Ha van lehetőség szenvedés nélkül szülni, miért utasítja el a kórház a fájdalomcsillapítást? (beszélgetős fórum)

Szerintem pedig akarat és elhatározás kérdése.

Én is hosszú órákat vajúdtam és bizony ro..dtul fájt..., de úgy mentem szülni, hogy végig fogom csinálni, és nem ilyedek meg a fájdalomtól.

Már pedig vannak alacsony inger, és fájdalom küszöbbel rendelkező emberek.

Nem vagyunk egyformák.

Érdekes...szerintem elég szélsőséges hasonlat...főleg a diploma dolog...Aki nem a piacon veszi a diplomáját, hanem tanul 4-5 évet, de nem olyan nagyon keményen, és még is lesz diplomája, az akkor kevesebb mint aki vért izzad érte?!Mert amit írsz abból nekem elsőre ez jön le;)

Lehet hogy puhányabbak vagyunk, de mindenki maga dönti el hogy akar e kínlódni, vagy nem a szülőszobán, és ez a szíve joga, anélkül, hogy ezt egy 3. személy kétségbe vonná.

És most megyek megeszem az ebédem, amit egy kajafutár hozott;)

Ez olyan mintha lenne pénzed mosógépre,de te nem, mártírom módjára kádba görnyedve kézzel mosol,miért?

Vagy sima vízzel mosol fel, mert nem veszed meg a tisztítószert ami hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a munkád,miért??

Hú mielőtt a fejem veszed, olvasd el mit, mire írtam!Van aki megértette...

Pont azt állítottam, hogy mindenki büszke lehet magára, akárhogy is szül!

Nem az a baj, hogy büszke magára, hanem, hogy úgy van beállítva, hogy ez a helyes! Aki nem így él, az nem lehet büszke magára, stb.

Nekem 22:36-kor volt a császárom és másnap 10 órakor zuhanyoztam, sétáltam. Muszáj volt!!

Abban viszont egyetértek, hogy sok múlik azon, hogy mit hall az ember.

Én mindig is császárral akartam szülni, mert anyukám első fia természetes úton született, bentrekedt a szülőcsatornában és oxigénhiány miatt súlyos szellemi-testi sérülést szenvedett.

Ő mindig azt mondta nekem, nem szabad kockáztatni, jobb a császár. (Megélte mindkettőt, de kétszer szült természetesen és egy lett császár)

Szóval ez ívódott belém.

Ennek ellenére faros maradt a fiam, így esély sem volt természetes úton megszülni.

A kettő egymástól független volt, mégis tartottam a szüléstől és nem bántam meg, hogy császáros lett. Én akkor tojtam volna be, ha szülnöm kellett volna!

Az edá-val is fájt,de pont akkor és annyira amennyire kellett.Éreztem a legnagyobb fájásokat,tudtam nyomni,de hatalmas segítség volt, hogy az előtte lévő 18-20órát nem ,megint fájdalmak közepette éltem át!

Persze akinek szerencséje van, és 4-6 óra alatt letudja,az könnyebben beszél!

Nem rád gondoltam,bár nem tudom te hány órát vajúdtál.

Ahogy már korábban is céloztam rá, nem mindegy, hogy az ember a piacon veszi meg a diplomáját, vagy megdolgozik érte, és 4-5 éven keresztül keményen tanul.

Szerintem elég szörnyű (tisztelet a kivételnek!), hogy a mai emberek zöme, mindent azonnal és könnyedén akar, semmiért nem hajlandó megdolgozni, megküzdeni.

Azonnal lakás kell, ház, kocsi, jó fizetés, minden pottyanjon az ölünkbe, a nők nem főznek, mert egyszerűbb beugrani valahova enni, vagy valamelyik kajafutártól rendelni az ebédet... stb. és ugye a szülés, ami a legősibb, legtermészetesebb dolog a világon... gyereket akar, de ne fájjon ám egy picit se... Egyre puhányabbak vagyunk.

Miért lenne baj,ha valaki büszke magára??????

Ez nem jelenti azt egyáltalán,hogy aki császárral szült,az ne legyen magára büszke...én igenis büszke vagyok,nem értem mi a probléma ezzel!!!!

Megjegyzem,nálunk több császáros kismama is volt a szobában,hát nem irigyeltem egyiküket sem.Mi akik természetes úton szültünk,pár óra múlva egyedül zuhanyoztunk,jöttünk-mentünk,semmi fájdalmunk nem volt,a császárosok meg szegények alig bírtak lábra állni...mindenképpen fájdalommal jár az,ha az embernek gyereke születik,ez a lényeg!!!

Én úgy gondolom, sokan már előre félnek egy olyan dologtól ami természetes kell hogy legyen- pedig ettől is vagyunk nők, hogy tudunk szülni, csak kicsit hinni kellene magunkban!

Nem félni rettegni és arra gondolni hogy mivel kábítsanak el, vegyenek el minden fájdalmat...ez csak menekülés attól amit vállal az ember, amikor teherbe esik.

Ott a szituban kell majd úgyis dönteni...nekem is ott kérdezték meg, szeretnék-e valamilyen fájdalom csillapítást és ha igen melyiket.

Hmm. pont ezt akartam írni;)

"Büszke vagyok mert fájdalom csillapítás nélkül szültem"...Akkor az aki nem így szült az nem lehet büszke magára?!Ez majdnem olyan mint a császáros, meg a természetes úton szülés...Ott sincs különbség a végeredményben.Lesz egy baba, vagy több,), egy anya, egy apa és egy család.Na erre kell büszkének lenni!

Ezzel nem értek egyet!

Igen is nem mindegy ,mennyi fájdalmat bírsz!

Ahogy leírtam az első kettőt és a 4.ket is fájdalomcsillapító nélkül, 1-1-1napos vajúdással szültem meg ,mert nagyon nehezen tágultam,de én úgy éreztem megörülök a fájdalomtól és van vagy 100-as a fájás és mutatott a gép 30-ast!!!

Szóval hidd el van ilyen,de én is nagyon büszke vagyok arra a 3szülése de a 4.kre nem kevésbé,és ott kértem!!!