Hiperaktív a gyerekem (beszélgetős fórum)

De igen egy tanévet már jártunk korai fejlesztésre de az útóbbi időben rohamosan változott negatív irányban mint mozgás mint kezelhetőség viselkedés terén így soron kívűl kértünk időpontot a vadaskertbe és ma voltunk a Fehérvári egységes pedagógiai szakszolgálatnál is az éves ellenőrzésre illetve az intézmény kijelölés miatt és ők nagyon örültek hogy már voltunk a vadaskertbe mert most biztos küldtek volna minket mondták ha nem változik vagy esetleg rosszabb lesz akkor valami cseppeket kell szednie de mi ezt nem akarjuk ugy hogy bele ásom magam a témába és mindent elkövetek hogy tudjak neki segíteni:-(

Titeket sem irigyelek....miért kell mennetek a vadaskertbe,mik a "tünetek"?

Szia!

Köszy, hogy válaszoltál!

Eddig nem jártatok fejlesztésre? Vagy másmilyenre?

Minket a Gézengúzból küldtek a Vadaskertbe, 1 éve foglalkozik vele mozgásterapeuta+ látta pszichológus és ők a gyógyszerezés miatt sürgetik a Vadaskertet.

De mivel a kislányom tünetmentes epilepsziás+ megkésett beszédfejlődésű, így összetettebb a probléma.

Most megpróbáljuk elhagyni az egyik epi gyógyszert, hátha az segít. Jövő hét kedden meg koponya mr-re megyünk, van-e valami az agyacskájában, ami ezeket a problémákat okozza.

Szóval nem unatkozunk...

Sosem lesz vége...

Minden jót mindenkinek!

Szia!

Nagyon pozítivan csalódtam a vadaskert alapítványban minden gördülékeny volt és hozzáértő a gárda velünk egy kedves fiatal hölgy foglalkozott kb 1 óráig beszélgettünk vele miközben a Hunor el játszott mellettünk és szerencsére annyira jól érezte magát hogy pontosan úgy viselkedett ahogy itthon is szokott,nekünk szenzomotoros terápiát javasoltak azt mondják nagyon pozítiv eredményeket lehet elérni a gyerekeknél,egyébként hiperaktívítást és viselkedés zavart állapítottak meg de azt mondják nem kell aggódnunk mert nem vészes és időben el kezdenek vele foglalkozni akkor a suliban nem lesz vele gond:-)

Sziasztok!

Anyucika82!

Ha erre jársz még, írd meg légy szíves, mi volt a Vadaskertben! Érdekelne nagyon!

Mi szeptember 1-én megyünk a 4 éves kislányommal hasonló problémák miatt!

előre is köszönöm!

Üdv. mindenkinek!

Rányomja a bélyegét az egész életükre. A mai gyerekek sokkal éretlenebbek, mint pl. a 10-20 évvel ezelőttiek. Nem igazából tudom az okát, de felelős érte a szülő és az iskola is. A szülők ugyanis megvesznek mindenféle csodakütyüt, ami a szomszéd gyerekének is van, de nem ülnek le játszani mellé. A tévét gyerekmegőrzőnek használják. Családi beszélgetések nincsenek, mert vagy fáradtak, vagy nem érnek rá, vagy úgyse érti egy gyerek... ezt tetézendő az iskola egyre nagyobb követelményrendszert támaszt. És aki az elején lemarad (márpedig egyre többen vannak), az végérvényesen lemarad - ez már a pedagógus hibája.

Mert hiába gyorsult fel a világ, a gyerek az gyerek maradt a maga képességeivel, adottságaival, és ha mi nem alkalmazkodunk hozzá, ő sem fog tudni felzárkózni az egyre növekvő elvárásokhoz... aztán eljön az idő, amikor már nem is akar, és jön a deviancia... ezért kell a mérhetetlen szeretet, megértés, türelem, segítség és dicséret, hogy a lehető legkevesebb gyerek jusson erre a sorsra, a sajátunk viszont biztos ne!

Ha 30éve tanítasz,akkor nagyon jól láthatod,hogy hogy változnak a gyerekek.És nem generációról generációra,hanem szinte évről évre.

Én pl. megbotránkozom,ha a mai tiniket nézem.Nekünk 13-14évbesen pl. még az volt a nagy dolog,ha egy fiú megfogta a kezünket,nem az,ha már 3-4el volt szexuális kapcsolatunk.Persze ez nyilván egyénfüggő is.

Amúgy tényleg botrány,hogy mik vannak!Mikor az oviba bejön a gyerek alkohol bűzösen,monoklival.Az ilyentől mit várhatunk később?Meg mostanában a szülők beleesnek abba a hibába,hogy túl korán küldik iskolába a gyereket és csodálkoznak,hogy nem bírja végigülni a 45percet.Merthát az ő gyerekük olyan okos,már olvas,meg ilyenek.Hiába okos,ha nem iskolaérett.Elsőben meg megbélyegzik:"rossz,rendetlen,neveletlen",ami aztán' végigkíséri talán még középiskolában is.

Azért még maradjunk egy kicsit! :)))

30 éve, amikor tanítani kezdtem, nem ismertük a hiperaktivitás szót. Meg a diszlexiát és "társait" sem. Szótagoló olvasással többé-kevésbé mindenkit meg tudtunk tanítani olvasni. Inkább többé, mint kevésbé... Akkor is voltak csúnyán író gyerekek, de nem ennyi. Most nagyságrendi a különbség.

Nem volt ennyi magatartási probléma, ilyenek, mint ma, főleg nem...

És nem a gyerek a hibás. A gyerek eredendően JÓ!!!

A sport az sokat számít.Csak meg kell találni,amit igazán szeret,mert a hiperkék nem a kitartásukról híresek:).

Tanulni is nagyon nehezen tanulják,ami nem érdekli őket,viszont ami érdekli őket,azt kenik-vágják:).

Én amúgy azt szoktam mondani,hogy nem velük van baj,hanem velünk,meg a világgal:).

Azt mondják az intelligens emberek ismérve a humorérzék.

Jahj,ez egy nagyon összetett téma:).De nehéz is a gyereknevelés:D!Tényleg nagyon sok mindentől függ a személyiség.

Nézzetek hülyének,de én hiszem,hogy sok gyerek egyszerűen "hoz" magával tulajdonságokat,amikor megszületik és nevelés ide vagy oda ezek a tulajdonságok megmaradnak.

Olvastam,hogy a hiperaktívitás egyik tünete,hogy a pici már anyuci pocakjában nagyon izgága,nyugtalan.A hiperaktív gyerekek anyukája előbb kezdi el érezni a magzatmozgást.Ez nálam is így volt.Aztán' ahogy megszületett borzalmasan nyugtalan volt.Külön szobába költöztünk tőle,mert annyira éberen aludt,hogy az ágyban nem fordulhattunk meg,mert felébredt.Minden lényeges dolgot 1hónappal előbb kezdett el csinálni,mert neki "annyi fontos dolga volt",hogy nem feküdhetett egész nap tétlenül:).A nyugdíjas gyerekorvos azt mondta pályafutása alatt kb. 2-3 ilyen gyerekkel találkozott.Persze nyilván én is sok mindent el rontottam.De nem jelenteném ki,hogy nincs olyan,hogy hiperaktív gyerek.Egyesek szerint ez egy kisebb fokú agyi diszfunkció,ami annyira elenyésző,hogy semmilyen vizsgálattal nem lehet kimutatni.

Mellesleg az oviban nagyon rendes.Az óvónéni szerint nem is hiperaktív.:)

Itt az igazság:

"Egyébként nagyon okos gyerekek, de másképpen mint az általunk átlagként ismert gyerekek.

Ha jól vannak irányitva és elfogadják azt aki okitja őket, akkor a csillagokat is lehozzák az égról. CSak ők másképpen tudnak."

A nyugtató semmit nem javit, csak ront.

Az élénkitő szerek, elméletileg koncentrálásra serkentik. Ezért szedik a Ritalint pl. vizsgára készülő egyetemisták is.

Nagyon sok kiváltó oka lehet a tüneteknek.

Vegyi anyagok, élelmiszer adalékok, táplálkozási szokások stb.

A fiamat 7 évesen (1. osztály előtt diagnosztizálták )

Sok-sok mindennel meg kellet küzdenie. Még az általános iskolában ugy-ahogy elfogadták az osztálytársai, de középiskolában már nem...

Diszlexiából "kigyógyult" a törvényváltozás hatására, de megmaradt a diszgráfia és a sulyos figyelemzavar. Igy egy kis közelharc árán, sikerült elérni, hogy idegen nyelv alól felmentést kapjon az érettségin.

(ehhez hozzátartozik, hogy tájékozatlanságomból eredően, nem tudtam azt, hogy az iskola nem mentheti fel, még az én kérésemre sem - ezt tették , én meg kértem a kényszeritésük hatására - Mindig ezek alatt az órák alatt vitték fejlesztésre.

Igy 10. osztály végén jött rá az iskola - iskolaváltás miatt - hogy a gyereknek nem volt jogos a felmentés. Még jó hogy nem az érettségi előtt 1-2 nappal.

Egyébként nagyon okos gyerekek, de másképpen mint az általunk átlagként ismert gyerekek.

Ha jól vannak irányitva és elfogadják azt aki okitja őket, akkor a csillagokat is lehozzák az égról. CSak ők másképpen tudnak.

Minden megy, csak éppen sokszor nem tudják kifejezni, elmondani, köritést tesznek hozzá. Türelem kell ahhoz, hogy kihámozzuk a mondandójukat. Én rászokta élből, hogy amit mond azt élből harmadolom. Meg kell tanulnunk hogyan tudjuk a lényeget megtalálni a sok információból amit közöl.

Az én fiam, egyébként megtalálta azt a helyet ahol elfogadják, szeretik és bizonyitani tud.

Keményen sportol.

És ráadásul még elhanyagolt is. Mert a gyereknevelés nem abból áll, hogy mindent ráhagyok. Számára nincsenek szabályok. És ami a legsúlyosabb, hogy nincs humorérzéke. :((( Mert 1-1 vicces, jóindulatú beszólással csodákat lehet tenni, ha a gyerek veszi a lapot. Ennél jobb feszültségoldót még nem találtak fel. És ezt kezdő koromban egy 6.-os gyerektől lestem el. :)

Szóval szerintem ez a hiperaktivitásnak nevezett valami se nem betegség, sem nem állapot, hanem a gyerek valaminek a tünete. Valaminek, ami nagyon nincs rendben, amit nem tud feldolgozni, amin nem tud változtatni. Nem a gyereket kellene pszichológushoz hordani, meg fejlesztő foglalkozásokra, hanem a kiváltó okokat kéne megszüntetni!!! Persze, előtte feltérképezni, hogy mik is azok. Csak ez macerás...

Elgondolkodtató egyébként, hogy a "hiperaktív" gyerekek elenyésző százalékából lesz hip. felnőtt... Vagyis ha a saját lábára áll, és kilép az addig frusztráló helyzetből, egy csapásra megszűnik a "baja"...

A fiamnál neurológus diagnosztizálta a hiperaktívitást.Csak magnéziumkúrát írt fel neki.Több száz oldalnyi anyagot elolvastam a hiperaktivitásról.Minden vélemény más és más.Van,aki azt mondja nincs,van aki azt mondja van,van aki azt mondja betegség,van,aki azt mondja csak egy állapot.

Ha meg sültkrumplin és rántotthúson él a gyerek,akkor tényleg ne csodálkozzanak rajta,hogy az agya sem úgy működik,ahogy kellene!

A gyerek és a körülmények ismerete nélkül nem igazából lehet állást foglalni, de megnyugtatásképpen írok pár dolgot.

A "disz" részképességzavar, nem ez határozza meg a gyermeked értékét! Sok gyerek áldiszes, mert vagy számára nem jó módszerrel tanítják, vagy túl gyors a haladási tempó, és ehhez túlzott követelményrendszer tartozik. Tehát, ha más módszerrel, lassúbb tempóban próbálkoznának az iskolában, akkor jelentős eredményeket lehetne elérni.

Egy jó tanító néni és egy jó gyógypedagógus összehangolt munkájára lenne szükség, no meg természetesen továbbra is rád, mint együttműködő szülőre.

A sorozatos iskolai kudarcok magatartási problémákat generálnak, ezért a legtöbb diszes produkálja a hiperaktivitás tüneteit. Magyarul: tudja, érzi, hogy nem kevesebb, sőt, bizonyos helyzetekben jóval több a társainál, mégsem tud a saját- és mások elvárásának megfelelően teljesíteni. Ez oly mértékben frusztrálja, hogy akár agresszivitásba is torkollhat a magatartása.

Rengeteg megértést, türelmet, dicséretet, sikerélményt igényelnek ezek a gyerekek, jóval többet, mint az átlag. Meg kell találni náluk azokat a kitörési pontokat, amelyekben a többiek is elismerik a teljesítményüket (zene, sport, képzőművészet, szereplés), mert az önbizalmuk és önbecsülésük veszett el, és amíg ez helyre nem áll, csak egyre mélyebbre süllyednek.

Végső soron az iskolaváltás is megoldást jelenthet a problémára.

Sziasztok, csatlakoznék hozzátok.

9 éves a fiam, tegnap voltunk kivizsgáláson. Azzal tisztában voltunk, hogy diszkalkuliás, de a tegnapi papírra felkerült a diszlexia és a diszgráfia valamint a hiperaktív szó is.

Nagyon elvagyok keseredve. Az iskolába úgy néznek rá és rám, mint v.mi fertőző betegre. Nem tudom hogyan tovább.

Amit látok az, hogy a Dominik fejleszthető. Amit eddig matekból elértünk, azt is egymásnak köszönhetjük, eddig nem kaptunk külső segítséget. Az iskolában leadják a leckét és kész. Amit tud azt én tanítottam meg neki.

Igazából a teljesítménye keserít el. Mert az az iskolában nulla.

Van másnak is ilyen jellegű problémája?

Na, még egyszer nekiugrok. :) Tehát: tudom, mik a hiperaktivitás leírt "jegyei, tünetei", vagyis tisztában vagyok a hivatalos verzióval, ennek ellenére állítom, hogy hiperaktivitás nincs! Mint ahogy olyan diagnosztikai rendszer sem, amellyel ezt egyértelműen megállapítják...

Egy példa a sok közül: az egyik tanítványomnál 5.-es korában ezt diagnosztizáltak. Valóban minden leírt tünetet produkált, és valóban súrolta, sőt időnként átlépte az elviselhetetlenség határát. De mivel a szemem előtt nőtt fel, a következőket tudom róla: mivel a szülei 3 szakban dolgoztak, gyakorlatilag a nővére nevelte fel. Az a nővér, aki maga is súlyos tanulási problémákkal küszködött, ráadásul mindent ráhagyott az öccsére, aki nem ismer és nem is akar ismerni semmiféle szabályt. Még a saját maga által állítottakat is áthágja. :)

Aztán: az anyjától tudom, hogy súlyosan alultáplált, mert a rántott húson és sült krumplin kívül nem hajlandó megenni semmit... esetleg néha egy kis csokoládét...

Arról viszont fogalmam sincs, hogy az anamnézis felvételekor mit mondtak el ebből és mit nem, lényeg, hogy a gyereket gyógyszereztetni akarták...

A javaslatomra azonban - a gyermek orvosának irányításával - vitaminoztatás lett belőle. És láss csodát! A tünetek nagyságrendekkel csökkentek...

A legtöbb gyószer amit erre felirnak ( mélyen ellene vagyok) amphetamine származék.

Élinkitő szer, amivel a figyelmet akarják összpontositani. Van ellenjavallat és mellete is szólnak érvek. Megjegyzem: én mélységesen ellene vagyok.

Az én nagyfiam sulyos figyelemzavaros hiperaktiv. Diszlexiás, diszgráfiás. És bukás nélkül végigcsinálta a 12 évet. Most érettségizik. Nem ötösre, de remélhetőleg görbülve. Gyógyszer nélkül.

Olvasd el ezt, sok szülő viszi híperaktív-ság miatt a gyerekét ide meg oda, de lehet nem kellene. Manapság tényleg sok gyerek ilyen, hiszen új generáció.

[link]

Hiperaktivitás nincs! 3,5 éves korban meg pláne nincs! Vannak mozgékony gyerekek, meg türelmetlen felnőttek... aztán vannak az átlagnál mozgékonyabb gyerekek, akiknél már tényleg zavaró lehet a magatartásuk... de nem hiperaktívak. Ez a fogalom az utóbbi 10 évben jött divatba, aztán megbélyegeznek vele boldog-boldogtalant. Meg gyógyszereznek... na, ezt semmiképp ne engedd!!! Mert az a gyógyszer nem GYÓGY SZER!

Kérdések, amire magadban válaszolj:

1. minden rendben van-e otthon, a családban a gyerek körül?

2. nem alultáplált-e? (ez nem azt jelenti, hogy éhezik, hanem azt, hogy a szervezete nem jut a megfelelő minőségű és mennyiségű ételhez, vitaminhoz és ásványi anyaghoz)