Hiteltörlesztés vállalása (beszélgetős fórum)

Már hogy 10-12 milliót akartam írni..

Lassan már hoxa-minőségben kommentelgetek én is.. :-))

Persze, értem mit mondasz.

Bár nem néztem utána, mégis azt érzem, hogy arányaiban a bérletek drágábbak. Ennek két fő okát gondolom.

1. Az egyik némi mesterséges felhajtás, pont azért, hogy a "svájci frank" hiteleket "érdemesebb" legyen felvenni. Pont azért volt ez így - ideértve az önkormányzati bérlakástulajdon elherdálás jellegű privatizálását - hogy mindenki benevezzen a hitelbe, hiszen "inkább a sajátomat fizetem, mint a bérletet"..

2. Persze az elsővel összefüggésben, de a másik ok meg, amit Te is, más is írt már, hogy nincs meg ennek a kultúrája itthon, szinte lenézett dolog bérletben lakni, és inkább vállalják a "mondern röghözkötöttséget", csak "legyen valamim", ami a "sajátom".

Ördögi kör ez, nem könnyű itthon..

Egy 1,5 szobás bérletecske is 65-70+ rezsi, amikor sok fizu 100ezer Ft..

Ehhez képest 10-12 ért nagyvárosban kapsz 54-60nm-es lakást, de kisebbet, vagy rosszabb helyen 6-8-ért is...

Szerintem van aránybeli különbség.

A többiben meg persze, hogy igazad van, ez itt főképp a "kiköltözők", az elővárosiak problémája. Mert ők meg "zöldet", kertest akartak - egyébként helyesen - csak sokszor a kert helyett a kocsiban töltik az idejüket.. De hát valamit valamiért, tökéletes helyzet kevés van..

Én most a magyar helyzetről beszélek.

Itt bizony a tényleget átlagos keresetekből de.. Vagy még annál is több.. Pláne, ha nemhogy a szülőknél nyomorognak, hanem még albérletet is fizetnek.. Itt arányaiban nagyon sok a bérleti díj. Jószerével az egyik fél fizetése.. A másiké meg megy a rezsire.. És kajára is alig marad. Ez a valóság, nem a központi statisztika..

Persze nem mindenkinek ennyire car, de azok meg általában nem is szorulnak rá annyira a hitelre..

Itt az a kérdés, hogy vállalod-e a kiszolgáltatottságot a hitel miatt, vagy azt vállalod, hogy adott esetben huszonévekig, gyerekkel, stb.. módfelett összehúzod magad...

Demokrácia meg azért van, hogy választani lehessen..:-))

Nem vagyok benne olyan biztos, hogy valakinek átlagkeresettel csak 70 éves korára gyűlik össze egy lakásra. Olyan 50 körüli életkorra inkább, és akkor már kisebbet fog venni mert addigra a család is kisebb lesz, a gyerekei felnőnek, plusz az átlagéletkor folyamatosan kitolódik, a nyugdíjkorhatár is, szóval bőven tudja élvezni is. Másik fontos dolog, hogy a krízisek jönnek-mennek és ilyenkor az ingatlanárak is csökkennek, mert az emberek nem szeretnek költeni, így az albérlet is olcsóbb, de a befektetés pedig jobb üzlet mint ingatlanba fektetni (mivel ennek az értéke csökkenhet, a kölcsön értéke viszont nem). Csak arra kell figyelni, hogy a pénzt hosszú időre lekötni és infláció elleni védelemmel.

A mostani árakról annyit, hogy mifelénk pl. 8 évvel ezelőtt 450 euro volt egy 25-27 nm-es szobakonyha albérlete. Most ugyanennyiért (eltelt 8 év!!!) bérelhető 80 nm-es lakás. Amiért 8 évvel ezelőtt elkértek 600 eurot is. Tehát világos, hogy aki ezalatt spórolt, szerintem nagyon jól járt, ha most vesz lakást, nem pedig akkor vett fel kölcsönt. Hiába az infláció, nemhogy nőttek, de csökkentek az árak és ahogy elnézem, a mostani krízis miatt továbbra is csökkennek majd.

Látod, nem arról van szó, hogy nincs hova menniük, vagy hogy ketten nem lesznek el. De ami miatt most tényleg óva intek bárkit a kölcsönökkel kapcs, már írtam, nemcsak maga a lényege, hogy ugye veszítesz rajta. Konkrétan MOST óriási keveredés van a svájci frank miatt. Vagy nem néztek híradót, vagy a híradó nem adja le ezeket az infókat (bár ezt kétlem), de az euro a történelmi minimumán van, a frankot felértékelték, a svájciak megszegték azt az ígéretüket, hogy az euro/frank arányát 1,2 alá nem viszik. Ennek nagyon negatív következménye lesz mind a kölcsönökre nézve, mind az eu-ra nézve, tehát nem jó időzítés most még akkor sem, ha hajlandóak bevállalni a kölcsönnel járó költségeket. Én meghúznám magam, személy szerint még a szokásos dolgokat is újra és újra átnézem, hogy 3 hét alatt nem változott-e az ára és inkább várok, hogy rendeződjön a helyzet. Kivéve, akik Svájcban dolgoznak mert ők egyből frankban kapják a fizut és most költekezhetnek bátran, hiszen 20%al többet ér a fizetésük. Azok pedig, akik Svájcban tartják a pénzüket de euroban, szívnak szintén.

Sajnos ebbe a kisember nem gondol bele, nem szabad szemellenzősen gondolkozni, minden döntés előtt megvizsgálni az összes szempontot. Fogadok, hogy ezt fel se tettétek magatoknak, mondván, mi köze van a svájci franknak ahhoz, hogy most megvegyük-e azt a házat vagy sem? Majd ha pár hónapon belül felemelkedik a törlesztési díj, későn, de tudni fogják, mi köze van. Akkor is, ha nem svájci frank hitelt vettek fel.

1 milliót viszont meg pont semmi értelme felvenni. Annyit már tényleg egy közepes fizuból is ki lehet gazdálkodni..

Ezek az összegek meg nagyon mások az ország különböző pontjain. Amennyiből itt Pesten vettem egy kis panelt, annyiból sok helyen palotám lenne két bejárónővel...

Nálunk is még egy éve az volt a cél, hogy Pest környékén házat veszünk, pont a gyerekek miatt. Majdnem vettünk is egyet Monoron. Akkor azon 10 milla hitel lett volna. Volt 7 millánk, erre lett volna a 10 milla hitel. Aztán sok minden miatt beláttuk, hogy bár jó is lenne, de nekünk most nem ez az utunk, úgyhogy végül 12,5 ért vettünk itt egy panelt. Azóta még jött be pénzünk, és végül nem kellett hitel...

Persze a férjem először tiltakozott a panel ellen, de ma ő is belátja, hogy mindennél többet ér az, hogy ez megvan, és nem 10 milla hitellel a nyakunkon élünk. Mi ugyanis annyit jövünk megyünk, hogy alig vagyunk otthon, ő meg különösen, sokszor hetekig nem, vagy alig jön haza. Akkor meg a fenének álljon 10 millánk egy házban, amikor még úgyis évekig nem lesz időm még a teraszra se kiülni..

Persze a fő érv nálunk a gyerekek intézményei voltak, azért nem mindegy, naponta mennyit utazunk sérült gyerekekkel.

Viszont az is igaz, hogy egy nagyon átlag keresetből hiába spórolsz ezerrel 70 éves korodra gyűlne össze egy kis házra való... Jól ki van ez találva..

Igazából mi is még mindig nagy kakiban lennénk, minket azért kicsit a Jóisten is megsegített, hogy a férjem némileg sikeres lett abban, amit csinál. Persze nagyon a mi munkánk, szenvedésünk, de nyilván, ha nem ebbe vág bele, annak idején nem jön szembe egy ilyen lehetőség, mi is másként állnánk, és még a panelon is lenne 6 milla hitelünk..

De az biztos, hogy utólag is jó döntésnek tartom, hogy anno az elején nem rögtön saját lakással kezdtük, nem dőltünk be a trendnek.

A szakmunkás apám volt, aki azt mondta 2004-ben, hogy fiam, akkor vegyél fel hitelt, ha egyedül a négyszereség vissza tudod fizetni. Hidd el - mondta, hogy ez a fajta világrend nem fog már sokáig így működni. Mondta ezt akkor, amikor még minden gazdasági szakember is ezerrel bizniszelt a hitelekkel, megtakarításokkal... És nem kellett 3 év a válsághoz, ahhoz, hogy maximálisan igaza legyen.. Ezzel adott nekem a legtöbb pénzt az apám, hogy mértékletességre tanított. Meg mellesleg "megtűrt" a lakásában férjjel, két gyerekkel... Mert azért enélkül nem ment volna, az is igaz..

Az is más, aki tök egyedül álla világban, annak is másként kell gondolkodni.

Csak nem mindegy, hogy mennyit!

Ha mondjuk 1 mill hianyozna, az ok., de 5 mill sokkk! Inkabb sporolnek ezerrel.

Jó, azért általánosítani sem kell, mert nem olyan egyszerű ez, csak valóban sokkal inkább előnyben kellene részeíteni az időleges alternatív megoldásokat, lehetőségeket.

A lakás az egyetlen, amire nem ördögtől való hitelt felvenni, de a mai helyzetben, amikor akár háború is lehet, tulajdonképpen van is, nem bölcs dolog a mai bandrendszerre alapozni az életünket..

Akkor is, ha büdös az anyós lába, ha morcos a házinéni...

Hany csalad veszitette el az otthonat, hanyan rokkantak bele a hitelbe?

Ha valaki nem tanul szazezrek karan, azt en felelotlennek tartom!

Mindig kalkuláld azt bele, hogy mi van, ha az egyik felet éri egy baleset... Hogy viselné a melóhely, meg a jövedelemkiesés..

Mi az esélye, hogy gyerekszülés után vissza tudsz menni az eredeti melóhelyedre. A gyerek hány éves korától terveznéd. Mi a helyzet bölcsikkel, ovikkal a környéken. Netán oda kocsival kellene hordani, vagy sem..

Van-e segítséged, aki betegség, szünetek esetén a gyerekkel van!!!!!!!!!!! Alapkérdés munkából élőknél...

Igazán a gyerekezésben nem az a drága, hogy sokba kerül a pelenka, meg a kiskabát, hanem az a pénz sok, amit nem keresel meg, amíg gyerek nélkül simán megkeresnéd. Akár azért, mert új melóhelyet kell keresni, akár azért, mert nem tudsz ügyeletet, akármit vállalni..

Tudom, korainak tűnnek ezek a dolgok, pedig ez a fontos, nem az, hogy hol áll az apuka a szülésnél...

Így igaz.

Nálunk külön szerencse volt, hogy nem volt mihez ragaszkodni, mert a négyből két gyerekünk intézményhez van kötve fogyatékosság miatt. Mi ehhez tudtunk költözni, erre tudtunk berendezkedni, és látom, mit kínlódnak, akik messziről járnak minden nap a gyerekkel.. És mozdulnának, de nem lehet, vagy nehéz, mert hitel a lakáson, stb..

Arról nem is beszélve, hogy közben életforma, munkahely, lehetőség változott. Így már a kialakulthoz vettünk lakást, de azt is olyan helyen, hogy bármikor eladható legyen.

Én nem vennék fel hitelt.

Mi így cselekedtünk, és nagyon nem bántam meg.

Öt évet voltunk szülőknél, utána öt évet bérletben. Közben született négy gyerek. Mindenki lesajnált minket.

De most 10 után viszont úgy vettünk lakást, hogy nincs rajta hitelünk. Igaz, nem palota, de a miénk, és nem a banké.

Én egy éjszakát se szeretnék úgy végigaludni, hogy ha valami gebasz lesz, akkor nemhogy a pillanatnyi helyzetem lesz kilátástalan, hanem ráadásul az addig befizetett milliók is elvesznek...

Az a 360 ezer nem olyan rossz, de azért már gyerekkel nem is egy nagy wasistdas.. Pláne házra, ahol azért fűteni kell, ha a gyerek a hideg padlón mászkál, stb..

Hatszor meggondolni...

Na, hát nem kérdés; egy gyerek van, mit tennél te is? :)

Mondjuk, eladni, és utazgatni ....pár év és a férjem is ráérne...DDD

Én sem vennék fel hitelt. Most nem. Mindenki családjában, szomszédjában, közvetlen környezetében van olyan aki belepusztul, hogy többszörösére emelkedtek a havi csekkek.

Várni kellene. Ha nem égető, ne ugorjanak bele felelőtlenül.

Igényekre egy példa:

Jó 10 éve építették a barátnőmék a házukat. Ilyen-olyan szoba, megterveztek mindent. A lány egy-két év múlva elkezdte a netre feltenni a felesleges cuccaikat. Azóta már egy újabb szoba is kellene nekik, :) csak ezt az építésnél még nem tudták.

Ez nemcsak az én véleményem, hogy nem kellene kifizetni a 2x-esét, hanem a gazdasági szakértők ezt tanácsoljàk. Aki meg igazán gazdag, mindig is így tett, mert az igazán gazdagok semmiért nem fognak többet kifizetni, mint amennyi jár, így lettek gazdagok, vagy a családjuk így lett az és ők követik ezt a sémát.

Valamint felhoztam egy párhuzamot, hogy minél gazdagabb egy ország, annál inkább az emberek ennek utánaszámolnak és nagy részük csak későn vesz saját ingatlant, vagy nagyon korán jut hozzá de akkor örökölt. A szegény országok jellemzője az, hogy az emberek kapaszkodni akarnak egy illúzióba, hogy a ház, amiben élnek, a sajátjuk. Holott a banké, mindvégig, míg ki nem fizetted. De az elkeseredés miatt nekik kell ez az illúzió míg nem jelenti azt, hogy ettől jobban élnek. Minél szegényebb egy ország, annál több embernek van kölcsönre vett lakása, ami nem az övé és egész életében ezzel a stresszel él vagy ha nem is egész életében, de jó sokáig, mert a 2x-esét ki kell fizetnie.

Nos, ebből a nyomorgásból gazdagodnak meg a gazdag országok, kihasználva, hogy a szegények minden áron egy saját lakást akarnak, akár kölcsönre is. Mert aki kölcsönt ad, mindenképpen jól jár. Aki kap, mindenképpen veszít. Aki kölcsönt kap, ha visszafizetik neki, övé a 2x-ese. Ha nem fizetik vissza, akkor is övé lesz a lakás ára plusz 10%, ennyi az, amit kérnek sokszor egy kölcsön nyitásáért: legyen meg a 10%a annak, amit szeretnél venni.

Aki kölcsönt kér, kisebb rossz, ha kifizeti, mert ugye ezen már veszít, nagyobb rossz, ha nem tudja kifizetni mert elveszik tőle és megtartják a 10%-ot is.

Nem muszáj egyetérteni a logikámmal (sőt, ez nem az én logikám, ez a pénz világának a logikája), de te is írtad, hogy jó sokáig összespóroltatok rá, szóval azért félig-meddig te is követted. Magát a rossz emléket az albiról sajnálom, de ugye lehet más albérletet is választani, és megtalálni a jót. Plusz aki szeret mindig jobban keresni és emiatt akár elköltözni, egy albérletet könnyebben felmond, a sürgős lakáseladás miatt meg le kell venni a lakás árából vagy egyáltalán, emiatt kényszerül arra, hogy ne vállalhasson el egy jobb munkát. Tehát számtalan anyagi előnye is lehet, csak ki kell egy kicsit lépni a régi mentalitásból. Írtam az elején, hogy van, aki egyszerűen ragaszkodik ehhez a tulajdon-illúzióhoz és neki jobb érzés egy kölcsönt nyögni mint albiban lakni ezért mindenki a saját belátása szerint tesz. De a kölcsönnek ára van, ezt nyilván be kell vállalni

Érdekes dolgokat írtok....

Én utáltam albérletben lakni, utáltam a tulajt, a helyzetet, és azt, hogy egy olyan embernek fizetek, aki folyton hülyének is néz. Mert ugye 1 évet alá kell írni albinál is, hamarabb nem lehet lelépni onnan.

Gribedli nem tudom honnan szedted ezt, hogy h.lye aki a kétszeresét visszafizeti. Elárulom neked, hogy ennyire hülye azért nem vagyok, ha a kétszeresét kellene visszafizetnem, szóba se álltam volna egy hitelintézménnyel sem. És igen, költeni kell a lakásra, és fenn is kell tartani. És akkor mi van? Úgy van berendezve a lakásom, ahogy én szeretném. Úgy tartom rendbe, ahogy én akarom, úgy rendezem be, úgy alakítom át, ahogy nekem tetszik. De ez mindennél többet ér. Az, hogy örömmel jövök haza a lakásba és örömmel vásárolok bele, mert tudom, hogy azt magamnak veszem, és nem egy pénzéhes embernek. És ha valami nem jó, akkor hívok szakembert amikor én akarok és nem amikor a tulaj hetekkel később felhív valakit, mert nekem még ez sem engedélyezett.

Kicsit se bántuk meg, hogy hitelre vettünk egy lakást. És miért hitelre? Mert én nem apuci kislánya vagyok, aki mindent megkap csak úgy. Vagy nem örököltem senkitől, és nincs alap, ahonnan elindultam volna. De előtte évekig erre spóroltunk és megszenvedtünk minden forintért, amit az önerőbe fektettük, utána pedig a felújításba.

Fincsi én is ebben a helyzetben azt tanácsolnám, hogy ha van egy alap tőke, márpedig nem kevés az, amit mondtál, akkor vegyenek annyiból lakást. Nem kell rögtön nagyban gondolkodni. Nekünk sem volt segítségünk a férjemmel, így egy 1,5 szobás lakást vettünk kezdésnek. Nem itt szándékozzuk leélni az életünket, főleg, hogy most gyereket is szeretnénk, de legalább van tető a fejünk felett. Nem a legnagyobb egy 1,5 szobás lakással egy gyerekkel, de úgy tervezünk mi is, hogy majd ha nagyobb lesz a gyerek, eladjuk és ezt fektetjük bele egy nagyobba. Lassanként kell haladni. Mi úgy számoltuk, hogy 50 ezret fizettünk albira, plusz a rezsi. Tudtuk, hogy ennyit meg tudunk engedni magunknak, hogy ezt minden hónapban probléma nélkül ki tudjuk fizetni, így ennyit kalkuláltunk a hitelre is. Igaz, hogy 60 ezer lett belőle, de még ez is bele fér a költségvetésünkbe 4,5 évig. Aztán mire jön a gyerek, addigra nekünk le is csökken 35 ezerre.

Te tudod. Ez tipikus, hogy sokan azt gondolják, hogy ha nem vesznek meg valamit ma, holnap már nem lesz, de biztosíthatlak róla, hogy mindig lesz eladó ház, mindig lesz valami olyan, ami tükrözi az akkori ízlésüket. Pl. most is van egy elképzelésük, ez sokat fog változni egy gyerek után, mert más szempontok vezérelnek, szóval lehet, hogy ha inkább gyűjtenének, majd teljesen másmilyen házat keresnek pár év múlva, és találnak is. Az meg Murphy törvénye, hogy előfordulhat olyan is, ami velem a minap:

Turistáknak kerestem sürgősen a hegyekben házat, 2 hete sincs. Abban a városkában, ahol kerestem, mindössze 1 szabad volt, lévén nem annyira lakott, kis kertes ház, gyönyörű panoráma, olcsó, de kis javításokat igényel, semmi különös, csak egy ablakcsere, plusz nem volt mosógép, hűtő. Viszont annyira tetszett az alap, hogy gondoltam, ennyi pénzért nem találni semmi hasonlót. Üzlet megköttetett, de ez mint mondtam, olyan 2 hete volt és nagyon örültek is, erre tegnap bogarásztam és van 2 friss hirdetés, az egyik olcsóbb is, igaz, kert nélkül, a másik ugyanilyen kertes ház, de jobb állapotban, és ugyanennyiért. Jobban is felszerelt. Na, ha ezt tudom, vártam volna és megmutathattam volna a másik kettőt is, de honnan tudhattam volna, ha hetekig nem volt semmi hirdetés, csak 1 szabad házikó, hogy pont most lesz 2 új?? Oké, lényeg, hogy jó lett az is, amit kivettek, csak zavar, hogy pont utána volt jobb, olcsóbban. Ezért nem gondolom, hogy le lehet késni valamiről, pláne lakásügyben. Mentségemre legyen mondva, hogy sürgős volt és most már nem lehet rajta változtatni, tisztában voltak vele, hogy lehet még várni pár hónapot is, csak olyankor mifelénk hirtelen drágul a bérleti díj pont a turisták miatt, ezt akarták elkerülni és azért idegesítő, hogy mindössze 2 hét alatt már lett 2 új opció.

Ha lehet, nem szabad impulzusból dönteni, olyan nincs, hogy nem lesz többet ilyen alkalom, mint a ház, amit most találtatok. Már csak azért sem, mert az ember elvárásai is évről évre változnak:)