Hajnali gondolatok (beszélgetős fórum)
A képzetlen ember rendszerint szegény is. A személyes higiéné is botladozik nála. Ki venné fel, ha csak végignéz rajta? A takarítás bizalmi kérdés is, hiszen a lakásodba engedsz be egy idegent.
A képzési lehetőségre mi is vártunk a fiam részére. Végre elindult az egyik tanfolyam, mert összejött a kellő 20 fős létszám. Ugyanis akinek nem volt háttere, az nem győzte kivárni, elment dolgozni.
És volt felvételi, a fiam a matek részen elcsúszott. Pedig nagyon szerettük volna a képzést.
A képzetlenek addig is dolgoznak, mikor mit sikerül, a nők gyesen. A nyugdíj még messze van, addig el se gondolnak.
Egyébként én is elköltöznék szívesen. De nincs miből! Örülök, hogy meg tudjuk oldani a napjainkat. Félretenni még nem tudunk.
De nem akarlak semmiről meggyőzni, úgysem lehetne.
Csak próbálom jelezni, hogy amit te és ott és ahogy látsz, másutt bőven lehet máshogyan, és hogy sokféle életkörülmény és szempont van.
Itt nincs olyan család, amely bejárónőt is el tudna tartani.
Ha még kicsik a gyerekek, akkor bizony vannak gondok. Ha már nagyobbak, akkor a szülő "kirepülhet" mellőlük, meg is teszi általában.
Persze, hogy Jolly Joker a takarítás, hisz képzetlen emberekről beszéltünk.
Bár a munkaügyi központok már takarítói képzéseket is indítanak.
És máris itt vagyunk a képzési lehetőségeknél.
Még ellátást is fizetnek a képzési idő alatt.
Ha pedig annyira élhetetlen egy falu, akkor onnan elköltözik, aki igazán élni akar, családot eltartani, gyereket nevelni, dolgozni.
Az milyen gondolkodás, hogy majcsakleszvalahogy...
Utóbbi mondattal maximálisan egyetértek. Épp a napokban került látótérbe egy család, lakáskiutalásra várnak. Kérdezősködésre nem, de tök véletlenül derült ki, hogy nagyfiú azért nem dolgozik, mert szellemileg kissé retardált, írni-olvasni kisegítőben sem tudott megtanulni. Analfabéta. Nem látszik rajta, kedvesen mosolyog, kicsit többet is az elvártnál. Voltak munkaviszony próbálkozásai, pár nap után pánikos panaszok miatt otthagyta.
Hihetetlen, de ezt szülőből korábban fogóval sem lehetett kihúzni. Sőt kérdésünkre, hogy miért járt gyerek kisegítőbe, azt felelte: nem tudom!
Gondolom, egy védőnő elég, nincs sok gyerek. De ha a család nem veszi észre, nem jelzi, hogy mintha a gyerek rosszul hallana, a védőnőhöz el sem jut a probléma.
És ezzel azt akartam jelezni, hogy léteznek olyan családok, akik szinte a megfelelő gyereknevelésre is képtelenek, ezektől hiába várna el az ember rendes munkát.
Részidős állás? Olyan a csökkent munkaképességűeknek van.
Bedolgozás volt, de rövid pár év után megszűnt.
Ez a takarítás meg, látom, nálad Jolly Joker, de falun nem takaríttatnak mással. Pláne nem falubelivel. ("Még kifigyeli, hogy élünk!")
Fiatalemberrel pedig végképp nem. :D (Aki a fiam lehetett volna.)
Ha a gyesből élő asszonykákat akarnád elküldeni takarítani, hülyén néznének rád. Gyesen vannak.
Akiket példának hoztam fel, sokkal inkább itteni lakosok, él itt rokonságuk. Ismerik őket a faluban. Gondolod, ha házhoz járhatott volna X.Y. takarítani, elmegy 3 műszakba, hogy legalább 2 éven át csak alkalmanként lássa a gyerekeit? Mert a falu másik végén élő nagyihoz adták őket, hogy mindketten el tudjanak menni dolgozni. Ők segélyt sosem igényeltek. Más megoldást nem láttak.
Kifogás. Meg a sablon gondolkodás. Igen.
Egy védőnő egy faluba gondolom elég.
Kicsit úgy érzem, hogy ezek is mind kifogások, amiket felsoroltál. Ezek pont azok az esetek, mikor nincs összhangban a képesség és a lehetőség.
4 órás állás, 6 órás állás, bedolgozás, ahogy már említettem: házhoz járás (ha két családnál kitakarít valaki, miután 8-ra elvitte a gyereket az óvodába), már van miből gazdálkodni.
Kétségtelen, hogy a segélyt várni kényelmesebb.
Ja, világos. Hát az már kuka. Na most már csak az a probléma, hogy nekem tényleg ölég nagy adag ilyesmi cuccom van momentán. Munkaidényes egy dolognak tűnik. Először átnézem, ha megtalálom most csócsálás alatt álló holmit, azt kidobom, már azzal is sokat nyertem. Nem harapózik el a dolog. Mert ha röpült a lepke, az már egy bebázodótt kukacból kelt ki. Egy nemzedék valahol már felnőtt...
De van tapasztalatom. Újpesten szereztem. Ott a kéróhoz közeli Pennyben vásároltam mindiglisztet, rizst, ilyesmit. Aztán rájöttem, hogy azokkal a holmikkal jönnek a moly kezdemények. Volt pár invázió, de nem olyan nagyon nehéz megszabadulni tőlük.
És persze, ha az óvoda fogadja a gyerekeket hajnalban! Mert van, aki a félig alvó gyereket a szomszédra bízza, hogy vigye be. Nyilván nem ingyen.
Vagy nem tudja vállalni a munkát, mert vagy bevinni, vagy érte menni nem tud. És nem kell, hogy egyedülálló anya legyen! Tegyük fel, a lelkiismeretes családapa távolabb vállal munkát, és nem jár naponta haza. Vagy még ha haza is jár, de nem tudja minden héten elhozni a gyereket, mert úgy van a műszakbeosztása.
Nem mindenkinél van nyugdíjas, de még egészséges nagyszülő, aki be tudna segíteni.
A problémás gyerekeket nem tudják hova oviba vinni. Védőnő egy van a faluban régóta.
Persze én nyilván a falubeli helyzetet ismerem, de azt nem hinném, hogy másutt ne lennének ugyanezek a jelenségek.
Persze, de nekik itt lehetnének a magyar állások, takarítás, segédmunka.
És nem győzöm hangsúlyozni a "ha"-t. Ha óhajt korán kelni, ha nem találja túl fárasztónak a munkát ... Stb.
Sokan házakhoz járnak faluról.
Az óvoda már kötelező, és a védőnői hálózat is egyre kiépültebb és lelkiismeretesebb.
Persze, de a képzetlenebb tömegek, ahol jellemzően egyébként a gyerekek száma is magasabb, ők aligha jutnak ki.
Sok helybeli családnál is az a természetes, hogy a gyerek a régi kisegítő, ma speciális iskolába jár, hisz az anyja is ott végzett. Az anya gyesből -családi pótlékból él, esetleg becsúszik ápolási díjra jogosító gyerek... Ismerek családot, nem vették észre, hogy a kisfiú szinte teljesen siket. Iskola előtt tűnt végre fel valakinek a dolog, a gyerek azóta is két hallókészülékkel félig hall. (Óvodába nem járt, mert "nem bírta a közösséget"... ) Illetve már nem annyira kicsi, de jól nem hall így sem, mert gátlástalanul szellent, nyilván ezt nem hallja, a család meg nem figyelmezteti.
Hát csináltam én is, sok éven át, 40 fölött. Aztán dolgoztam 12 órát és este fél 9-re haza értem.
A munkám örömöt szerzett, nem kellett segélyre várnom, de rohadt korán kellett kelni, az biztos 😀
Épp tegnap volt a TV-ben, éppen egy biológust fertőzött meg egy ritka parazita. Szerencsésen túl lett rajta, de annyira nyugodtan mondta, bárki összeszedheti. Élelmiszerenként meg van állapítva, hány %-ban tartalmazhat az adott élelmiszer rovar-testrészeket.
Meglepő felsorolás volt... de végül is, belegondolva, természetes, hogy a mazsola sem "szűz"...
Biztos, hogy nem egyszerű.
A cégéres álláshirdetések számomra jelzés értékűek és megdöbbentettek: ez valóban azt jelenti, hogy rengetegen elindultak már külföldre, és sokkal nagyobb az álláskínálat, mint pár évvel ezelőtt.
Csináltuk a fiam részére munkát keresve, pár hónapig, és nyilván nem vezető beosztást keresve. Nem akarom részletezni, csak mondom, hogy nem egyszerű.
(És sok környék van, ahol nincs boltok sora, cégéres álláshirdetéssel, de akár még anélkül se.)