Hé, pasik, tudtok Ti szeretni? És ha igen, hogyan csinaljátok? (beszélgetős fórum)

Rajtad màr meg se lepödöm,csdak annyi jutott az eszembe,amikor ezt irod a felmenödre vagy a leszàrmazottadra gondolsz?Vagy nem is gondolkodsz el azon hogy mit irsz?

Vagy esetleg ezt se gondolod komolyan,csak irni mégis kell valamit:

"Egy nő csak akkor lehet boldog,ha tartozhat egy férfihoz.A neve oltalmat nyújt,mert egyedül olyan,mint egy szabad préda."

Bàr itt te a nevéröl irsz és nem a személyiségéröl,és mégsincs ellentmondàs,csak én nem értem az egész gondolkodàsodat,egyàltalän.

hmmm, és lám, milyen érdekes, ezt a fórumot anno én indítottam :)

hm

írjak neki sms-t??????????

Három lehetőség van, vagy marad minden a régiben, vagy ő változik és helyreáll a rend, vagy nem vált

ltozik és elváltok. Az utóbbi kettőhoz a következő a lépés, ha közlöd a pároddal, változást akarsz. De ne te mond meg neki, mit tegyen, ezt a férfiak nem szeretik. Ha ő is változást akar, kérdezd meg tőle, hogy hogyan képzelné el a dolgot. Hátha neki is eszébe jut a dolog. Ha nem, akkor óvatosan megemlítenéd neki, hogy hajlandó vagy családterápiára elmenni vele. Ezzel kimutatod, hogy nem őt tartod egyedül felelőssé a helyzetért, hanem két emberen áll a dolog. A férfiak többsége tökéletesnek tartja magát, ha egyértelműen megsérted az egoját, csak felbőszíted és ellenállást váltassz ki. Ha ezek után se hajlandó, akkor egyértelműen fejezd ki, ha nem lesz változás , te továbblépsz egyedül. Sajnos ilyenkor már csak a sokkterápia segít. Ha fontos vagy neki, akkor megteszi, ha nem, lemondott a kapcsolatról.

Sziasztok!

Nagyon el szeretném mondani, ezért írok most.

A sztori nem egyszerű, de nem is túl bonyolult. Szóval már 10 éve élek együtt a párommal, jól kijövünk, szeretjük egymást, bár kommunikációs problémáink mindig voltak. Ő nagyon nehezen beszél bármiről, az a magában őrlődő típus. Ez sajnos úgy elfajult, hogy én meglehetősen elhanyagoltnak érzem, amit már számtalanszor szóvá tettem, de szerintem, nem teljesen érti, mit akarok mondani. Kiderítettem az okát is, hogy miért nem foglalkozik velem, de ezt csak ő tudja megoldani. A baj ott kezdődött, hogy elmentem egy buliba, és iszogattam. Találkoztam ott egy nagyon régi ismerőssel, akivel eléggé összemelegedtünk. De NEM FEKÜDTEM LE VELE!!! Csak csók volt, ami a mi kapcsolatunkból teljesen hiányzik. Azóta ez sajnos többször előfordult, bár próbálok kimászni belőle, de állítom direkt keresem a helyzeteket és az alkoholt, csak hogy megtehessem. Szeretem a páromat, bár ez a másik is elég fontos lett számomra. Kiszeretnék kászálódni ebből a helyzetből. Újra meg akarom találni a harmóniát a párommal, és remélem akkor teljesen elmúlik a vonzódás ehhez a másik férfihoz.

Mit tegyek? Segítsetek!

Volt már rá példa, de a kedvenem, amikor egy 10 évvel fiatalabb csókolomot köszön :-OOO, pedig még csak véletlen sem nézek ki annyinak, amennyi vagyok :))), azaz akinek megmondom nem hiszi el...

Kedvenc ex-kollegám (egy 21 éves kissrác) nagy szemekkel rámnézett és közölte, hogy "olyan öreg nem lehetsz..." naja... de vagyok :).

A Banya-tanyán rangidős lehetnék:)))

Szerintem ez hülyeség. Sosem zavart a korom. Most sem.Menő lenni meg pláne sosem akartam.

Na álljon meg a menet!!!

Az önsajnálatot azt hagyjátok meg nekem.'76-os megy '80-as évjárat.Még borban sincs rendesen kiforrva!

Mondták már Nektek a 20 éves kölykök hogy asszonyom?Majd akkor,jóóóó.

Munkám során fiatal 20-on éves lányok kérnek tőlem segítséget,és hogy kezdik?

-Uram,(sir) megmondaná ...... ?Hova jutott a világ???

Mondjuk a nejemnek nagyon tetszik,jót mulat ezen.

Ahogy mondod...:)

Úgyh most kezdődik előről minden fórumban;)