Hit, remény, szeretet (beszélgetős fórum)

Magányosan nagyon nehéz lehet gyászolni.

Engem az segített át sok nehéz időszakon, hogy az élőkkel kellett törődnöm, és siratni a halottaimat (és magamat, a veszteség miatt) kevesebb időm maradt.

Ez okos gondolat, hogy tanulsz.

Milyen képzésen veszel részt?

Bátor vagy nagyon. Én nem mertem volna bevállalni ennyi probléma mellé még a babát is.

Jó egészséget kívánok, hogy nyugodtan tudjátok nevelni a babátokat!

Akkor még bőven van időd, hogy ezeket a mostani gondjaidat elrendezzed akár magadban, akár pszichológus segítségével! :-)

Gondolom, ő is valami olyasmit fog majd mondogatni, hogy ha Te nyugodt és boldog vagy, a gyermeked is az lesz.

Köszönöm szépen.

Remélem ha a baba megszületik jobb lesz. Félek hogy babót is megviseli ez a sok stressz :((

Sok-sok erőt kívánok Neked! Mielőbbi teljes lelki békét, hogy tudd kezelni a sok megpróbáltatást.

Nem volt, és most sem könnyű az életed.

Az életben vannak hullámvölgyek, remélhetőleg a babád születése felszínre hozza a boldogságot.

Üdv, látom itt idősebb korosztály van remélem nem baj ha írok a 19 évemmel.

Január 1-jén lesz 3 éve hogy apukánk meghalt vastagbélrákban. Idén december 4-én anyukánk a börtönben öngyilkos lett. 6-an vagyunk testvérek, ebből 2 kiskorú akik a legkisebb bátyámhoz kerültek.

Legnagyobb bátyámék válnak közben. Én az 1.babámat várom, kamaszként depresszióval kezeltek de félrediagnosztizáltak. Jövőre keresem fel a pszichológusokat, mert tegnap se volt időpontjuk januárra :/ Közben öcsém bentlakásos oviba jár. Közèpsúlyos értelmi fogyatékos..

Úgy érzem hogy akármennyire nehéz van kiút és jobb lesz de mindig jön újabb negativ dolog.. pl. Sógornőm és egyik unokatesóm sikertelen lombikjai, párom folyamatosan kórházba kerül januárban megy magándokihoz, egyik barátnőm pánikrohammal folyamatosan korházban holnap engedik haza..

Mindig lesz valamin idegeskednem..

Mint, ahogy mindannyian mások vagyunk, biztos a gyászfeldolgozása is más.

Nálam jó volt néha a magány, de bizony nagyon áldom a családomat, hogy amikor elhunyt az imádott Édesapám, nem itthon gubbasztottam, hanem elmentem velük Horvátországba. Kellettek azok az impulzusok, hogy a figyelmem valamennyire elterelődjön a fájdalomról. Féltem, hogy elrontom a hangulatot, hogy sírni fogok csak, de nem így lett.

Biztosan vannak!

A gyász viszont magányos munka, egyszemélyű! (Gondolom, mondom én.)

Vannak-e barátai a fórum Micimackójának? Nem tudom.

Azt sem, ilyen friss tragédiában, tudnak-e csodát művelni?

Szörnyűség, megint melléütöttem!

(Jobb lesz, ha abbahagyom! :-D)

Erre nem gondoltam, bocsi!

Igazad van.

Viszont Micimackónak, ha gyászol is, vannak Barátai! Sok-sok Jóbarátja! Köztük Föles is, aki maga is depressziós, igaz, de ő másként. Ő annak született.)

De, egy pszichiáteri jellemzés alapján, Micimackó, ha nem kap mézet, mély depresszióba esik. :)

Gondolkodása lelassul, és tökéletesen alkalmatlanná válik mindenfajta társadalmi-közösségi , kooperatív jellegű tevékenységre.

Tehát, akkor Micimackó társunk, szerette elveszítése miatt, éppen úgy viselkedik, mint

A. A. MILNE Micimackója. Éppen nincs méze. :(

Biztosan.

Viszont ha valaki "Micimackó", annak tessék úgy viselkedni, ahogy kell!

Micimackósan! :-)

Elhiszem.

Micimackó viszont egy (aránylag) kiegyensúlyozott teremtés, eszébe se jutna olyanokat írni, amiket Te írtál.

Olvastad a könyvet?

Okvetlenül olvasd el!