Hiszek egy... (beszélgetős fórum)

Szerintem sokunkban vannak kételyek. Leírom a személyes (eddigi) utamat, hátha az segít. Volt egy év az életemben - 5 éve - amit senkinek sem kívánok. Intenzív osztályok, halálközeli dolgok, több közeli családtag halála. Mikor ezeken kb. túl voltunk, még ugyanabban az évben "meddőként", sok év után terhes lettem, de veszélyeztetett lett a terhesség, ami miatt 5 hetet feküdtem, ezalatt a munkahelyemről kiraktak, a férjem munkahelye csődbe ment, a gyerekünk elhalt a hasamban, műtéttel kellett "eltávolítani". Részleteket nem is mondanék, azt hiszem ez így leírva is hihetetlen - pedig hidd el, igaz! A neveltetésem keresztyén volt, addig úgy voltam vele, hogy "hiszem is, nem is, de úgy jól elvagyok Istennel". De ezután már nem ez volt a helyzet. "Hadat üzentem Istennek", nem voltam hajlandó pl. Karácsonyt ünnepelni, Jézus születését ünnepelni. Azt mondtam, ha "Te így, akkor jó lesz nekem egyedül". Persze nem volt jobb, a férjemmel szerencsére jó maradt a viszonyunk, de rendesen kicsúszott a talaj a lábam alól. Aztán észrevettem jeleket. Soha nem kerestem ilyesmiket... De pl. elhatároztam, hogy elmegyek egy vetéléssel/gyásszal foglalkozó szakemberhez, feldolgozni a történteket. Kiderült - ott a helyszínen, mert a honlapjukon nem fgyeltem rá fel -, hogy ez egy keresztyén társaság, és a Biblián, Istenen, Jézuson keresztül mutatják az utat, teszik könnyebbé a gyászt. Gondoltam, ha már ott vagyok, hát miért ne... semmi nem történt, gondolkodtam sokat, ismerkedtem a Biblia történeteivel. Eközben egyszer, mikor látogatóba mentünk Apukámhoz, mutatta az új, szép díszes Bibliáját. Felcsaptam, h megnézzem a szerkesztését, betűszedését, ..., és min akadt meg a szemem? (Mondom, nem keresgéltem benne, azonnal ez volt az "üzenet"): "Ha az Urat, a ti Isteneteket tisztelitek, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat.

Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden, és hosszú életet ajándékozok neked." /IIMóz23,26/ Még pár hónap gondolkozás után bejelentkeztem konfirmálni. Közben persze zajlottak a meddőségi kezelések, ... Mire a konfirmációs vizsgám volt, már 13 hetes terhes voltam a két gyönyörű kislányommal :))) Persze az utam hosszú még, én is tele vagyok kétellyel, de akkor, ott ez a 2 bibliai vers az életemet/világomat kifordította az akkori medréből teljes mértékben.

Teljesen mindegy, hogy minek nevezik: Mindenható, Örökkévaló, Jahve, Adonaj, Szent Szellem, bármi.

Egy és ugyanaz a transzcendentális, akit az ember a saját fantáziája, kultúrája szerint ruházta fel bizonyos emberi tulajdonságokkal.

Ez nagyon igaz.

Az istenhit sokszor erősebb csoportképzö mint a nemzetiség.

Máskor meg az azonos hitű emberek kérik istenük segítségét a másik kiirtásához.

Ha már egy Isten van, akkor miért ne lehetne több is?

(Ezt Fiti48-tól kérdezem)

Amíg a világon két-három ember van, addig

két-háromféleképpen magyarázzák!

Úgy gondolom, ezekben a dolgokban nem lehet igazán jó tanácsot adni, sőt, még tanácsot adni sem lehet.

Mindenkinek magának kell a saját útját bejárnia, és mindenkinek magának kell a saját harcát megvívnia.

Zsófinak most jött el az idő, most kezd keresni-kutatni, nem lesz neki könnyű, de a végén győzni fog!! Mint ahogy mindenki!!

Csak legyen benne annyi erő, kitartás, hit, hogy végig is járja a maga útját, és végig döngesse mindazokat az ajtókat (= külön kis történet!), melyeket őneki végig kell döngetnie!

Én hiszem, hogy képes lesz rá! :)))

Azt a jómúltkoriban találtam, megmentettem: magamnak, másoknak, mindenkinek, akinek esetleg szüksége van útmutatásra, emlékeztetőre:

[link]

Ateistaként neveltek, úgy nőttem fel.

Amikor keresni kezdtem, hogy miben-kiben higgyek, és hogy mi is az igazság, rengeteget kerestem-kutattam-olvastam-eljártam ilyen-olyan közösségekbe, tanfolyamokra, ...

Hogy univerzumi energia, mindenek feletti hatalom, Isten, Buddha, Allah, fény, szeretet... mindegy minek nevezed. Ugyanarról az erőről van szó.

És ugyanaz a valami ott van bennünk is, csak meg kell keresnünk kell önmagunkban, és mindenkor hallgatni rá, mert örökké velünk van.

Saját lelkünk, saját belső hangunk, a saját fényünk, a saját nagyszerűségünk...

:)

Mert ugyanazzal az energiával, amivel sok rosszat tesznek, akár jót is tehetnének.

Niceai Hiszek egy.

Soha nem tudtam megtanulni.