Hogy hogyan tudnám magamat türelemre tanítani? (tudásbázis kérdés)

Sok mély levegő, egy séta, vagy leülni egyedül átgondolni a dolgokat amik türelmetlenségre sarkallnak.

Jól jöhet egy barát/nő, akivel átbeszéled a dolgot, máris kiengedsz a gőzből.

Köszi:))))

De ez sajna így igaz,amilyen a szülő olyan a gyermek.Ha türelmetlen az anya,mint pl.én,akkor sajna türelmetlen a gyermek.:))))

Szoktam nézni,régebben,mert most Digink van azon meg nincs Zone Club.

A kajával igazából most annyi bajom van,hogy főtt ételt nem eszik.Karácsonyig nagyon jó evő volt,akkor kicsit borult a rende,meg már próbáltuk a mi kajánkra rávezetni,de abból úgy érzem nem eszik annyit.Bár azt is mondják,hogy ők tudják mennyi kajára van szüksége.

Lehet,hogy most furcsán hangzik,de igazából azért nem szeretem nézni azt a műsort,mert félek,hogy egyszer az enyém is ennyire problémás lesz és megijedek az anyaságtól,holott majdnem angyal a gyermekem,csak most próbálgatja a határokat:))))És ehhez kell nekem a türelem.

Egyébként Tanya Byron (ahogy eddig figyeltem) az evésproblémát többé-kevésbé úgy szokta orvosolni, hogy, egyrészt az étkezések legyenek jó hangulatúak, és a szülő ne legyen ideges (persze ez a legnehezebb nyilván...), másrészt pedig jutalmazást, és dicséretet szokott bevezetni. És próbálja érdekesebbé tenni az étkezéseket (pl. bevonni a gyerekeket a főzésbe, mondjuk úgy, hogy együtt készítenek el egy ételt, és abból talán szívesebben eszik a gyerek, főleg ha játék az egész számára). És azokat az ételeket amiket nem szívesen eszik a gyerek, fokozatosan adja Neki. Úgy, hogy először pl. elég, ha csak megpuszilja az ételt, akkor megdicsérik, kap egy matricát stb. Azután a következő étkezésnél megpróbálják rávenni, hogy megnyalja az ételt, a következőnél, hogy a szájába vegye (de nem kell lenyelnie, ha nem akarja) stb. és mindig sokat dicsérgetik, ha megteszi, és jutalmat kap (persze a jutalom nem csoki, meg süti, hanem valami olyan tárgy, ami nem köthető az étkezéshez).

De ez így elmondva nagyon kevés info, szerintem, ha módod van rá, akkor nézd meg az adásokat, vagy vedd fel videóra, és úgy nézd meg később.

Szoktad nézni a Zone Club-on a "Vásott kölykök" című műsort? Tanya Byron pszichológusnő műsora. Mostanában hétfőn, kedden és szerdán délben vannak az epizódok és ugyanezeken a napokon délután 16-17 óra környékén ismétlik.

Nagyon sok problémás gyerekkel és szülővel foglalkozik ott a pszicholóbusnő, és szerintem nagyon sokat lehet tanulni a módszereiből!

Ha egy mód van rá, akkor nézd meg. Ma is ismétlik a déli adást 17:00-kor!!!

És különösen sokat foglalkozik az evésproblémákkal!!!

Sajna kb.2001-ben szedtem egy fajta gyógyszert,ami elősegítette a fogyást és annak lett a mellékhatása,hogy iszonyú hamar eldurran az agyam(igaz azóta már kicsit próbálom magam kontrollálni).

A főbb problémám viszont az,hogy van egy Manócskám és sajna sokszor észreveszem magamon,hogy nem igazán vagyok túlságosan türelmes hozzá.Lényeg nagyon vékonyak a házunkban a falak és nem szeretném,ha azt gondolnák rólam(bár annyira nem érdekel ,hogy vadidegen mit gondol,de bánt),hogy vadállat anya vagyok,mert kiabálok a Picivel.

Kirobbanok és utána jövök rá,hogy hülye vagyok,mert elmehetnék mellőle vagy adj isten megmoshatnám az arcomat hidegvízzel és utána folytatnám vele a küzdelmet.

Igazság szerint,ami miatt nincs most türelmem vele,hogy nem hajlandó főtt ételt enni.Csoki,rudi,sajt,gyümi minden jöhet,de ha főtt ételt meglátja már kiabálja is,hogy :anya nem.

Szóval ezért próbálnék jól bevállt tippeket kipróbálni,mert nem szeretném,ha a saját gyerekem megutálna amiért nem tudom elviselni a hisztijeit:(

Hú,én eszméletelen türelmetlen voltam.Mindig hamarabb szóltam,mint gondolkodtam volna.De hogy miként szoktam le?

Egyszerűen csak megpróbáltam,hogy mi lenne,ha elszámolnék 3-ig,mielőtt kinyitom a számat,vagy mi lenne,ha valamiről nem mondanám el a véleményemet,főleg,ha lényegtelen a dolog szempontjából.

Hozzáteszem,a ami napig is vannak botlásaim,de határozottan fejlődőképes vagyok.:)

Aztán,ha mások hülyeségén bosszantod magad,attól még nem lesz jobb neked,de még annak sem,aki bosszankodik,feltéve ha nem az volt a célja,hogy téged felhúzzon.De ezt az örömet meg már csak azért se add meg neki!

Szóval,mély levegő,számolni,gondolkodni:)

Szerintem a legjobb, ha nem akarsz görcsösen türelmes lenni. Egyszerűen hagyd, hogy kialakuljon.

Egész apró dolgoktól kezdve. Pl: ne idegeskedj, ha nem muszály. Gondold végig a dolgokat, hogy ha idegeskedsz sem változik a már megtörtént dolog, meg, ha nem akkor sem. azért ne menjel fel a vérnyomásod...stb. Vedd észre az élet apró szépségeit.

Ne figyeld az időt, viszont jól élj meg minden pillanatot.

Csináld legalább hetente 1x, 2x, amihez csak kedved van, bűntudat nélkül. Egy idő után ez beépül és tudsz majd úgy élni, hogy harmóniában vagy önmagaddal.

Találd meg a hobbidat.Sétálj és tudd egyedül is jól érezni magad

POersze ezt leírni nagyon könnyű, de hátha menni fog, vagy hasznos lesz.

És hidd el, hogy sikerül, ez a legfontosabb. :-)

Többféle módszerrel lehet szerintem próbálkozni. Először is jó, hogy már tudatosítottad magadban, hogy türelmetlen vagy, így legalább tisztában vagy ezzel, és nem tagadod el magad elől. Ez már fél siker ;)

Én úgy próbálom magam türelemre tanítani, hogy egyrészt figyelem a türelmes embereket (pl. a férjem), hogy mikor hogyan reagál, és megpróbálom ezeket a dolgokat átvenni (több-kevesebb sikerrel). Ezen túl próbálok odafigyelni a saját reakcióimra jobban, és időnként magamban "kommentálom" a dolgaimat, úgy, mintha a saját gyerekem lennék...

Ezen túl próbálok olyan tevékenységeket keresni, és olyan célokért küzdeni, amikhez türelem szükséges, és az eredmény nem azonnal látható (pl. tőzsdézés, életmódváltás, meditáció stb.)

De különben nekem a kisfiam sokat segített abban, hogy türelmes legyek. Amióta Ő van, azóta sokkal türelmesebb vagyok, mint korábban voltam. Remélem, hogy a további gyermekeimmel a türelmem is nőni fog :)))

Tudom ez így kicsit furcsa kérdés.

Sajnos tudom az okát,hogy miért lettem türelmetlen,de most meg szeretném tanulni,ha van rá módszer,hogy hogyan legyek kicsit türelmesebb:)))