Hétvégi nagyi kérdése (beszélgetős fórum)

Ha ez így igaz, akkor érthető lenne, de nem tudom, mi az igazság.

Egy apró megjegyzés, remélem nem veszed rossz néven. Te miért foglalkozol ennyire a kisgyerekkel, ha nem a te fiad gyereke, nem a te lányod gyereke. Ezt sose értettem, amikor a gyerek számára "vadidegen" nő szól bele a gyerek nevelésébe. Anyósom is ez a helyzet. A férjem szülei elváltak. Az anyja alkoholista volt. Végül az apához és az élettársához került a férjem, de onnan is ki lett túrva, mert nem jött ki jól az élettárs fiával, ezért kollégiumba rakták, majd albérletbe. Kollégista volt már 14 évesen, annak ellenére, hogy helyi lakos volt, utána meg albérletbe. Most, hogy kisfiam van, nagyon ajnározza, pedig nem az 'igazi' nagymamája. Én ezt nem értem, hogy ha a férjem nem kellett neki, akkor a fiam miért? Pláne, hogy hetente úgy viszik el a fiamat, hogy mi ne legyünk ott. Ő heti rendszerességgel kell, a férjem meg csak ünnepnapokon. Sose értettem az ilyen nagymama kapcsolatokat.

Én mintha valamelyik hozzászólásban katonát is láttam volna, de nincs kedvem visszaolvasni. :) Aztán igen, a többi foglalkozást is láttam, hogy testőr, kormányőr.

Ehhez én nem értek, nem tudom kinek van nagyobb esélye így, hogy az egyik félnek "keményebb" a foglalkozása, illetve a feltételeket sem tudom. Bár az biztos, hogy nem csak érdeklődnék a szakembernél, ha úgy érzem nálam jobb helyen lenne a gyerekem.

Nem is kell, hogy szimpatikus legyek neked. Nem szimpátiát kerestem.

Igen aggódom, hogy eltávolodik Ő is az anyjától, mint a másik kettő.

Mi lesz így vele ha megöregszik?

Pont ez a döbbenet, hogy káros szenvedélyektől mentesen, türelmes nőként, aki nem veszekszik a gyerekkel, mindent ráhagy, így el tudja magától távolítani őket.

És ismerek olyat aki durva mint a lópokróc, és mégis ragaszkodik hozzá a gyereke.

Miért nem tudjátok felfogni, hogy a bíróság nem engedi, még egy év mire betölti azt kort, hogy ne kelljen kötelezően katonának mennie a hívják.

Szerintem ti azokról a törvényekről semmit sem tudtok, ami egy olyan férfire vonatkozik aki minisztereket, meg külföldi államférfiakat védett.

Olyan embernek nem ítélnek gyereket, mert az állami érdek fontosabb a magánnál.

És tudod az a döbbenet, hogy még a gyerekszoba méretébe, és bútorzatába is belekötnek egy gyerek elhelyezés megváltoztatása esetén. Ezt is világosan meg mondta a bírónő.

Rendszeresen beszél az anyjával. Beszélő viszony van köztük, oly annyira, hogy hozzánk is szeret jönni. Tudja nagyon jól magáról, hogy milyen. Tisztában van ezekkel a hibáival.

Ami a szexet illeti, a boldogságot keresi, még nem találta.

A pénzt nem tanították meg beosztani. És azt mondta, hogy nem tehet róla, hogy annyira szeret beszélgetni a barátnőivel, meg eljárni velük sütizni, hogy elszalad az idő, és nincs ideje semmire.

Amikor meg a mostani párja külföldön van a munkája miatt, akkor meg csetelni kell vele, még pluszba, és ezáltal még kevesebb idő marad másra.

Viszont nincs káros szenvedélye, nem veri a gyereket, sőt mindent megenged neki, akkor most mi a baj? Ezt a kérdést tette fel.

Nézd, én korodbeli vagyok, de hiába, sehogyan sem vagy szimpatikus nekem.

Azzal kezdted, hogy azon aggódsz, hogy a gyerek eltávolodik az anyjától, aztán eljutottál oda, hogy anyu egy sátánfajzat, aki szexmániás, és éhezteti a gyerekét. És a le- meg felmenői egyaránt utálják.

Ha tényleg úgy látja az APJA, nem te, hogy a kislánynak nem jó az anyja mellett, talán lépnie kellene, bármi legyen a foglalkozása.

Tudod, a gyámhatóság és a bíróság meghallgatja MINDKÉT oldalt, azután dönt.

Itt csak téged olvaslak, és, sajnálom, tényleg nem vagy rokonszenves.

Én is elvált vagyok, ha tudnám, hogy az apja rosszul bánik a gyerekkel, őt kérném számon és balhéznék, míg megoldásra nem jutunk. Nem csak panaszkodnék mindenkinek szidva őt, mert a gyerek a lényeg, ő számít.

Ezért nehéz elhinni, hogy az a gyerek éhezik, rosszul bánnak vele, de az apja nem tesz semmit, nem beszél az anyjával, de a pletyka és a szidás az megy.

Jézusom ! ez szörnyű ! Pláne ott , ahol kamaszodnak a gyerekek ! ha ennyire nincs , én azért kiadagolnám apcinak is ! és igyekeznék olcsóbb alapanyagokból elegendő ételt az asztalra tenni ! egy fejlődésbe lévő gyerkőcnek azért enni kéne !

Valamikor volt ilyen a faluba is , de a gyerekeknek volt olyan barát , rokon , ismerős , ahol egy kicsivel megkínálták , dehát ezt se lehet belekalkulálni a mindennapokba :(

Nem egyedüli jelenség, sokan nem hiszik el.

Itt a szomszédságunkban van egy öt gyerekes család.

Amikor az apa jól lakik az után ehetnek a gyerekek, ami marad azt.

Az anya mondja is, majd ha apátok jól lakott, ami marad azt zabálhatjátok.

Erről ennyit. Lehet mondani a tisztelt hozzászólóknak, hogy ez sem igaz. És nem kisebbségi családról van szó.

Önkormányzat által védettek a gyerekek, heti rendszerességgel vannak náluk ellenőrzésen, iskolában, óvodában esznek a gyerekek.

A tízen éves gyerekek már azt lesik mikor hova tudnak elköltözni. Úgy néz ki a legidősebbnek aki tizenöt-éves az idén sikerül elköltöznie.

Írtam az előbb, hogy igazad van, már lépni kellett volna az apjának.

De azt félre értetted, nem őneki fontos a munkája. A bíróság nem ítélte neki, a miatt, hogy még nem érte el azt a kort, hogy a volt munkái miatt ne hívják be katonának.

Akkor még egyedül volt. Most meg még nem mer lépni, mert még mindig behívható.

És még van azért számtalan követelménye a bíróságnak arra, hogy megváltoztassák a gyerek elhelyezést. Csak közvetlen életveszély esetén nincs követelmény.

Többek között a külön szoba méretét, és bútorzatát is meghatározzák, amit mi nem tudunk teljesíteni.

Mármint nem a külön szobát, hanem a méretét és a bútorzatát.

Már utána érdeklődtünk, még akkor is így van, ha otthon nincs neki külön szobája.

Látom, és érzékelem, hogy valójában mindannyian vagy család vagytok szerencsére. És fiatalok, nem nagymamák.

Nincs egyetlen korombeli sem, aki kicsit más szemmel nézné, látná a dolgokat. Itt nem igazán együtt gondolkodás megy, és segítő szándék, hanem előítélet az apa, és az összes többi ember ellen. A nagy gyerekek ellen, a másik mama ellen, mi ellenünk.

Az anya van védve. Ezért van az a sok küszködő apa, aki sok esetbe inkább szenved, az érzelmeit félre teszi, és nem küzd. Mert a jogrendszer is ilyen.

Én tanácsot együtt gondolkodást kértem, nem támadást. Nem szeretném a lelkét megzavarni úgy a gyereknek, hogy esetleg nincs változás az életében.

Nagyon zavaros itt az egész. Similis simili gaudet.

Aki ilyen nôvel adja össze magát... nem különb ô maga sem a másiktól.

Ha olvastad volna figyelmesen akkor értelmezni is tudod. Egyedül mosdik a gyerek, úgy, hogy nincs megtanítva, hogyan kell tisztítani a fülét, nyakát, körmét, azt, hogy étkezés előtt mosson kezet. Wc használat után kézmosás. A hosszú haját két - három hetente mossák meg, ha nincs itt nálunk. Ha igen akkor kéthetente meg van mosva.

Mindezt látjuk, azt csak látod, ha koszos a füle, a nyaka, a körme, a haja, nem?

Másik a testvérei, és a saját anyja is mondják.

Ennyien mind haragszanak, elfogultak, és még vakok is lennének, lennénk?

Szerintem te nem olvastad el amiket írtam. Nem a vejem mondta. Ő csak a pénzzel való bánásmódot nehezményezte, nehezményezi folyamatosan, meg a gyerek nem elég tisztaságát.

A szeretők hajhászását, maga az anya mesélte, kérdezve azt tőlem, mint szintén elvált nőtől aki egyedül álló szülő volt, hogy miért baj az, ha a boldogságot keresi?

Egész addig keresni fogja míg meg nem találja, még akkor is ha éppen együtt él valakivel.

No meg a nagy gyerekekkel levő vitája amikor itt voltak. Nem tudott semmit ellenük mondani, amikor elmondták neki, mi volt, és mi a gond.

Csak azt tudta hajtogatni, hogy sokat volt egyedül mert a párja dolgozott. Mégis miből éltek volna öten, ha nem dolgozik ő sem. Egy fizetésből éltek, és most is csak az új párja dolgozik.

Te mindenképpen elfogult vagy, hiszen a lányod párjáról van szó. Nem láttál a hálószobájukba, azt "tudod", amit a vejed mesélt. Honnan tudod, hogy az exfelesége folyton csalta? Ott voltál, rajtakaptad a szeretőivel?

Mindig el kell osztani százzal azt, amit egy férfi vagy egy nő mesél az expárjáról. :) Mert mindig mindenben a másik a hibás, plusz a közös gyerekkel természetesen rosszul bánik.

Ne legyél annyira elfogult, mert nem tudhatod, hogy valójában mi a helyzet. Az is gyakori, hogy a gyerekek az elvált szülőnél sajnáltatják magukat, rosszat mondanak az apára vagy az anyára, hogy ott mindent megkapjanak. Nem gonoszságból vagy előre megfontolt szándékkal. :)

Mindezeket a regényeket mégis ti honnan tudjátok? Nem hiszem el, hogy mindent egy 8 éves gyerek mesél el. Messze laktok a gyerektől, az anyjától, 2 hetente megy oda a kisgyerek, mégis honnan tudjátok ennyire 100%-osan biztosan, hogy náluk a 4 fal között mi zajlik?

Mert én még akkor is rosszindulatú pletykának gondolnám a felét, ha a szomszédban laknátok, nem úgy, hogy messze, és elvileg semmi rálátásotok az ő életükre. Azt sem hiszem el, hogy a gyerek anyja mindenki elől elenné az ételt. :)

Egyre szörnyűbb ez a sztori. Azt mondod, van úgy, hogy a gyerek egy hónapig nincs megfürdetve - vagy csak a fülét hagyják ki? :) - nincs a haja megmosva, alultáplált, elhanyagolt, éhezik. Az apja tud róla, és nem tesz ellene, mert fontosabb a munkája, mint a gyereke?

Mit tud tenni 100 km-ről? Ha mást nem, talán megbízhatna valakit, azzal, hogy a gyerek suli után odamehessen ebédelni hozzá, aki mosna rá, és apuka ezért fizetne.

Amit csinálsz az jó, jó ha törődsz vele, tanítod, foglalkozol vele. Rémes, hogy 8 éves gyereket úgy kellett megtanítani késsel-villával enni? :(

Ez az egész sztori kívülről úgy néz ki, hogy van a nő, aki nem egy mintaanya, és van mindenki más, aki összegyűlvén jól megvitatja, hogy micsoda egy lusta dög. De tenni valójában senki nem tesz semmit azért, hogy a gyereknek jobb legyen.

Nekem nem elfogadható magyarázat, hogy apuka fontos munkája miatt nem tud többet vele lenni. Egyik szülőjére sem számíthat a kislány.

Egyébként a testvérei, és a szomszédságukban élő nagymama ettől fél. Az anyuka, és a nagyi annyira szomszédok, hogy csak egy ajtó, meg egy fal választja el őket egymástól. Így nyitott könyv volt és ma is az a lánya élete.

Csak egy pici példa az anyuka önzőségére. A nagymama imádja a meggyet. Nálunk van, a lánya nálunk volt, az új párjával kocsival, küldeni akartunk, mire azt mondta ő ugyan bizony nem cipeli.

A gyerekkel vitt a lányom vonattal, mert akkor mikor vinni kellett a gyereket haza az apja dolgozott. A kislány addig nem volt hajlandó a saját lakásukba bemenni, míg a nagymamának át nem adta a meggyet. Azt mondta a gyerek, mindezt azért tette, mert ami az ő lakásukba bekerül, azt ha az anyjának ízlik, akkor másnak nem jut. Mama egy szemet nem kapna belőle, így hangzott a kis szájából.

Egyébként most már panaszkodik, még egy éve nem szolt semmit, csendbe volt, csak mindent elkövetett, hogy húzza a hazamenetele idejét.

Tudod a döbbenet az, hogy káros szenvedélye nincs az anyukának.

Nem iszik, nem dohányzik, nem kávézik, természetesen nem drogozik. "Csak a szex" a káros szenvedély, ha azt lehet említeni.

Na pont ezt nem szabad nálunk. Csak és kizárólag olyan ételt kap ami egészséges. Mi termelünk, nem pedig édes péksüteményt kap, ha kap valamit.

Mi eltesszük a télire valót, csoki nincs, csak sátoros ünnepkor.

Tény, hogy otthon sem kap ízesített löttyöket, csak csapvíz, és bubi mentes ásványvíz, nálunk is.

Ebbe tökéletes az összhang az anyukájával.