Ha valaki külföldön tartózkodik, bevonják a személyit és valami biztositást kell fizetnie? (tudásbázis kérdés)

Igen, TB-t mindenkinek kell fizetni. Aki nem fizeti, mert munkanélküli és nincs miből attól behajtható, ráterhelhető az ingatlanjára, stb. Ez akkor is behajtható, ha nem megy az illető orvoshoz. Ebből kiindulva, ha valaki külföldön dolgozik, akkor vagy igazolja, hogy kint fizeti vagy itthon is fizeti, hiszen Magyar állampolgár marad, így rá is vonatkoznak a jogszabályok.

Személyit miért kellene leadni? Gondolom akkor igen, ha az állampolgárság megváltozik, de addig amíg Magyar állampolgár valaki azzal igazolja magát, köteles magánál tartani, stb....

"Külföldi munkavállalás esetén ez azt jelenti, hogy ha a kiutazó az OEP-nél nem jelenti be azt, hogy külföldön létesít biztosítási jogviszonyt (vállal munkát), akkor erre az időre az adóhatóság követelni fogja tőle a havi 6600 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot."

Na ezt viszont 15 napon belül kötelező bejelenteni a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztáránál (és nem az OEP-nél - csak ehhez a területhez értek némileg, de gondolom, a cikk további része ugyanígy tele lehet pontatlanságokkal és valótlan információkkal), és az EU-ban egyébként is a kettős járulékfizetés tilalma van érvényben, vagyis ha valaki külföldön biztosított, nem is fizetheti a NAV járulékot.

Hétfőn a sonline.hu írt arról egy olvasói levél alapján, hogy aki néhány hónapra, akár csak szezonális munkát is vállalva megy külföldre, már nem tudja bejelenteni idehaza, hogy „ideiglenesen tartózkodik külföldön”. Ez a lehetőség ugyanis – áll a cikkben – megszűnt, így csak az maradt, hogy mint „külföldön letelepedettet” veszik nyilvántartásba. Az viszont rémhír, hogy emiatt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgároknak bevonnák a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját.

Nincs bejelentési kötelezettség

Az idénymunka vagy külföldi tanulás esetén nincs semmiféle bejelentési kötelezettsége a magyaroknak – reagált megkeresésünkre a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH). Ilyet csupán akkor kell tenni, ha valaki a külföldön történő letelepedés szándékával hagyja el az országot, vagy külföldi tartózkodása alatt jut ilyen elhatározásra. A személyi igazolvány leadását ilyenkor az indokolja, hogy annak az érvényessége megszűnik, tehát az a továbbiakban hivatalos okmányként nem lesz használható.

A KEKKH hozzátette nyilatkozatában, hogy az ilyen jellegű bejelentés nem végérvényes és visszafordíthatatlan, hiszen a külföldön letelepedett magyaroknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy hazatérési szándékukat az illetékes hatóságnál bejelentsék.

A D.A.S. Jogszerviz is cáfol

Az eredeti cikk megjelenése után megkerestük a D.A.S. Jogszervizt is, amelyre az olvasói levélben hivatkozott a lap. Bezzegh Edina jogász elmondta: a jogszabály-módosítás nem határoz meg új kötelezettséget azoknak, akik csak ideiglenesen kívánnak külföldön tartózkodni, hanem – pont ellenkezőleg – egy eddig meglévőt szüntet meg. 2013. március 1. előtt ugyanis azoknak, akik ideiglenesen, de 3 hónapnál hosszabb időre külföldre költöztek, kötelezően be kellett jelenteniük ezt az illetékes okmányirodánál. A jogszabály-módosítás következtében ez a bejelentési kötelezettség szűnt meg.

Bezzegh Edina hozzátette: a bejelentési kötelezettség eltörlése a rémhírekkel ellentétben valójában kedvez a külföldön ideiglenesen tartózkodó állampolgároknak. És természetesen azok, akik csak ideiglenesen tartózkodnak külföldön, a személyi igazolványukat is megtarthatják.

Más a helyzet akkor, ha valaki a végleges külföldi letelepedés mellett dönt. Ebben az esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezése alapján a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály határidőt nem szab meg a bejelentésre, illetve a külföldön tartózkodás időtartamát sem tekinti irányadónak annak eldöntésekor, hogy az vajon véglegesnek minősül-e. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig is lehet ideiglenesen is külföldön tartózkodni. A végleges kitelepedés tehát nem az időtartamtól függ, hanem az érintett személy elhatározásától.

A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát már valóban le kell adni, utána az állampolgár útlevéllel tudja magát igazolni.

Ahova viszont be kell jelenteni a külföldi munkavállalást

Hoffmann Gábor, az EU-Jobs Kft. munkajogi és HR-tanácsadója elmondta, hogy a kötelező társadalombiztosítás alapján mindenki után meg kell fizetni a tb-t. Ha az illető alkalmazott, akkor a munkáltató fizeti a járulékot, ha pedig nem (és álláskeresési támogatásra, segélyre sem jogosult), akkor ő saját maga.

Külföldi munkavállalás esetén ez azt jelenti, hogy ha a kiutazó az OEP-nél nem jelenti be azt, hogy külföldön létesít biztosítási jogviszonyt (vállal munkát), akkor erre az időre az adóhatóság követelni fogja tőle a havi 6600 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A külföldön munkát vállalónak mindezek mellett személyi jövedelemadó-bevallást is kell a továbbiakban kitöltenie (még abban az esetben is, ha Magyarországon adóköteles jövedelmet nem szerzett, és külföldi munkája után ott adózik) egészen addig, amíg rendelkezik magyar állampolgársággal. Ha állampolgárságot szerez egy másik országban is, akkor addig, amíg rendelkezik Magyarországon érvényes, bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcímmel.

[link]

hát, vannak érdekességek basszus...

[link]

[link]

igen, nullást, és mellé az igazolását a hallgatói jogviszonyról, vagy a kinti adózásról...

De aki állampolgár, annak kell....

Nem a facen olvastam, az egyik honlapon, de már elfelejtettem, hogy hol.

En arra gondoltam, hogy azért kering ilyen hirek, hogy ne menjenek ki a magyarok, inkább maradjanak itthon.

Nálunk, kolléganőm fia ösztöndíjjal jutott ki Moszkvába egyetemre. Évekig kussolt a NAV, majd egyszer csak jött egy levél, h X 100ezres TB tartozása van a fiának. Akkor végigolvastunk minden jogszabályt, végig lett járva minden, h most mi is van, mert hallgatói jogviszonnyal, ösztöníjjal van kint, és ott fizeti a TB-t. Személyije azóta sincs bevonva (2 éve már, h megjött a levél), és ugyan állítólag áll a tartozása, de be nem fizették, és nem is fogják. Egyszerűen nincs jogalap.

Ezek mind csak arra mennek, h csökkentsék a hiányt.... Csak ne más bőrén! Egy hallgató eleve hogy fizetné ezt ki?????

Személyesen mondták el kolléganőmnek, h ha uniós tagállamban lenne a fia, akkor nem lenne gáz. Akkor biztosított lenne. És h csak akkor nem kellene jelen esetben itthon TB-t fizetnie, ha lemond az állampolgárságáról (hülye lenne egyenlőre... a mester képzést itthon akarja megcsinálni). Amúgy meg, aki magyar állampolgár, annak fizetnie kell, és kész.

Aztán megtudtam egy illetékestől azt is, h Oroszországgal van vmi megállapodásunk, mely szerint kölcsönösen jogosultak állampolgáraink egymás országaiban az eü ellátásra a saját ország tb-je alapján.... (na ez azért elég kérdőjelesen valós számomra, de.... ki tudja)

"akkor kellett elküldenem a külföldi biztositást igazoló iratokat"

Hova kellett elküldened?

Ahova az egyik válaszoló belinkelte a cimet, egyébként köszi.

Ez érdekes, mert nekem nagyon sok rokonom él az EU több országában, de egyiknek sem volt ilyen problémája.

Nem volt esetleg valami adótartozásod, vagy egyéb fizetni valód?

En is kb. 3 hete olvastam, itt az interneten.

De utána néhány napra rá azt mondták nem igaz.

itt a másik, olvassátok el, érdekes:

[link]

ha nem akarsz hazajönni, akkor jól teszed! Amúgy nem lehet, h azért csesztet, mert itthoni állampolgár vagy, és nem csinálsz adóbevallást haza? Mert azért csesztethet.

Csak akkor azt nem értem, h miért adnak szavazati jogot a kint élőknek, ha ebben meg ilyen merev faxok?????

nincs három hete, hogy olvastam valahol... bár, amennyi kamu van, lehet ez is az. Lehet, hogy a kérdezőnek is innen jött a topik.

Mert igen, én is így gondolnám, hogy a személyit nem adja le az ember csak úgy.