Házasságok és válások az elmúlt 20 évben

A házasságok számának alakulása

Kezdjük a házasságokkal! Az ezredfordulón még viszonylag sokan mondták ki a boldogító igent, de 2010 körül úgy tűnt, mintha a magyarok tömegesen döntöttek volna úgy, hogy inkább maradnak szinglik vagy csak élettársak papír nélkül.

Aztán valami megváltozott. 2011-től kezdve újra divatba jött a házasság. Talán az otthonteremtési támogatások miatt. Vagy az emberek újra elkezdtek hinni ebben az intézményben? 2017-ben már több mint 50 ezer pár kötötte össze az életét. Ez szép szám!

De az utóbbi években ismét csökkenés figyelhető meg. 2023-ban például újra látszik némi visszaesés. Talán azért, mert manapság az emberek később állnak oltár elé. A nők átlagosan 31 évesen mondják ki az igent, míg a férfiak közel 33 évesek. Hát igen, ma már ezt sem kapkodják el...

A válások számának alakulása

Most jöjjön a válás! A statisztikák szerint a 2000-es évek elején évente körülbelül 24–25 ezer pár döntött úgy, hogy "ennyi volt!". Ez elég soknak tűnik... Olyan érzés lehetett akkoriban házasnak lenni, mint egy rosszul összeszerelt IKEA-szekrény: kívülről szépnek tűnik, de belül minden recseg-ropog.

Az elmúlt évtizedben viszont jelentős javulás történt. A válások száma folyamatosan csökkent – 2020-ban például már csak 15 ezer pár vált el. Ez azért biztató! Talán az emberek jobban megbecsülik egymást, vagy megtanulták kezelni a konfliktusaikat. Vagy lehet, hogy egyszerűen csak túl drága lett elválni?!

Érdekes módon azok a párok válnak el mostanában, akik már hosszabb ideje együtt vannak. 2016-ban például minden harmadik válás olyan párokat érintett, akik legalább húsz éve voltak házasok. Ez számomra olyan furcsa! 20 év után már azt hinné az ember, hogy túl vannak minden veszekedésen. De talán pont ez az: húsz év után már nincs kedvük veszekedni sem egymással?

Gondolkodásbéli változások

Manapság sok fiatal ellenzi a válást vagy csak végső esetben tartja elfogadhatónak. Ez talán annak köszönhető, hogy egyre többen látják: egy jó kapcsolatért dolgozni kell, az nem jön ám csak úgy magától.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a házasságkötések száma még mindig viszonylag alacsony ahhoz képest, amire szükség lenne ahhoz, hogy Magyarország demográfiai helyzete javuljon. Az emberek később vállalnak gyermeket (ha egyáltalán vállalnak) és ez hosszú távon komoly kihívást jelenthet... majd.

Ahogy végiggondolom, arra jutok, hogy bár sok minden változott az elmúlt húsz évben, van valami állandó ebben az egészben. Az emberek továbbra is keresik azt a különleges valakit, azt az EGY embert, akivel együtt lehet nevetni egy rosszul sikerült vacsorán vagy akivel közösen lehet bosszankodni azon a fránya IKEA-szekrényen.

A statisztikák tanulsága szerint Magyarországon erősödhet az elköteleződés iránti vágy, még ha néha nehézkesen is indulnak ezek a kapcsolatok. És bár én magam már túl vagyok egy váláson (és nem is tervezek újabb házasságot), bízom benne, hogy azok számára, akik most kötik össze életüket, ott lesznek azok az apró boldogságok és örömök, amelyek miatt tényleg érdemes együtt maradni.

Hát így látom én ezt kissé nosztalgikusan.