Hogy kell egy gyereket ágyba tenni 44 egyszerű lépésben (humor) (beszélgetős fórum)

Figyelem, ez nem ítélkezést generáló cikknek íródott! :D

Az én gyerekeim minden igyekezetem ellenére néha képesek teljesen szembemenni minden szülői logikával, gyakorlattal, vekerdyokossággal. :D

Sok mindent lehet jobban, rosszabbul csinálni, az biztos. De vannak napok, esték, amikor a józan ész már nem bír az egymást követő eseményekkel és akkor sírás helyett inkább nevetni kell!

Engem az a legutolsó, ami érdekel, és nem is hagyom estére. Ahogy hazaérünk, igyekszünk túlleni rajta, picinek is akkor fürdettem őket, amikor napközben ráértem jobban. Simán volt már olyan, hogy két napot is kihagytam a túlélés érdekében.

A nagyokat meg már meg se lehet akadályozni a fürdésben, úgy 10 éves kortól ők kérik, hogy mehessenek, mert hát már szépnek kell lenni.. Én meg nagy kegyesen megengedem..

De a cikkírónak valószínűleg csak kimaradt.

:)

Nalunk pl. vacsora utan van furdetes, maszatot lecsutakolando.

Amugy jo volt, hasonlo nalunk is a felallas :) Ha teveznek este (mert nem minden nap teveznek), akkor amikor elerkezik az ideje, lekapcsolom, alku nincs. Mese temaja ugy van, mint Trapitieknel: ha idoben agyban vannak, van mese, egyebkent nincs. Csak meg tul picik, nem fogjak fel, a sulyat, igy ha a figyelmeztetes ellenere lekesik, megy a siras-rivas. Majd rajonnek.

Viszont a keszulodes, kezdve a pizsamahuzastol, az egy horror. Utkozben minden porszemet meg kell vizsgalni (igy a nappalibol a furdoig tarto ket meter 15-20 perces odusszeiava valik), megkerdezni, megfogni, megszagolni, vaaaaaaaa... de csak orak kerdese, es sikerul oket agyba dugni.

Aztan reggel keles, es kezdodik a reggeli musor :D

:D

(Csak en hiányolom a furdest a tortenetbol?)

Ezt elhiszem, de a jelenség általánosabb mint a 3-4-5 gyerekes család egy otthon lévő szülővel...

Amúgy amikor meg azt kérték rajtunk számon hogy miért nincs második gyerek, akkor mindig az volt az egyik fő érv, hogy kettővel könnyebb mint egyel, mert a kettő elvan együtt, az egyel meg állandóan foglalkozni kell... vicces :) nyilván gyerektől, családtól, habitustól inkább függ mint a létszámtól, hogy ki mennyire van el a felnőttek asszisztenciája nélkül. De hogy mire van szoktatva, valahol mégiscsak a felnőtt alakítja nem? Mint ahogyan az is, hogy ha már tv vagy dvd akkor mit néz... nálunk ha valami miatt (betegség pl.) már nem volt jobb ötletem, akkor sokszor ment zenés dvd, Halász Judit, Alma stb. Most hogy nagyobb azt látom, hogy jobb időnként 1-1 film mint a folytatásos sorozatok, még akkor is ha felvételről megy, mert nehéz megállni 1-2 résznél, és amíg kíváncsi a folytatásra, addig akarná nézni.

A lefekvésnél meg hol mi jön be, nálunk voltak komolyan félős korszakok. Az autistám ő angyalian alszik, mindig is magától bement 8 órakor, és elaludt. De volt olyan is, amelyiket az esti félelmek miatt orvoshoz kellett vinni.

Most az jött be Árpinál, hogy kap egy számológépet. Fejben csinál egy összeadást, és utána leellenőrzi a géppel. Így valahogy jó irányba terelődnek a gondolatai, és elalszik. Nálunk ez segített. Persze nyilván a kicsinek is kellett egy gép..

A kisvillanynak égni kell, azzal nem tudtam mit tenni, be szoktam menni leoltani később.

A kontaktus, éneklés, mese mindnek kell, még a nagy ló is odajön, ez alap. Ha 5 perc, annyi, de kell

Azért nem mindenütt egy gyerek van.

Addig nekem sem volt gondom. Egy darabig egyáltalán tévénk sem volt, és igen, nagyon jó volt.

De azért amikor a nagyokkal már komolyan tanulni kell, a kicsik meg még ahhoz kicsik, meg fiúk, hogy egymással 10 percen felül is eljátszanak súlyos sérülés nélkül, hát elég nehéz mást tenni, mint beültetni a Villám McQween elé... Lakásban, hosszú téli estéken..

Tv-t, mint olyat nem nézünk, mi sem, pont azért, hogy ne "folyjon", hanem legyen eleje, vége. Maradnak a DVD-k. De én most már nem tudnám villanypásztor nélkül, ez van.

Jólesett ez a cikk, köszönöm! Jókat derültem rajta. A meseolvasás-alku, fogmosás-alku, "szomjas vagyok - pisilni kell" menetrend ismerős, de szerencsére nálunk kevesebb napirendi pontból, és - ami a lényeg - általában mosolygósan sikerült megoldani.

Nosztalgiának mindenképp remek! :)

Vicces :) bár ha a valóságban is így működik akkor az inkább tragikus... nálunk azért ez nem így van, bár a kimászkálásra hajlamos de elég hamar rövidre zárom.

Esti mese: ugyan 9.5 éves, és szeret is olvasni, de aragaszkodik hozzá hogy én is olvassak fel este, és én is szeretem hogy ez így van (a mi esetünkben az anyanyelv megtartása szempontjából extra fontosnak is érzem) viszont egy szabály van, ha fél 9-ig nincs ágyban mindennel elkészülve, akkor nem olvasok. Mivel szereti, és fontos neki, igyekszik elkészülni. Persze ettől még egy pisilés mindig van utána... de aztán általában elég fáradt ahhoz hogy mondjuk 9-fél 10 között alszik mindig.

A pontok között azért van néhány ami csak a szülőn múlik... pl. a tv-kérdés... mert eleve rá sem kellene szoktatni a gyereket hogy délután-este menjen a tv, és akkor nincs vita abból hogy kikapcsolja-e, vagy mennyit néz még... kiválóan meg lehet lenni hétközben tv nézés nélkül, úgy hogy hétvégén vagy szabadnapokon is csak előre megbeszélve konkrét műsort, filmet stb. néz, sok vita elkerülhető és nem utolsó sorban sokkal normálisabban működik az egész mint a korlátlan, végtelenített tv nézés. Sokszor az a baj, hogy nincsenek előre megbeszélt és utána betartott korlátok, hanem a szülőnek egyszerűbb még egy meg még egy mesét engedni, mert addig is nyugi van amíg a gyerek bambulja a tévét. Aztán utána csodálkozik amikor a gyerek megtanulja, hogy lehet húzni az időt, lehet még 2-3-5 mesét is nézni, csak egy kis vita kérdése, a szülő úgyis enged ha békét akar...

:DDD

Az esti mese részt azóta kipipálhatom, amióta az egyik leányzó megtanult olvasni, így ő olvassa magának és a huginak, de előtte nálunk is alkudozás volt, a rövidítés meg...azon fetrengtem (mert tényleg!):D

Jót röhögtem, de ha nekem kéne csinálnom biztos sírnék. :D

Tisztelet az anyáknak! :)

...és Ezek után végre! felveheted a Szexistennő jelmezedet :D

Nőnek lenni jó! :)