Hazugságban élek! (beszélgetős fórum)
Deja vu-m van.
Ez nem a fingó, büfögő, hangosan trappoló, pénzzel játszó bróker???
De legalább elismered a szubjektivitásodat. ;)
Szerintem is, tök kamu az egész.
Megint csak azt tudom javasolni, hogy olvasd el az összes eddigi írását Pázmándi Anikónak.
Olyan dolgokról ír tapasztalatból ami átsegíthet ezen a problémán, sőt!
Sajnoss meg vagyok bombázva úgy hogy mellette élek. Például vannak kreativ ötleteim szeretek festeni de, ha ő épp itthon van akkor nem csinálok semmit!! Mindig mindent titokba kell. Táncolni is szoktam, de kizárólag akkor ha nincs itthon.
Jó az igaz, ezekrola dolgokról nem tilt le, de olyan lenézéssel képes ezekhez a hobbikhoz viszonyulni, hogu ma már a gondolattól is viszolygok, hogy a társaságába tevékenykedjek.
Szóval mindent csak titokba.
Ha itthon van akkor leülök én is bámulni a tévét potyogni a mobilon amit utálok.
"Meg tudlak tanítani arra, hogy miként kell átkelni a folyón, meg tudlak tanítani arra, hogy miként kell felmászni egy hegyre, de azt nem tudom neked megmondani, hogy hol van a te folyód és hol van a te hegyed."
Úgy tűnik, a folyóba éppen belepottyantál. Kecmeregj ki belőle. Lehetsz még büszke is magadra.
Az idézet Jorge Bucay-tól van. Argentin lélekmuki.
Ennyi idő alatt, ha már felmondtál és tartalékod is volt, akár tanulhattál is volna.
Akivel nem tudsz személyes dolgokról beszélgetni, az akkor nem társ, csak lakó- és dugópartner.
Ne haragudj,nem bántani akarlak,de ezért érdemes kitárulkozni,hogy lekurvázzanak ? Én nem itéllek el,de ez egy betegség. Fordulj inkább szakemberhez ha segítségre van szükséged.
[link]
Pázmándi Anikó nagyon jól ír.
Ha igazat írsz, olvasd a blogját, cikkeit.
Az gondolom eszedbe sem jut, hogy az ilyen nem szeret, csak használ.
Senki használati tárgya nem lennék.
Eredmény, mégis mire gondolsz?
Mióta is tart ez a barátság extrákkal és büntikkel?
Szerintetek valaha sikerül úgymond hátra hagynom az életemnek ezt a "sötét fejezetét"? Úgy értem, elkezdek dolgozni, élem az életem, minden rendbe jön... Akkor idővel megszűnik a bűntudat, és normálisan tud tovább fejlődni az Énem?
Próbálkozom.. Hátha sikerül eredményeket elérni a kapcsolatomban évek alatt... Hátha... Máskülönben jól megvagyunk. Csak "lelkizni" nem lehet. Politikáról, tudományokról, természetről, kultúráról lehet vele beszélgetni. Igaz személyes dolgokról nagyon nehéz.
nem felesleges. Nekem ez egyfajta "gyónás" volt. Senkinek se tudok ennyire megnyílni erről. és nagyon fáj a szívem, hogy nem tudok, vagyis nem lehet bizalmat adni a pasimnak, akkor legalább "Nektek" kitárulkozhattam.
Az egesz forumod full felesleges...
Látod ez benne a szomorú. Amikor dolgoztam szerettem a munkámat, és szerettem róla beszélni. Hazajöttem, és minden este elmeséltem mi történt aznap. Sokat nevettünk, sztorizgattam. Mélységesen elszomorít, hogy ennyire nem veszi észre, hogy megszűntek ezek a mesélések... Egyszeren nem tulajdonít neki jelentőséget... A hivatalos dolgokat kézhez kapom meg nem is ide vagyok bejelentve lakcím szerint. Hogy mikor kaptam fizetést azt sohasem tartotta számon. Engem leginkább ez a lelki része szomorít el, amit fentebb írtam, hogy ennyire nem ismer engem, vagy csak nem figyel rám.
Azt nem értem hogyan tudod eltitkolni. Nem kérdezi meg, hogy mi volt munkában? Nem érzi, látja rajtad, hogy fáradt vagy? Meg külön kassza ide, vagy oda, de akivel együtt élek, azzal ilyen szinten nem tudnék titkolózni, hazudozni. Tudjuk mikor van a másiknak fizetése, meg mennyi. Más sem lát az utcán, amikor elvileg te dolgozol? Hogy nem buktál le? Hogy nem ismer egy kollégádat sem? Hivatalos irataid sem árulkodnak erről? Na mindegy, én nem tudnám titkolni. Meg le is buknêk, hogy nem dolgozom. Még egy szabit se tudnék titokban kivenni. Vagy tán azt még igen, de minek hazudjak? És ha ő dolgozik, akkor te nem tudsz inkább otthon maradni, mintsem az utcán kolbâszolj?
Csak már nem tudod eddig mit hazudtál itt össze és lusta vagy visszaolvasni ..
Még mindig jobb helyzetben vagyok egy picivel a pasinál, mert bennem legalább kialakul az egészséges szégyenérzet, ha valamit nagyon elrontok. Benne ez sose volt meg.
Az igazság belőle annyi, hogy rettenetesen érzem magam és magamnak köszönhetem. Na ez a nagy igazság!! Köszönöm mindenkinek, sziasztok!
Fölöslegesek ezek a kérdések, mert bármit válaszolhatok rá, nem tudod hogy mi valós és mi nem. Ahogy már említettem ez az interneten mindegyik fórumra vagy webfelületre igaz. De ha kételkedsz, gyere ide, Budapesten élek. Van finom tea, barackos süti.
Na, amit utálok az a mártírkodás...
Akkor hagyd abba!
Minek indítottad a fórumot?
Mi az igazság belőle?
Ennyire unatkozol?
Könnyebb úgy írni. És biztonságba éreztem magam legalább. Most már nem.
De nem kell mondanod, mert tudom magamtól is. :(
Most erre mondjam hogy megérdemled ??
Itt is hazudsz!
Nézd meg hogy írtál először és most hogy..
További ajánlott fórumok: