Házasságban- de külön utakon? (beszélgetős fórum)

Szerintem neked fogalmad sincs arról, hogy mit jelent megbecsülni egy feleséget, aki gondoskodik a gyerekeidről, az otthonodról, a meleg ételedről, a tiszta ruháidról, a testi megelégedettségedről,

még akkor is, ha rég nincs szó érzelmi kötődésről, "csak" "eltartásról".

Gondoskodik arról a közegről, ami nélkül nehéz lenne sokat keresni, raftingolni, stb.

Bar 2010-es a topik es lehet mar a topikindito is regen eltunt, de van egy masik oldala is a dolognak.

Penzkereses es annyi? Mar elnezest, de a ferj, barmennyire is fasultnak tunik, tartja el a csaladot, a feleseg 4 eve otthon van. Gondoskodik anyagilag a csaladrol, fenntartja a hazat, no persze egy unalmas taplo.

De felteszem a kerdest: ha a holgy nem menedzser es nem keres egy olyan multinal havi 1 millat, ahol napi 20 ora munkat varnak el es a buzgo menedzserek meg bent is alszanak, annyira lojalisak a ceghez, akkor nem tudom, mibol tartana el magat, a hazat es gyermekeit.

Valoszinuleg ennek a varosi tahonak kene a gyerekekkel is foglalkoznia, mikozben a felesege szorakozni jar a baratnokkel.

Egyebkent erdekes csalad...kozos programoknak meg a gondolata sem vetodik fel...

A férjed egy ősbunkó.

Én már rég kihajítottam volna,mint macskát szarni.

Minek szültél te egy ilyennek gyereket,nem értem.....

Hát azért, mert neki nincs rá ideje. Én meg nem győzöm kivárni a dolgokat. Inkább megcsinálom magam, mert utálom a tehetetlenséget!

Csak az a baj, hogy megszokja, és természetessé válik neki.

Köszönöm a hozzászólást! Sarkamra állok!

Köszönöm!

Egyébként én is mindjárt azt kérdeztem, hogy ha neki van programja nem zavarja, ha nő a fű?

Nem fair, hogy az én barátaimra nincs időnk, csak az övére, akik ugye közös barátok.

Mert ez is érdekes momentum. Miért könnyebb a csajokat összehozni? Miért a férjem barátai a barátaink, és az én barátnőim csak másodlagosak.

Persze amikor már együtt vagyunk akkor nem gáz, de előtte húzza száját, ha meghívom őket.

Grrrr! Jól kidühöngöm itt magam!

De legalább higgadt leszek, ha este végre lefektetem a gyerekeket és tudunk beszélni.

Gond van a kapcsolatotokba, ha ilyeneket mond, beszéljétek meg, hogy mi az. Ha sok a dolga és nem halad vele akkor.......

-Utazik, hol raftingol, hogy biciklitúrázik, hogy csak beül egy sörre a haverokkal.- /neki szabad? miért?/

ezekből kell kevesebb vagy ritkábban és lesz idő a sok dologra amit említ.

Természetesen elmennék, gondolkodás és lelkiismeret furdalás nélkül.

Folyton azt mondogatom magamnak, hogy régebben sem volt ez másként.És abban az időben még szóba sem jöhetett, hogy egy férfi gyereket fürdessen, netalán pelenkázzon. Én nem is várom el! De legalább látná azt, hogy nem vagyok én olyan rossz! És kifejezhetné megbecsülését azzal, hogy azt mondja: Menjél, érezd jól magad! Ne aggód itthon minden rendben lesz! Megoldom.

Ennyi!

Muszáj lesz változnia! Tudok ám én is kemény lenni!

És mi lesz, ha már dolgozni is fogok? Nekem akkor is itt lesz a második műszak.

Tipikus férfi, így nevelték gondolom...

Nálunk apám ilyen.

Nem. Vagy ha igen, akkor az szemrehányás nekem, mert nem végzem jól a dolgom. (pl.wc pucolás, kád súrolás) ma már nem reagálok rá, max. megköszönöm, és megdícsérem, hogy milyen ügyesen megcsinálta....

Igazság szerint nem is várom el tőle,mert megoldok én mindent, de ennél kicsit több megbecsülést várok.

Néha mondjuk be tudok sokallni, mikor éppen kaput szerelek, vagy medencét állítok egyedül és még meg is kritizálja!

Hű, azért ez durva!

És amíg nem voltak gyerekek addig sem csinált semmit otthon?

Nálunk sem segít semmi háztartási munkában a párom, de este ő fürdeti a gyereket, ő olvassa a mesét, én csak ott ülök velük, és nézem:)

Neki öröm, ha játszhat kicsit a gyerekével, és ez így normális, hiszen ketten vállaltuk a gyereket, nem én egyedül. És még így is sokszor reklamálok, hogy csak nekem van gyerekem, lakásom, kutyám...

hiába, nekem semmi sem elég:p

:-)))

De jól nyomod!

Akkor mi az ő dolga?

A pénzkeresés és annyi?

Szerinte az ő dolga a munkája, a megélhetésünk. Ő ezért maximálisan ki van szolgálva. Hogy őszinte legyek nekem tök mindegy, hogy itthon van-e, mert mindig egyedül fürdetek, fektetek, vacsoráztatok. Akár itthon van, akár nincs.

Ő mindeközben hiradót néz nyugiban, és vacsorázik a tévé előtt. És én még ezért sem szólok, mert biztosan nehéz napja volt.

Utána birkó a gyerekkel és a fektetés megint az enyém.

Tegnapelőtt ő rakta le. Meg is jegyezte másnap!

Szerinte ez nem az ő dolga.