Ha valakibe nagyon szerelmes vagy de már vége túl lehet lenni rajta? (beszélgetős fórum)

Valahogy át kellene export importálni azt a hozzáállást ami akkor van amikor nem vagy vele illetve itt kiosztunk.

ha hagyod magad kinozni miért is ne kínozzon? csak tudod ha majd már nem leszel neki és az a kis k is elhagyja akkorát koppan mint szuperpók a gumifalon.

Ritus! EGÉSZSÉGES LELKÜ Nő ép ésszel azt ami veled történt nem élheti át ergo csinálnod kell örültségeket meg hisztiket meg ezt azt mert le kell vezetned.

Te szeretted és sokként ért a hir ! baszki ne légy már maximalista magaddal szemben!

mit lehet tenni? ... kevesbbet fözni elfordulni ha kutyamódra néz ill megjegyezni, hogy a kiskurvád nem föz vazze? meg tudod tenni csak az a baj, hogy öt még mindig magad elé helyezed!

meg term elfelejted, hogy ö árult el téged és nem te öt!

itt leszünk tartjuk benned a lelked nyugi! böjtöld ki amíg el nem költözöl!

:(

Azért van mert te sokkal jobban szeret(t)ed mint ő téged.

Azé nem semmi, hogy ti lányok mindig mindent megbocsájtotok annak akit szerettetek!

Ha csak rákoppint az a jobbik eset. Az enyémen már dörömböl.

Nincs joga mindenkit elvenni akit szeretek!

Sőt! Az az igazán hasznos.

Amit már a saját bőrünkön tapasztalunk az mindig fájo.

Nem. Sőt nagyon tetszett.

Szépen körbeirtad a dolgokat.Voltál már ilyen helyzetben?

ez is normális valahol - én is nagyon úgy tudok maradni, amikor vélt és valós sérelmeimet mások nem úgy élik meg, ahogyan én, ha nem érzik át ugyanazt, mint én - persze mások nem érezhetnek az én szívemmel és lelkemmel, ennél fogva nem is érzik ugyanazt, amit én, nekem magamnak kellett megtanulnom feldolgozni és újra regenerálódni - fájt is rendesen, de mára már jól tudom kezelni a helyzetet - gondolom ezzel a legtöbben így vagyunk, csak van, aki jobban tudja takargatni, míg másokon jobban látszik - de a lelki szenvedés senkinek sem könnyű :)

sokan látszólag könnyen átlépik a dolgokat, közben meg belülről teljesen megüresednek, csak épp a külvilágnak nem mutatják, mások pedig látszólag nagyon szenvednek, de elég egy kis reménysugár és már boldogan repesnek ismét :)

meg kell tanulni együtt élni vele és tudni kell adni egy új lehetőséget önmagunknak - mert itt te vagy a fontos és nem ő, aki már nem szeret téged, hiszen bevallotta, ezek után önmagadat kell mindenek fölé helyezned és nem a másikat, önmagadat kell kúrálnod és nem a másik boldogságának érdekében szenvedni - az neked nem érdeked :)

látom, nagyon filozofikus vagyok ma, de ez a nap ilyen :) :) ugye, nem gond?

Persze.

Csak vannak emberek, akik kicsit könnyebben tullépnek dolgokon. Én nagyon nehéz vagyok ilyen szempontbol.Nehezen engedek magamhoz közel is. De ha valakit beengedek a szivembe az ott is marad.

elhiszem - és természetes, hogy minél inkább szeretünk valakit, annál inkább szeretnénk mindent megadni neki, ami csak tőlünk telik, sőt sokszor még azt is, ami normális esetben nem telne - de néha nem árt kicsit önzőnek lenni sem, és önmagunkra is gondolni, nem pedig szolgasorba lépni - tehát, csak rajtad áll, hogy ismét újjá épülhess teljes egészében és önmagadban :)

hú, nem tudom érthető volt-e

18 évvel ezelőtt voltam először szerelmes. 7 évig tartott. Amikor vége lett fizikailag és lelkileg is sikerült a padlora kerülni.Az idegtől kikészült a gyomrom.5 éven keresztül nem tudtam a sirogörcsöt leküzdeni.

Az egyetlen megoldásnak azt láttam, ha többé senkit nem engedek közel magamhoz.

Tavaly nyáron aztán szerelmes lettem.Csodálatos volt minden, a fellegekben jártam. Nemrég elmondta, hogy már nem szeret.Most ujra össze vagyok törve.A lelkemen hatalmas seb.

Mindenkit irigylek , aki tul tudja magát tenni ezen az érzésen.