonytalanra nem lehet állatot vállalni.

Társat is olyat választott, aki hasonlóan gondolkozik. Most van 3 macskájuk, egy kutyájuk, na meg egy gyerekük, aki nemcsak szereti az állatokat, hanem meglepően szót tud érteni velük. És nemcsak a sajátjaikkal.

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni.

Amúgy én kifejezetten utáltam, ha valaki gügyörészve elkezdte simogatni ajnározni a kutyámat, anélkül, hogy engedélyt kért volna.

Hát nézd. Imádom az állatokat. 7 féle állatot tartunk.

De én sem alélok el bármilyen állat láttán. 🤷‍♀️ Föleg nem minden esetben egy kutyától.

Nem vagyunk egyformák.

Pl. link.

[link]

Sajnos abban is van igazság.

Nem csak a Kínaiak, tegnap olvastam h Észak Koreában berendelték őket éttermi húsnak.

A többség csak egyes állatokat szeret,vagy annyit sem, nagyrészüket nem, de a kártékony rovarok kivételével nem bántja őket..

( pl az un "tisztátalan állatokon" nem tudom, mit lehet szeretni )

Nem bántom őket, de a lakásba be nem engednék egyet sem

- nem hiszem hogy ezzel bárki érzéseibe belegázolnék.- ( élni és élni hagyni.)

Én is olyan vagyok mint te. :)

Szerencsére a környezetemben mindenki állatbolond. Aki nem, az engem sem érdekel. Mindent elârul róluk. Ennyi. ;)

Rendjén van ez így, ha nem bántják őket. Másokét én sem ölelgetem, simizem. Egy éve sétáltattam a kutyámat, megkérdezte egy lány megsimogatja-e? Mondtam igen, erre megpuszilgatta az orrát.

Én meg ezen csodálkoztam, honnét tudja, féregtelenítem -e, előtte nem a carban szimatolt-e?

Nem vagyunk egyformák.

Minden ember más.

Szerencsére.......