Hány éves korig lehet gyermeket vállalni? (tudásbázis kérdés)
Na és gondolj bele, hogy akkor emellett még ott egy kisgyerek!
Nem, nem attól függ, bármilyen meglepő. Az évek száma sokat számít, bármilyen meglepő. Napi szinten focizom vagy futok a 9 évesemmel azért, hogy lefárasszam, és erőnléti edzésnek sem utolsó :D És nem, nem tudom lefutni hosszú távon, neki több az energiája a korából adódóan. Mindegyik gyereknek szeretné az ember ugyanazt nyújtani,, de ahogy halad az idő és minél később születik egy gyerek, bizony nehezebb topon lenni, főleg egy kicsivel szemben
Amúgy meg annyira ne akarjatok már megöregedni, mert nekünk már legalább 65 éves korunkig dolgoznunk kell:)
Hány éves korig van az embernek "olyan vehemenciája" véleményed szerint?
Ebben Te nem lehetsz biztos. Azért, mert Te saját magadból kiindulva úgy érzed elhasználódtál, én ezt még nagyon távolinak érzem részemről. Szerintem nagyon más életet élünk. Kár is erről vitatkozni. Ahogy Panna is írta, mindenki máshogyan érzi és más egészségi állapotban van.
Sőt örülni fog neki! Mint ahogy írtam, nem is az éppen akkori állapotra utaltam, de ez nyilvánvaló. És nem is ez a baj! Hanem az,hogy sokan egyszerűen nem látják a saját korlátaikat, hanem olyan öndícsérő,önámító gondolatokat tesznek a magukévá, ami egyszerűen lehetetlen.
De persze örül a gyerekednek, szívből kívánom, aztán 5-10 év múlva, majd visszatérünk erre a témára :) (Jó ez persze csak vicc volt :)
Én negyven vagyok, sem nem szép, sem nem tagadhatok le éveket, vannak bajaim is, így én nem ugrálnék örömömben, ha besikerülne egy baba (már van egy lányom, hat éves múlt). De aki nálam kevésbé leharcolt és vágyik is rá, nem hiszem, hogy meg fogja bánni, ha végre lesz gyermeke. Sőt, szerintem elenyésző kivételtől eltekintve a nők nem bánják meg, hogy van gyerekük, ezért érzem parttalannak a vitát, és értelmetlennek azt, ha valaki azt mondja a másiknak, hogy túl öreg a gyermekvállaláshoz. A kérdésnek sem látom értelmét, hiszen mindenki annál jobban ismeri magát, a korlátait, hogy az eszére és a szívére hallgasson, ne kismama22 nicknévre. Ráadásul amúgy sincs ebben a témakörben sem kőbe vésett morális igazság, hogy x éves kor felett nem szabad.
Mit várok??? Semmit! Csak azt állítom, és azt bizton, hogy pár év múlva nehéz lesz egy kisgyerekkel, mert nem lesz hozzá olyan vehemenciád, amilyet egy kisgyerek nevelése megkíván.
Nem attól függ, hogy milyen életet él? Ezt nem mondhatod komolyan!
Jaj minden egyes szavadat, mintha magam mondanám. Így van! Én irodában dolgozom, mindig is ott dolgoztam, nem kellett gyakorlatilag egy iratnál, tollnál nehezebbet felemelnem, sportolok, nem vagyok elhízva, adok is magamra, de akkor sem mondom, hogy nem fogott rajtam az idő, nem veszítettem a rugalmasságomból, gyorsaságomból, erőmből, mert ha ezt állítanám, nem lenne igaz. És ez így van azokkal a nőkkel is, akik itt azt állítják, hogy ők aztán milyen frissek,üdék,fiatalok ....lehet, most így érzik, de nem marad így! Ez garantált!
Én komolyan nem értem, hogy mit vársz? Mondjuk azt, hogy igen most boldogok vagyunk a gyerekkel, de később nagyon fáradtak leszünk, türelmetlenek és jaj, de megbántam. Nem kellett volna 40 felett szülni? Azt, hogy milyen állapotban leszek 10 év múlva, nem tudhatom, de miután az ember megszül egy gyereket, nem állhat úgy az életéhez, hogy de rossz lesz nekem 10 év múlva.
Most tényleg azt akarod bizonygatni, hogy van aki a kor előrehaladtával nem veszít semmit a fittségéből?
Ugye ezt nem gondolod komolyan? Ez nem csak attól függ, hogy ki milyen életet él. Ez ellen nem lehet tenni. Persze, ha valaki örök életében kemény fizikai munkát végez, az nagyobb valószínűséggel hamarabb "leépül" fizikálisan, mint az irodában ülő, de! Az irodában ülő is öregszik és annak ellenére, hogy figyel a kajára, sokat mozog, akkor is fog rajta az idő. Lehet, hogy simább a pofija egy olyannak, akinek jó a genetikája, jobban kíméli magát, de másban akkor is megmutatkozik a kor.
Egyetértünk! Minden szavaddal! Még egy pártatlan ember! Köszönöm! Végre valami normális hangnem!
Bártfainela pedig leírta a szó szerinti valóságot, csak szegényre tényleg kígyót-békát rákiabáltak, pedig ezek nyilvánvaló tények! Attól, hogy még más a homokba dugja a fejét és azt mondja, hogy vele ez nem lesz így, attól még vele is be fog következni, és annál keserűbb lesz a rádöbbenés. Hiába nekem nincsenek krónikus betegségeim, és nem vagyok még változó korban, tudom, mert hát persze .... ez teljesen evidens, hogy velem is be fog következni, hogy megöregszem, és jó lesz, ha akkor már a gyerekem nem 5, vagy 3-4, hanem már 18-20 éves lesz. Nem is az döbbent meg, hogy azt mondják, hogy milyen jó dolog 40 év fölött szülni - szerintem pedig a fentiek miatt nem - hanem az, hogy úgy kezelik ezt az állapotot, mintha ez egy örök életre állandósult állapot lenne.
Nem vagyunk egyformák.
Én sokkal türelmesebb vagyok, mint 10-12 éve a nagyoknál.
Az, hogy valaki idősebben nem bír annyit... Már beszéltük itt: sok elhanyagolt huszonéves anyuka van.
De ha csak a fizikai korlátokat nézzük, akkor mi van a mozgáskorlátozott, amputált, stb. szülőkkel?
Igen, szerintem is egyetértünk.
Én sem gondolom, hogy ne szüljön 40 felett senki, de én nem tenném. Persze ezt azért mondom, mert szültem 22 évesen, de ha nem így lett volna, akkor tuti addig próbálkoztam volna, amíg össze nem jön. Ha ez 40 fölött lett volna, akkor 40 felett szültem volna...
A türelemnél nem arra gondolok, hogy türelmetlen lesz 40 fölött valaki és veri, rázza a gyereket és üvölt vele, hanem arra, hogy én pl. lehet hajlamosabb lettem volna már ilyen korban a gyereknek azt mondani, hogy anyának most nincs ehhez kedve, de 20-on évesen eszembe nem jutott ilyet mondani. Persze az is lehet, hogy így 40 felett sem tenném ezt, mert ugye csak elképzelek valamit, amiben nem volt részem...
Sőt volt aki írta, hogy ő nem besavanyodott szürke egér, nos hát ha neki ez az állapot ezt deffiniálja, akkor piszok rossz hírem van neki, mert ő is lesz besavanyodott szürke egér.
Ez pontosan így van! De előbb utóbb ez mindenkinél be fog következni, és persze nem úgy,hogy egyik napról a másikra, hogy egyik nap még elhordanék egy hegyet, másnap meg fel sem bírok kelni az ágyból. Ezért írtam, hogy a kor előrehaladtával fáradékonyabb, lassabb, esetleg talán még betegesebb is lesz az ember, minden múló évvel egyre inkább, de nem egyszerre! De szerintem azért ezeket a jeleket egy pl. most 40-42 éves nő legkésőbb 5 év múltán érezni fogja. Ezen nincs mit tagadni, meg nem lehet szembemenni a természettel.
Nagyon különböző életet élünk és nem egyformán használódunk el az életünk során, sem fizikailag, sem mentálisan, sőt még a gyerekek sem egyformák.
Így van tökéletesen egyet értek veled. Ezzel maximálisan én is így vagyok. Értelmileg, mentálisan érettebb vagyok, de erőnlétileg és türelmileg viszont gyengébb, és nem is viselkedem úgy, mintha 20 éves lennék. Örülök, hogy ilyen pártatlan, megfontolt emberek is hozzászólnak ehhez a fórumhoz.
Nem hiszem hogy ezt gondolná...
A nőgyógyász meg max. bókolni akart, vagy tényleg fiatalosabbnak látta az illetőt de azért 20 év az 20 év, aki negyven az nem 20 akár tetszik akár nem. Ettől még nyugodtan szüljön aki tud 40 fölött is ha vágyik rá, meg akár 50 felé is ha becsúszik, ezt csak ő döntheti el, csak ő tudhatja hogy mit vállal és mit nem.
Az embernek saját magának kell ismernie a korából fakadó korlátait, a nőgyógyászod nem fog téged felvilágosítani erről! És most is azt mondom, hogy szülhetsz 40 év fölött, fel is fogod tudni nevelni a gyerekedet, de pár év múlva eljön az az idő, amikor azt fogod mondani, hogy de jó lenne ha kicsit nagyobb lenne a gyereked.
Ez is teljesen érthető érvelés. Azért szerintem a gyerekhez nemcsak fizikai állóképesség meg fittség kell, amiben tényleg gyengül az ember teljesítménye a korral, hanem sok más olyan tulajdonság ami meg esetleg pont a nem annyira fiatal szülők felé billenti a mérleg nyelvét. Sőt akkor is lehet valaki nagyon jó szülő ha történetesen egyáltalán nem tud a gyereke után futni vagy focizni a játszón, szóval ez nagyon sokrétű kérdés. Mindenesetre abban egyetértek, hogy az idő múlása mindenkin nyomot hagy, azokon is akik annyira kapálóznak ellene. Én elég jó erőben érzem magam, de tény és való hogy 20 évesen fizikálisan többet bírtam... más szempontból meg kevesebbet :)
És akkor mi legyen? Mit tanácsolsz? Akinek nem sikerült 40 éves koráig, mondjon le róla? Vagy dobjuk le a gyerekeinket a Taigetoszról? Szerinted nincsenek félelmeink, attól, mert fiatalnak érezzük magunkat? Amúgy a nőgyógyásznak mit kellene mondani? Anyukám 40 múltál, húzzál abortuszra, mert tuti, hogy nem neveled fel a gyereked!
Én is úgy gondolom, hogy nem azért nem jó 40 fölött szülni, mert ciki lesz a gyereknek, mert szerintem nem lesz ciki, a cikiség nem kor függvénye. De viszont amilyen öndícsérgetés, meg önámítás folyik egyes emberek részéről ezen a fórumon, az komolyan mondom döbbenetes. Itt minden 40 év körüli, vagy elmúlt nő olyan jól néz, fitt, fiatal, erős, mindegyikük 10-20 évet letagadhatna a korából, sőt egyikőjük azt írta, hogy neki a NŐGYÓGYÁSZA mondta, hogy olyan a teste, mint egy 17 évesnek. (Zárójelben megjegyzem, hogy ad 1. elég baj az, ha egy nőgyógyász ilyeneket mond a páciensének, ad 2. szerintem ez nem is volt igaz, csak kitalálta, ad 3. ha meg mégis igaz volt, akkor meg még sajnos el is hitte!). De a legnagyobb gáz, hogy azt gondolják, hogy ez mindig így lesz. Őket nem fogja utolérni az öregedés, a fáradékonyság, a változó kor, esetleges betegségek, és mindig ugyanolyan erejük és vehemenciájuk lesz mindenhez. Itt csupa-csupa biológiai csoda van, akik a kor előrehaladtával nemhogy öregednének, hanem fiatalodni fognak, ezt bebeszélik maguknak, és az a borzasztó, hogy még el is hiszik. Nem látnak túl a saját szemellenzőjükön. Én bevallom, hogy így 45 évesen már fáradékonyabb, lassabb vagyok mint 15 éve, mikor a gyerekemet szültem. És ez nem azt jelenti, mint ahogy sokan interpretáljátok, hogy mi azt állítjuk, hogy 40 év fölött már nem lehet szülni, nem lehet ellátni egy kisgyereket. De igen, lehet! Sőt még 50 év fölött is! Én is el tudnám, de mint ahogy már sokan leírták, az ember a kor előrehaladtával lassabb, fáradékonyabb, sőt a betegségekre hajlamosabb lesz, és nem utolsó sorban ismerem a saját koromból fakadó korlátaimat. Nem akarom magam úgy feltüntetni, főleg meg magamat ámítani azzal, hogy én olyan fizikális állapotban vagyok, mint egy 20 éves. Elárulom nektek, hogy akármennyire kapálóztok ellene, ez veletek is így lesz, ha esetleg még nem közölte ezt nyilvánvaló biológiai tényt veletek senki! Lehet, hogy nem most, lehet csak 3 év múlva, lehet 5 év múlva, lehet 10 múlva, de rajtatok is fogni fog az idő! Na és mikor ez az állapot bekövetkezik, akkor piszokul nem mindegy, hogy hány éves gyerek van az ember mellett. Mert igen, én beismerem, hogy az egész napos fárasztó munka után, vagy ha koromból fakadó kisebb-nagyobb bajok miatt fáradt vagyok,nyűgösebb vagyok, vagy pihenni szeretnék, olyan jó, hogy azt mondhatom a 15 éves gyerekemnek, hogy „légy szíves melegítsd már meg magadnak a kaját a mikróban, vagy légy szíves kenj már egy szelet kenyeret magadnak”, mert már képes megcsinálni! És akár hiszitek,akár nem ez előtt utóbb veletek is így lesz,mindenki lesz egyszer gyengébb, fáradtabb, mint ahogy ez mindenhol, mindenkinél, a világ összes országában, összes emberével így van (kivéve, ha nagyon sajnálatos módon meghal fiatalon), ugyanis senki nem találta még fel a fiatalság elixérjét!
Szerintem ebben egyetértünk. De ettől függetlenül nem gondolom hogy valaki azért ne szüljön 40 fölött mert az ciki, vagy mert 20 éven belül meghalhat.
Ezért írtam hogy a menopauzáig végülis mindenkinek a maga döntése de a biológiai határokat túlságosan nem biztos hogy érdemes átlépni.
Én mondjuk 20-as éveimben nem szültem volna szívesen, mert annyira más töltötte ki az életemet. Az egy más kérdés hogy végül sosem szültem és hacsak nem történik velem valami csoda már nem is fogok és nem is szándékozom. Viszont lehet hogy másképp gondolnám ha más élethelyzetben lennék, és biológiailag beleférne.
Sokféleképpen lehet valamit jól csinálni, bár ha valaki türelmetlen a gyerekkel, arról nehéz elhinni hogy amúgy jól csinálja. Persze ez sem életkor függő, sokkal inkább személyiség. Nekem több türelmem volt 30 évesen mint 20 évesen, és egy ADHD-s gyerek mellett azt mondom, hogy 40 évesen meg még több. Ebben pl. folyamatosan fejlődöm...
Kivételek mindig vannak. Az viszont tény, hogy a 40-49 éves nők az összes szülés kevesebb mint 5%-áért felelősek és 40 fölött a halálozás, a koraszülés, és gyakorlatilag minden szülési szövődmény előforsulása nagyobb. Ettől még igen, van aki szül 50 évesen is, és van akinek egészséges gyereke születik, csak a kockázat nagyobb. Mint ahogyan 17 év alatt is sokkal nagyobb a rizikó, hiába képes egy 14 éves is megtermékenyülni, kihordani és épségben a világra hozni még egyáltalán nem biztos. Fehér Anna egy a pár %-ból, ráadásul mesterséges megtermékenyítéssel és még ott is kuriózumnak számít hogy 50 fölött sikeres volt.
Így, hogy a te apukádról van szó, tök jó dolognak tartom:DDDDD
De ha az én apám lenne....hát nem tudom.....:DDDD
Na, nem kellett ettől félnem, mert az enyém meghalt 55 évesen.....
Én is mindig azt mondtam a gyerekemnek, hogy ne foglalkozzon azzal, ha k@rva anyáznak, mert attól én még nem leszek az:D
Bár az érettségijén, amikor elvállaltam a büfézést, egy kicsit kiakadt, mert engem minden osztálytársa utált, mert a szülőin nem mindig értettem egyet az ő szüleikkel.
Érdekes, de egyiken sem látszott, hogy utálna, sőt! Utána minden gyerek azt mondta az enyémnek, hogy nem is tudták, hogy ilyen jó fej az anyukája:D
Persze, mert otthon a szüleik mást vetítettek nekik.....
További ajánlott fórumok: