Hisztizik a gyermek... Hogyan kezeled a helyzetet? Tanácsok szülőktől-szülőknek! (beszélgetős fórum)
Az én fiam összehányta magát, ha nagyon belelendült a hisztibe. Elmúlt ez is. Ilyenkor mindig ölbe vettem, megnyugtattam, ringattam. A hideg víz sem válik igazán be, max az ijedtsége miatt hirtelen abbahgyja a hisztit, de, ha igazán hisztizni akar, akkor folytatja.
Keresztfiam pl.
Türelem, elmúlik.
Beszéltem erről az orvosunkkal,védőnőnkkel is.
Az orvos csak mosolygott azt mondta megfulladni ugysem tud a gyerek,mert az orrán kap levegőt.
A védőnő a hidegvizes zuhanyt és a figyelem elterelést tanácsolta-ezt próbálom alkalmazni is.
Sziasztok!
Jó a téma!!
Nekem 2,5 évesek az ikreim .
A hisztinél én is próbálok nyugodt maradni,elterelni a figyelmet....nagyon nehéz higgatnak maradni!
Viszont a fiam ha nagyon beindul,annyira sír hogy a végén öklendezik,levegőért kapkod,MEGAKAR FULLADNI!Hallotatok már ilyenről?????????
Nehéz mert már előre félek ilyenkor,azt sem tudom hirtelen mit csináljak vele.
Pld. pont ma fürdetéskor nem tetszet neki vmi,rázendített,hiába beszéltem neki ,elkezdett fulladozni a végén.Gyorsan kikaptam és beszéltem neki mindent,végül azért megnyugodott.
Írjátok meg a tanáscaitokat légyszíves mi ez,elmúllik-e!
Majd idővel megedződsz és nem foglalkozol mások véleményével. Könnyű most ezt mondanom, de élénken él bennem a sok kínlódás:)))
Megvígasztaljalak? Később aztán jönnek a még nagyobb hisztik és még mindig nem érti a miértet, mi most ezt éljük. Tudnék mesélni....:D
Az én kislányom 16 hónapos és kb. 10 hónapos korában kezdte a hisztit. Sokáig próbáltam mindenféle taktikát, de ahány gyerek-szülő annyi féle megoldás lehet. Az otthoni hisztit jól kezel/t/em, de amikor boltban kezdett rá, még a fenekemről is csorgott a víz kínomban. Amikor ráhagytam, megszóltak az emberek, amikor cibálkodtam vele még jobban rázendített és a földhöz vágta magát. Rájöttem nem foglalkozok a rosszaló nézésekkel ráhagyom, sőt pár lépést eltávolodok tőle és ez be is vált. Ráütni soha nem ütöttem és a kiabálást is redukálom egy-két erősebb "nem szabad" kifejezésre. Többet nem tudtam tenni, hiszen még kicsi, hogy megértse a miértet, de már kialakult benne az én központúság.
Nehéz higgadtnak, nyugodtnak maradni, talán a figyelem elterelés is megoldás lehet egyes helyzetekben.
Ha hisztizik megvárom mig befejezi,nem kommentálom.Ha rászóltam annál jobban orditott,ha hangosabban szóltam annál is jobban hisztizett,igy jobb csak ráhagyni.Szerencsére ez ritkán van,nyilvános helyen meg még nem hisztizett.
Az hogy akaratos,szemtelen,nagyszájú,veszekedős,szófogadatlan az más tészta,ilyenkor szépszóval inditok,de persze hatástalan,majd egész erélyesen ami szintén falrahányt borsó.Majd kidühöngi magát s lecsillapodik.
Rácsapni nem szoktam.Ellenben már az első anyai pofonon már túl vagyunk.Ugyanis addig csapkodott mig kaptam egy akkora pofont tőle hogy elrepült a szemüvegem-ami tabu,hozzáérni is tilos-na kérem,visszakézről kapott egy pofont a szentem ,kicsit meglepődött de nem hatotta meg túlságosan.
Persze mint mindenki ,én is utánna bánom hogy nem kerestem jobb megoldást a kiabálás helyett de azért nincsenek kötélből az idegeim.
A lényeg,hogy nagyon nyugodtak maradjunk semmit nem érünk el azzal ha látja a gyerek azt,hogy ideges vagy.Én legugolok a manóhoz szemtől szembe lássa,hogy komolyan veszem.Mondom neki,hogy nyugodj meg és akkor beszélünk adok neki zsepi törölje meg a szemét meg az orrát adok neki inni vizet(mindig van nállunk ha elmegyünk otthonról)Majd megint megkérdezem sikerült-e megnyugodni,ha igen megkérdezem mi történt.És kompromisszumot kötünk.
Ha már nagyobb a gyerek meglehet csinálni azt ami a fiamnál bevált 4 éves lehetett egész uton nem bírt magával a boltba is szörnyen viselkedet.Már nagyon pipa voltam a tehetelensétől,csak nem bántom főleg nem az utcán.Na a pénztárnál végezvén kijutottunk a szabadba,letettem a két táskát és legugoltam hozzá és azt mondtam neki:EZT OTTHON MEGBESZÉLJÜK!!Mikor haza értünk bementünk a szobába leültettem szembe és soroltam mi nem tetszet a viselkedésében és mit várok el tölle.Közöltem vele elfogom picsázni a mondokám után és máskor is ha ennyit kell könyörögnöm.Soha többé nem kellet bántanom csak kérdeznem kellet mikor kezdett kifordulni magából "akarsz-e otthon beszélgetni".Most már 11éves és nagyon jó gyerek.Az iker testvére végig nézte és hallgatta ezt a folyamatot,Ő is tanult belölle.A lényeg nem szaba idegesnek lenni a kompromisszum na és a következetesség.Ez az amit nagyon nehéz,de ezt meg kell tanulnia egy szülőnek.A kicsi manók is hajlanak erre,mert bizony nagyon okossak.
Én pénztáros vagyok rengeteg türelmetlen és agresszív szülővel találkozom bár utóbbiból kevesebb van.Pedig egyszerű figyelem eltereléssel könnyen át lehet vészelni egy vásárlást is.
volt,hogy vittem egy lapot és egy tollat,hogy tudjon rajzolni vagy"írni" a kis manóm.Most már közösen beszéljük meg,hogy mit is kell venni. Otthon elsorolom neki.A boltban meg visszakérdezem és dícsérem,hogy milyen ügyes és,hogy én bizony"elfelejtettem"erre Ő nagyon büszke.(3éves)
Nos "röviden"ennyi kiemeltem a jelentősebb momentumokat.:DDD Ja itthon?Beküldöm a szobájába és ha megnyugodott vissza jöhet közénk a szobába.De ezt is csak kétszer kellet"eljátszani".
Remélem tudtam olyat írni ami segíthet.
És pici gyerekkel - 10 hónapos - mi a teendő?
Mennyit fog már fel?!
Én ugyanígy cselekszem,persze van,hogy nem sikerül.Próbálom elterelni a figyelmét,és kedves vagyok!
Volt már,hogy minden kötél szakadt,akkor a fenekére vágtam. Sajnos sokszor elkél egy-egy egészséges odacsapás. Neki is megkell tanulni az életben a szabályokat. Van ,amit lehet,és van,amit nem!!!
"Ha nincs közönség,elmarad az előadás" !
Nem figyelek rä,elfordulok.Amikor abbahagyta nagyon kedves vagyok es elterelem a figyelmet.
Nyilvänos helyen gäz,de ott is probälom betartani ezt a taktikät