Hit, vallás, egyház... (beszélgetős fórum)
Meg vagyunk keresztelve, konfirmáltunk, egyház fenntartási járulékot fizetünk, de nem vagyunk hivők, meggyőződés és idő hiányában fiam konfirmálása óta nem is voltunk templomban .
( az egyetlen szabadnapunkon egyébként sem lennék képes fél napot a templomban eltölteni, de szvsz a fiam sem )
Családunk hithez való viszonyából azt tapasztalom, hogy az egyház fontossága keresztelő temetés vagy házasságkötés idején kerül előtérbe .
Bár fiam egyházi suliba járt, kötelező volt templomba járni, azok nagyon szép idők voltak, - csinosan felöltöztünk, az istentisztelet 2 órája alatt lehetett ábrándozni - de akkoriban még éltek a szüleim, és minden ( fizikailag szervezésileg anyagilag ) nem egyedül az én nyakamba hárult.
2016/17 fordulóján felmerült, hogy éjfélkor elmegyünk mert 13 éve már nem voltuk templomban- de prot. templomban nem volt istentisztelet, igy maradt az Áder J beszéde.
Az utóbbi időben, amikor nem úgy forog a bicikli mint kellene, azon veszem észre magam, hogy hetente 1-2 alkalommal imádkozom. ( de nem ér semmit )
S hányan vannak templomjáró képmutatók! Hetente jár misére, de pl. nyíltan csalja a feleségét.
A református vallásba ez belefér?
Nálam szintén ez a helyzet. Lányom meg lett keresztelve.
Sőt még amikor kicsi volt elkezdett hittanra is járni. Szerette is, amíg le nem cserélték a tanárt és szinte katonás fegyelmező tanárt nem kaptak... utána nem volt hajlandó menni, én meg nem erőltettem.
Kifogásom nekem sincs.
Az viszont zavar, ha valaki a saját vallását, egyházát akár saját hitét rá akarja másra erőltetni...
Hű, de jó téma! Tetszik. :)
Hit nélkül nincs élet. Ahogy írtad: ez valóban alap.
De a hit nálam egyáltalán nem kapcsolódik sem a valláshoz, sem az egyházhoz.
Római katolikus vagyok, a férjem is. Volt egyházi esküvőnk is, a gyerekeim is meg vannak keresztelve, de ennyi és nem több. Családunk nem gyakorolja a vallást. Hiszem, hogy nem ettől jó ember valaki. A gyerekeim maguk dönthették el, lesz-e egyház esküvőjük, meg lesznek-e keresztelve a gyerekeik. Egyiknek sem volt egyházi esküvője, az unokák sincsenek megkeresztelve. Ha később majd úgy döntenének, azt bármikor meg lehet tenni. Hallottam én már felnőtt kereszteléséről...
Semmi kifogásom az ellen, ha valaki szívből hisz Istenben, és templomba jár. Viszont - sajnos - az a tapasztalatom, hogy rengeteg templomjáró álszent ember van.
Az egyház pedig - mint intézmény - hát, nincs jó véleményem.
Szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Másik 2 sorral, mintha Én is írhattam volna.
Kíváncsi lennék, hogy kinek mit jelent ez a három szó...
Nálam a hit az alap, de nem mondhatnám, hogy bármelyik vallást egy az egyben magaménak tudnám gondolni... az egyházakkal kapcsolatban pedig elég sok fenntartásom van...
További ajánlott fórumok:
- Szerinted melyik az igaz vallás?
- Szellemi játszótér. Ha van kedved beszélgetni vallásról, anyósról, gyerekről, párkapcsolati válságról
- Mit szóltok a különbözö vallási gyülekezetekhez?
- A vallásotok mennyire befolyásolja a mindennapi életeteket?
- Kinek mi a tapasztalata: hogyan működik, ha a párjával azonos vallású, vagy egyikőjüknek van, másiknak nincs vallása? (Csak akit érint)
- Szeretek egy fiút, aki Jehova vallású, nekem viszont nincs semmiféle vallásom. Szülők helyében engednétek a kapcsolatot?