Helyreáll valaha az életünk? (beszélgetős fórum)
Nagyon sajnálom ami veletek történt.
A férjed mit szól ahoz, hogy sosem vagytok együtt?
Költözetek vissza ahol laktatok. És amikor tudjátok akkor meg látogatjátok a szüleidet. Akkor is látni és tudni fogják, hogy ti ott vagytok nekik. És a kis unoka is ott van nekik.
Sok türelmet és oda figyelmet kívánok.
Őszintén sajnálom a babádat:(
Nekemis volt gy vetélésem ,mielőtt világra hoztam a kisfiamat.Meglátod neked is lesz kicsid.Tudom attól mégaz előzőt nem felejtjük el,de megvigasztal,és hatalmas boldogság.Sok szerencsét !
2009.08.27.-én meghalt az öcsém/unokaöcsém,aki a bátyám fia volt,de az anyukámék nevelték,7 éve.Tulajdonképpen egész életében inkább....Fiukként zeették.Én férjnél vagyok,van eygyönyörű 3 éves kisfiam,és egy férjem.Attól a naptól kzdve,hogy megkaptuk a szörnű hírt a Laikát lütötte a vonat,azóta itt lakunk anyuéknl.Csk 18 éves volt.
Fizikai és pszihiki támogtás céljával költöztem/tünk ide.Anővéemis.És itt van még az öcsémtestvére,a nővéem fia a barátnőjével,mondhatni házastársi viszonyban.Anapjaim előtte is egyformk voltak,denem hittem,hogy lehet nehezebb.eggel kelek,kicsit viszem az oviba néhány órára szoktatni,hétéénz sincs..Hazaszaladok,moogatok,porzíózokfelmsok,megfőzök,közben elrohanoka kicsiért.Tálalaok,utána megint mosogatok.Mivel a kicsi itt nem tud a ludniezután sincs pihenés,játszom vele.18.00 körül már az ájulás kerülgeti,ekkor fürcsi,vacsi,altatás,majd a felnőttk vacsoráztsa,mosogtás,na és ekkor talán vége a napnak.Mindeközben azanyuegye sír,az apu dühöng,kötekszik,zsörtölődik.meg vannak zavarodva,kifordultak önmagukból