Hallottatok már olyat, hogy valaki unatkozzon a GYES alatt? (beszélgetős fórum)

Én is unatkozom.

Én hozzászoktam, hogy az életem pörgős, mindig történik valami, mindig van mit csinálni. A gyereknevelés meg a háztartás meg egyszerűen nem igényel ennyi időt, ennyi energiát.

Vannak persze jobb időszakok, amikor sikerül kitölteni értelmesen az üres időt, akkor jó, van, amikor nem, akkor elég depis vagyok.

Sajnos megoldás egyenlőre nem nagyon van, mert bölcsihez még nagyon pici, ha meg bébiszittert fogadok és dolgozok, akkor a bébiszitter + a gyed elvesztése miatt rosszabbul járok anyagilag, azt meg azért mégse...

Szóval igyekszem értelmes célokat kitűzni magam elé - pl. mindennap angolozni 1 órát, tornázni - és bízom benn, hogy arra az itthoni magánelfoglaltságomra, ami tök jól kitöltötte még egy hónapja a napjaimat, márciusban ismét lehetőséget kapok...

Szerintem az ilyen anyukák elhanyagolják a gyerekeiket.

Abba únnak bele, hogy a játszótéren pöfékelve azon sajnálják magukat, hogy haza kell menni és házimunkát kell végezni, ahelyett, hogy kikenve-kifenve bemehetnének egy munkahelyre, ahol mindig történik valami. Ugyanúgy, mint otthon, csak ez utóbbit nem becsülik eléggé.

Amelyik anyuka unatkozik a GYES-en, az számomra a „nem tudja, mit csináljon jó dolgában” kategória.

Az első fiammal sajnos elválasztás után - 10 hónap – vissza kellett mennem dolgozni a pénz miatt, mert építkezni akartunk.

A másodikkal otthon töltött 3 év életem legszebb időszaka volt. Azért van apuka, a nagyszülők, meg a barátok, hogy az anyuka is ki tudjon mozdulni. Én pl. bridzspartikra jártam, besegítettem a sógornőm vállalkozásába és olyan messze volt tőlem az oly sokat emlegetett depresszió, mint Makó Jeruzsálemtől.

Aki a GYES alatt „unatkozik”, annak az életével, vagy a mentálhigiénéjével valami baj lehet.

Ez komoly sérültségre és lelki szegénységre vall szerintem.

Én életem legboldogabb és legnyugodtabb időszakát éltem a GYES alatt. 5 és fél évig voltam otthon a 2 gyerekkel és köszönöm a Sorsnak ezt az időszakot.

igen hallottam.

az én sógornőm is.

egész nap ül a gyerek felett és csak nézi.

a gyerek csak el van semmit nem csinál vele csak kiabál és sztem még néha el is veri - pedig nincs még 1 éves sem.még a levegőn alig volt a gyerek.

és akkor a a nő mint egy tehén...

Halottam Én is , és olyat is , hogy az anyukák elkezdtek iszogatni.

Szerintem a monotonosság váltja ki mikor az apuka állandóan dolgozik és nincs ideje a családra.

Sziasztok!

Szerintem unatkozni több féle képen is lehet.Persze hogy nem unatkozol mindig van mit kezdeni a gyerekekkel,vagy takarítani stb..

Én pl. az unalom olyasmi fajtájában vagyok néha,hogy nem tudom hogy mit csináljak saját magammal.Nos ezt vagy érti valaki vagy nem !!

Hallottam én is ilyenről.

Sztem magát a helyzetet unja...

Pontosan.Sajnálom ezeket a gyerekeket,mert látszik rajtuk,hogy okosak lehetnének.(nyilván valamilyen szinten okosak,de a foglakozás hiánya meglátszik rajtuk.)

De hát egyenlőre nem válogathatjuk meg hová születünk.Csak arra lennék kiváncsi az ilyen anyukának miért kellett a gyerek?Mert divat,hogy legyen?Vagy ne maradjon le a kolléganők mögött?

Én környezetemben is van egy ilyen anyuka sajnos!

A gyerekek meg mehetnek amerre akarnak.

Ez nem is lenne probléma,de rájuk férne egy kis nevelés,odafigyelés.

Én is ismerek ilyet a közvetlen környezetemben.

Nem tudom mennyire lehet unatkozásnak mondani...egyszerűen unja a gyerekeit.A nagyobbikat beadta oviba,úgy,hogy első körben elutasították,mert otthon volt a kicsivel.De fellebbezés,stb...elérte a célját.

Főzni nem főzött sokáig,mert nincs ideje a kicsi mellett(aki mellesleg sokat töltött az ágyban és aludt-már nagyobbként is).Az ebéd tehát rendelésre jött.

Ma is sokszor látom az utcán őket.A gyerkők a porba rajzolnak unalmukban,míg anyukájuk beszélget hol ezzel, hol azzal.

S nem mondom,azért némi illem tanítása ráférne szegény gyerekekre.