Hajtűkanyar! :) (beszélgetés)
Jó.
Én majdnem mostam, de meggondoltam magam.
Én szóltam márakkor, amikor én megtudtam...éppen akkor rohantál, de mikor nem rohansz?
Ezt a mosást én is most ástam elő a netről...
Ma nem szabad mosni meg kenyeret sütni.
Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Ilyentájt a hűvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.
Nyalvánosan hozol zavarba.... :))
Ki fog megvédni???? :(((
Most nem az a nap van, hanem Teréz nap!
Szóval, fogadalom tevésből alakult ki, itt magyarázzák.
Dologtiltó napok
Egykoron a nagy szerencsétlenségek elkerülésére az emberek fogadalmat tettek. Ezek emléke rögzült a fogadalmi napokban, amelyeken tiltott volt a munkavégzés vagy csak némely, csupán a halaszthatatlan dolgot lehetett elvégezni. Ilyen fogadalmi napok alakultak ki a különböző vallási ünnepekre vonatkozóan is.
A dologtiltó napok vonatkozhatnak mindenkire és minden munkára, de vannak olyanok is köztük, melyeken csak egyes emberekre, s bizonyos munkákra terjed ki a tiltás.
Az általános dologtiltás, kiterjedt a földművesekre és a mezei munkákat végzőkre, valamint az istállóban dolgozókra, a kocsisokra, az állatok kihajtására, és befogására, a pásztorokra, méhészekre. A pásztorok dologtiltó napja Elek és Illés napja volt, a halászoké Nepomuki Szent János, Péter-Pál napja, a tűzoltóké Flórián és Páduai Szent Antal napja.
A női dologtiltó napokon az asszonyok egyáltalán nem dolgozhattak, vagy csak a mosás és a kenyérsütés volt számukra megengedett. Páduai Szent Antal napján azonban a kenyérsütést is tiltották. A nőknek bizonyos napokon, az ún. bontónapokon tilos volt szövés, fonás és a varrás, ugyanakkor megengedettek voltak a bontómunkák, például a tollfosztás, a kukoricamorzsolás.
Általában mindenfajta munka tiltott volt az asszonyoknak a Mária ünnepeken, Anna, Borbála, Luca és György napján.
Katalin -nap:
A Katalin-nap női dologtiltó nap is: a Szerémségben ilyenkor nem szabadott kenyeret sütni. Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon. Nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek, malmosok a templomba mentek, mert védőszentjük volt Katalin.
ez olyan aranyos... :))) Elpirulok....:))
Ebbe még a néger is belefehéredne.... :))
Az első, hogy amolyan munkaszüneti nap, de tövvféle is van ám!
Régen tényleg csak az ilyen napok révén volt egy kis nyugi, különben egy asszony meg nem állt egész nap.
dologtiltó napok: 1) a nép nyelvén a →munkaszüneti nap, a →jeles napok egyike. - Lehet általános, azaz mindenkire és minden munkára szóló, v. részleges, csak egyesekre s bizonyos munkára vonatkozó. A ffi ~ az istállóban és méhesben végzett munkára, a pásztori ~ a kihajtásra s minden más pásztormunkára, a kocsis ~ az állatok befogására, az asszonyi ~ v. minden női munkára (Mária-ünnepek, Áldozócsütörtök, VI. 13: Páduai Szt Antal), v. csak a mosásra (Feketevasárnap), ill. a kenyérsütésre (IV. 25: Márk) vonatkoznak. Bontónap az asszonyok csak bontó munkát végezhetnek, zártnapon egész nap otthon kell tartózkodniok, s a házból semmit sem szabad kiadniok. Tűznapon (VI. 13: Páduai Szt Antal, XII. 13: Luca) csak ffiak rakhatnak tüzet, lehetőleg csak dörzsöléssel v. acélkovával. -
Nem sok....
Nem úgy volt, hogy ezt a hónapot még kihúzod?
Nem is!!!
Különben is, ma női dologtiltó nap van!