Hipohonderek klubja! (beszélgetős fórum)
Sziasztok! Én nagyon el vagyok keseredve, mert a neurozisomról,pánikbetegségemről jópár éve tudok,de azt már tudok kontrollálni (szívdobogás,szédülés, halálfélelem), viszont másfél hónappal ezelőtt torokgyulladást diagnosztizáltak nálam. Soha nem voltak még "gennyes göbök" a torkomban. Először kicsit fájt bal oldalt a torkom ha nyeltem, azt hittem afta.Rá két napra gyengeség,láz,izomfájdalom, változatlan torokfájás. Másnap háziorvos, aki antibiotikumot írt fel, de az 5 szem elfogyott és semmi javulás nem volt. Sőt, a bölcsességfogaim körüli íny (alul) kb a hatszorosára dagadt, a torkomba sem láttam, annyira fájt. El tudjátok képzelni,sem enni,sem inni, sőt még a nyálamat sem tudtam lenyelni. Ügyelet. (lázam már nem volt), Újabb antibiotikumot kaptam, amitől 3 napig hasmenésem volt. Labor 7 nap után,ami bakteriális fertőzést mutatott. 1 hétig jól voltam,azt hittem meggyógyultam, aztán tüsszögtem,hurutosan köhögtem,de semmi nem szakadt fel. Vissza az orvoshoz,kaptam allergia ellen gyógyszert,mert hogy penészgomba időszak volt,ködös,párás levegő. Elmúlott kb 4-5 nap alatt. Elmentem a fül-orr-gégészhez, hogy nézze meg lát-e valami rendellenességet a torkomban.Azt mondta minden ok. Megnyugodtam.Rá 2 napra piros pöttyöket láttam a számban,de mindig elmúltak 1 nap alatt. Állandóan a torkomat,nyelvemet nézegettem, erre a nyelvem hegyén feldagadtam az ízlelőbimbók.Két orvos láttam már több mint egy hete ilyen a nyelvem,de azt mondják az antibiotikumtól van. Két nyirokcsomóm dagadt, hát szerintem tuti limfóma. A probléma,vagyis a hipohondria nálam akkor alakult ki, mikor nem tudtam nyelni a torokgyulladástól,és felmentem netre. Diagnosztizáltam,hogy mononukleózis, mert előtte 4 nappal csókolóztam egy fiúval,aki már egy ideje udvarolt nekem, de kapcsolatunk ekkor mélyült el igazán :) szóval tuti tőle kaptam el.De megjött a vérkép,hogy nem vírus okozta.Mikor kezdtem volna megnyugodni,jött a többi tünet... holnap le akarok menni a HO-mhoz, nézze meg anyirokcsomóm,de én már nagyon félek.Az aids-t is beképzeltem magamnak,és teljesen kivagyok.Kikészítek itthon mindenkit, és már szeretnék meggyógyulni. De mindig úgy érzem fája torkom,óriásia nyirokcsomóm,és keresem az újabb tüneteket.Nagyon el vagyok keseredve. Lehet nem is vagyok hipohonder, csak körülöttem mondja mindenki azt hogy az vagyok,és közben súlyos betegségem van. :-((((Kérlek segítsetek egy-két jó szóval. Ha ki is derül beteg vagyok,hogy dolgozom fel? :-((
Sziasztok énis hipohonder vagyok 1 éve.
Nálam szakaszosan jelentkezik vannak heteg h semmi tojok a világra de vannak hetek hónapok h rettegek aludni sem tudok.Amit hallok vagy látok a tvben daganatos betegségekről azt beképzelem magamnak.a nyakamban egy nyireokcsomó meg van nagyobbodva kb 2 éve nem fáj meg semmi 1 éve eszembe sem jutott azztán biosz órán a nyirokrendzsert és betegségeit tanultuk azóta meg vagyok róla győződve h halálos beteg vagyok limfómás vagyok meg minden és rettegek.A házi orvosnál már v.i.p tag vagyok.Nem tudom hogy lábalok ki ebből az egészből belefáradtam a rettegésbe..:S::S
Sziasztok! Most komolyan nem gúnyolódásból írok, de azt hiszem bebeszélem magamnak hogy hipohonder vagyok.. nah erre varjatok gombot..engem is utál már a körzetim, mert mindig nála vagyok, de nekem utólag mindig kiderült valami betegség a háttérben ami okozója volt a gondjaimnak.. Ebből 3 tartós , gyógyíthatatlan betegség,amikre gyógyszereket szedek. Az a durva hogy az egész környezetem is hipohondernek néz, mert ezek a bajok kívülről nem mutatnak semmit, szóval makk egészségesnek gondolnak...hiszitek vagy sem, én meg mindig azt hiszem csak bebeszélem magamnak ha valami fáj, végül mégis mindig van oka...kiváncsi lennék ezt az orvostudomány hogy hívja szaknyelven..remélem azért nem utáltok hogy ide írtam:)
Mióta jársz dokihoz? Valamilyen gyógyszert szedsz?
Nincs semmi bajod, hidd el. Azok, akik komoly betegségben szendvednek, nem maguk keresik meg, mi lehet a baj, hanem annyira sz..ul vannak, hogy egyértelmű. Előtted az élet, nemsoká jön a tavasz...újraéled a természet. Tök jó év lesz, meglátod. Csak ne generálj magadba semmi betegséget!!!
igazad van tudom, suliba járok, mellette melózok pont azért h eltereljem a gondolataimat. pszichiáterhez járok, és azóta a rákfóbiám is elmúlt. csak úúgy félek. hiába. ez a félelem vhol mélyen lakozik bennem. hiába tudja az agyam h nincs bajom mert vérvétel...stb, vhool mégis azt érzem"de mi van ha"..:(
Te most jársz pszichológushoz?
Nem vagy beteg, hidd el! Felesleges vizsgálatokkal csak terheled magad, meg a pénztárcád!
Inkább próbálj meg gondoskodni valamiről. Ültess virágmagokat, és nézd, ahogy napról napra repedezika föld, kibújik, majd bimbózik.
Vagy vegyél valami kis háziállatot, írj naplót, tervezz lakást, vagy képet. Bármit, csak ne agyalj!
annyira iszo nyú h meglátok, meghallok vmi betegséget és rögtön magamra veszem. el akarok rögtön mennii vizsgálatra de nem merek m biztos vagyok a betegség meglétében...:(
Igen, köszi a bíztatást, felkészültünk, hogy ez az év erről fog szólni....
Neked is minden jót :)
Szia!
Szerintem ez alapformában mindenkinél előfordul néha, egy-egy panasz esetén kombinálunk, keressük mi lehet a bajunk, közben meg paráztatjuk magunkat, hogy nem-e halálos betegségünk van.
Szerintem addig nincs gond, még az eszed tud a gondolataidnak parancsolni. Amíg azt tudod mondani, hogy NEM, NEM ÉS NEM, addig jó úton jársz. Főleg, hogy kiderüólt egy komoly gyulladás is, ami a panaszaidat okozza.
A hypohondereknekm nem találnak betegséget, minden leletük jó. Közben a tüneteik vándorolnak, mindig aszerint, milyen betegség "jutott eszükbe".
És a család sem nagyon tudja meggyőzni őket, hogy nincs bajuk, és az orvosoknak sem hisznek általában.
Sziasztok!Örülök, hogy rátok találtam. Ha megengeditek elmondom, hogy a közelmúltban hogy jártam. Életem során mindig bemeséltem magamnak betegségeket, na ezen az Egészségügyi Főiskola sem segített. Még karácsony előtt elkezdett a jobb oldali bordaívem alatt fájni a hasam, de nem epegörcs szerűen, hanem olyan furán. Először azt gondoltam magamról, hogy biztos a sok fogyókúra miatt lett egy gyomorfekélyem, aztán hasnyálmirigy-gyulladásra gondoltam, de ahhoz elég jól voltam, úgyhogy hamar elvetettem a gondolatot. Utána jöttek a májbetegségek, először a zsírmáj, aztán a májcirrhosis(de hogy mitől???), azután pedig a májrák. Végül, már annyira ki voltam borulva, hogy elmentem, csináltattam egy labort, visszamentem az orvoshoz, aki közölte velem, hogy a pajzsmirigy hormonom magas és, hogy ez azt eredményezné, hogy fogyjak, de nem én hízok! És mivel, hogy úgy is kell mennem a hasam miatt UH-ra, ezért akkor már a pajzsmirigyem se maradjon ki. Meg is csináltattam a vizsgálatot, amin kiderült, hogy sem a májamnak, sem a hasnyálmirigyemnek nincs semmi baja. Ami meg a pajzsmirigyemet illeti, normális nagyságú, göbmentes. És akkor elkezdtem gondolkodni, hogy akkor mitől lehet, majd arra jutottam, hogy mi van, ha egy mikroadenoma van az agyalapimirigyemen??? De aztán hál istennek rájöttem, hogy ez már nem normális, hogy miket képzelek be magamnak, úgyhogy próbálok nem gondolni rá. Ja, és a hasfájásom vesegyulladás miatt volt.
örülök:)) csak ne ijedjetek meg, ha nem lesz olyan egyszerű. ugyanis ez a dolog nem egyszerű..éa főként sok türelem kell a javuláshoz.
remélem jó a pszichológus, ezek szerint igen. :)
minden jót!
Jáááááááá, papa ide veled!
Eljutott az ismerősöm pszichológushoz, sínen van a dolog, meg fog gyógyulni!
Már most sokkal jobban van, pedig csak 3x volt nála. Köszi a segítséget!
REmélem te is rendben leszel!!
Ne haragudj, erre tényleg nem gondoltam. Bocsánat!
Szia Viki!
Szerintem te már lépéselőnyben vagy ezzel a betegséggel szemben, mivel tudod, hogy nincs szervi bajod, és tényleg pszichés alapon produkálja a tested ezeket a panaszokat. Nem szabad tényleg lebecsülni az emberi agyat/szellemet/pszichét hívhatjuk, aminak akarjuk. Sokkal inkább úr a testünk felett, mint azt el tudnánk képzelni.
Az ismerősöm is kivizsgáltatta magát, tényleg nincs betegség, lelkileg van oda szegénykém. Nagyon szeretnék neki segíteni, de ő még ott tart, hogy nem hiszi el, hogy ilyen tüneteket tud pszichésen produkálni.
egyébként meg a lelki problémák sajnos súlyosabbak, mint a testiek. ugyanis nem oldhatók meg holmi gyógyszerrel.
nem csak engem. másokat is, akiknek ilyen tüneteik voltak. jó h neked nincs ilyen. mert ha lenne, akkor tudnánd, h ezt a véleményt tapintatból nem kellene egy hipochondriás topikba írni, mert esetleg plusz pánikorhamokat okozhatsz vele másoknak..pl:nekem.
bocs az osztásért: nem tudhattad.
engem kivizsgált már pár orvos.
Sziasztok!
Én nem hinném, hogy a psziché képes ilyen dolgokra. Én is nagyon stresszes, aggódós fajta vagyok, a tenyerem merő víz de ilyen tüneteket szerintem inkább neurózis okozhat.
testi tünetekért más is felelős lehet, hihetetlen de pl candida is képes ilyen tünetekre, vagy a testben kering mérgek. Rengeteg minden, de ha tényleg mindent ki tudsz zárni, akkor hagyom magam meggyőzni a pszichés hatásról. Addig viszont tévútra vezethet, nem szabad legyinteni h áá biztos lelki mert sajnos nem mindig ennyire egyszerü.
Jó egészséget!
Üdv!
ja egyébként, egy éve jöttem rá h gáz van.de mindig is féltem a betegségektől.
háát. sajnos még most is kijön bennem ez a dolog. sztem ezt teljesen nem lehet "kiölni" az emberből. de csökkenteni jól lehet. paroxatot írt fel, és frontint.
tudod, nekem sok testi tünetem is van. mellkas szorítás, izomhúzódások, álmosság. és mindent a psziché okoz. nagyon hihetetlen.
egyébként beleőrülni nem lehet.
Szia, köszönöm, hogy válaszoltál.
Neked milyen gyógyszert írt a dokid, és mennyi idő alatt tudtad elfogadni, hogy a tüneteidet pszichés alapon kell kezelni?
muszáj lenne az a doki. én is ilyen panaszokkal küzdök..járok is orvoshoz.21 évesen. egyedül neki hiszem el, hogy a tüneteimet a psziché okozza. vidd el!
Nekem is van egy ilyen ismerősöm. Lassan attól félek teljesen megbolondul. Mindenáron azt bizonygatja, hogy halálos beteg. Hogyan lehetne neki segíteni? Elutasítja azt a gondolatot, hogy pszichés alapon vannak a panaszai, és hogy pszichiátert kéne felkeresnie. Pedig számos vizsgálatot csináltak neki, midnen negatív. Az egyik legegészségesebb ember az ismerőseim közül. Van ötletetek mit tehetnénk?
Én is átestem hasonlón. Sőt, én sokszor egy egyszerű megfázásba bele akarok halni.
Talán azért még nem vagyok az a súlyos eset, próbálok arra gondolni, hogy már mennyi "halálos esetet" túléltem :D De azért jobb félni...
Hát nekem itt a férjem, de ha én dokihoz akarok menni, nem tud lebeszélni róla, pedig ő is azt mondja, hogy nincs semmi nyugi.
Viszont a szomszédunkban lakott egy nő, akinél folyton kint volt a dokija, vagy az ügyelet, a szomszédok is hülyének nézték a nőt. Én nem ismertem, de aznap mikor meghalt, ép vittem ki a szemetet, mikor meghallottam, hogy jajveszékel. Bementem hozzá, szegény ott feküdt az ágyon, látszott rajta, hogy nagyon szenved, és akart valamit mondani, de nem nagyon értettem, na mondom, azonnal hívom a mentőket, mondtam is neki, de mikor látta, hogy tárcsázni kezdek azt mondta, ne hívjam, mert ő már hívta a dokiját, aki pár perc múlva meg is érkezett, akkor én hazajöttem, de nemsokára megérkezett a fia, meg bent volt egy másik szomszéd is. A doki persze azt mondta, hogy csak a szokásos hisztije, hát én nem annak láttam, és el is ment. De a fia 1 órával később, felhívta a mentőket, de már nem tudtak rajta segíteni meghalt. Az egyik szomszédnéni mondta még a halála előtt nekem, hogy figyelje meg amikor tényleg baj lesz, nem fogják komolyan venni. Sajnos így is történt. Csak azt nem értem, hogy egy orvos, hogy nem veszi észre, ha valaki haldoklik?
Én akkor terhes voltam, a 9. hónap elején tartottam, és íszonyúan megviselt, és szőrnyű lelkiismeretfurdalásom volt, hogy nem hívtam én a mentőt.
Lehet, hogy már rám is átragadt, mert mostanában én is egyre többet gondolok arra ha fáj valamim mitől lehet, nincs-e valami gond, mi van ha komoly stb.. Aztán a férjem elhessegeti negativ a gondolatokat a fejemből. :)Ha nem lenne velem orvostól orvosig futkosnék ha rámjön..
Az ismerősömet egyikőtök sem múlja felül, szerintem. Ő kb kétnaponta más diagnózissal áll elő, ami persze halálosan komoly, ő ebben fog meghalni stb...
Aztán -miután már minden létező forrást felkutatott és elolvasott róla- lassan megnyugszik. Sajnos pár nap múlva előhozakodik egy homlokegyenest ellenkező dologgal, a munkából is hiányzott már több "betegség" miatt.
A háziorvosunk már csak nevet rajta :) De nehogy egyszer tényleg valami baja legyen, mert akkor már senki nem fogja komolyan venni :(
A legrosszabb itt biztos, hogy én vagyok. Egyik reggel arra kelltem, hogy nagyon fáj a hátam, a karom, tulajdonképpen az egész bal felem, de ezt betudtam annak, hogy éjjel a kisfiam átjött hozzánk aludni, és hát elég kényelmetlenül feküdtem ezután. De aztán este néztem a barátok közt-öt, amiben kiderült, hogy a Miklóssal valami gáz van, és akkor nagyon megijedtem, hogy mi van ha ez valamilyen tüdőbaj. Minden bajom lett. Úgyhogy elhatároztam, hogy holnap elmegyek tüdőszürésre, remélem nem lesz semmi. De be vagyok tojva.
További ajánlott fórumok: