Hogy kell "nem annyira akarni", hogy összejöjjön a baba? (beszélgetős fórum)

Nagyon gratulálok. Örülök, hogy leírtad a történetedet, így erőt adtál.

Köszönöm.

Így "teljes":

"Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá.

Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés.

Azt hisszük, játszik velünk valaki.

De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben …

Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra …

Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel,

hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint,

ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben,

hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben,

amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között."

/Márai Sándor/

Igen, tudom, amikor éppen történik vmi tragédia az ember életében, akkor nem tudunk többnyire ilyen emelkedetten gondolkodni, hisz veszteség ér bennünket, ami fáj, amit fel kell dolgozni ..... de talán könnyebb úgy feldolgozni, ha tudjuk, hogy nem véletlenül történnek a dolgok, hanem okkal, egy magasabb szintű rend, vagy törvényszerűség hatására .....

Ez nagyon tuti ez az idézet!

Nekem az első terhességem és sajnos vetélésem jutott eszembe...

Utólag már azt mondom így volt minden rendjén.

Sokat tanultam abból is és az utána történő várakozásból is.

Mondjuk három lány édesanyjaként könnyen beszélek, mostmár, de nem felejtem el, hogy volt idő mikor én is szenvedtem...

Ha már átélted volna, tudnád, hogy mennyire komoly. Ha nem, ne is legyen benne részed. Egyébként pedig kötöszködni nem itt kéne.

Köszi

Én meg sajna még megragadtam ezen a szinten és legtöbbször nem tudok (akarok?) távolabbra látni.:(

A Márai idézet gyönyörű!

NE MESTERSÉGES VITAMINOKAT SZEDJÉL!Egyél diot,mogyorot olajos magvakat.Sok gyümölcsöt,Zselatin tartalmu élelmiszereket(kocsonya,aszpikos készitményü felvágottak egyébb..)Minnél több friss ,nyers zöldséget!A férjed szintén és ne dohányozzon és alkoholt is mellözze.Töltsetek eggyütt minden szabad percet kapcsolodjatok ki(mennyetek el nyaralni,rokonokhoz,sétálni)közben egymásra gondoljatok(ne a babára)és foglalkozzatok.

Megfog jönni az eredmény!...

Vmi ilyesmi .....

"Nem hiszek a véletlen találkozásokban.

A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni.

Nem valami nagy öröm ez.

Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá.

Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés.

Azt hisszük, játszik velünk valaki.

De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben .....

két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb,

csak akkor amikor megértek e találkozásra."

/Márai Sándor/

A 3 hónap még tényleg nem hosszú idő és nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni belőle.

Szurkolok, hogy mielőbb összejöjjön!!:)

Hát igen, de amíg rendszeresen azt látod a környezetedben, hogy azoknak a pároknak, akiknek még nincs itt az ideje, azoknak, akik kukába dobják, vagy inkubátorba rakják, vagy azoknak, akik halálra éheztetik, netán azoknak, akik elhanyagolják, már itt volt az ideje, akkor jogosan teheted fel a kérdést, hogy nálunk mikor jön el az a pont, amikor kijelenthetjük, itt az ideje.

Tudom, nem mással kell foglalkoztatni és el kell vonatkoztatni mindentől és mindenkitől, de ez nagyon nehezen megy akkor, ha minden héten, vagy napon híradásokban számolnak be újszülötekkel és gyerekekkel kapcsolatos tragédiákról, amik szülői odafigyeléssel, akarással és a feladathoz való "felnőttséggel" megelőzhetők lettek volna. Kvázi nem fordulhatnának elő ilyen tragédiák, ha mindenhova akkor érkezne a baba, ha már valóban itt az ideje.

Summa summarum: engem nem tudna megnyugtatni az a gondolat, hogy talán még nincs itt az ideje, de talán ez a természetemből adódik, ami még nem annyira elfogadó az ilyen és hasonló kérdésekkel kapcsolatban.