Ha megjelennek a vetélytársak... (beszélgetős fórum)

Ha valóban elkötelezettnek érzi magát melletted, akkor arra törekszik a párod, hogy Veled legyen és nincs vetélytárs.

Ha meg be akar csajozni, úgyis be fog.

Ha olyan típus, aki csélcsap és alapból hazudik, hajlamos több vasat tartani a tűzben, akkor úgyis azt teszi.

Érezd jól magad, és addig legyél benne és úgy, ahogy és amíg Neked jó.

Mindig azt mondtam, úgyis én vagyok a legjobb, meg a legszebb, fölényes mosollyal néztem másokra.. Így a pasim is elhiszi, hogy ez így van..

Nekem most 15 év (ebből 10 évházasság) után volt egy olyan, hogy valamiért egy szinte félig hivatalos levelezésen kiakadtam. Sokáig külföldön volt az én szende nemigen csajozós férjecském, és valahogy most ez a nem is jelentős dolog kiverte a biztosítékot. Úgyhogy csináltam egy jelenetet, aztán kerestem egy válóperes ügyvédet, nagy dirrel-dúrral felkerestem, közben meg csomó kozmetikai változtatást hajtottam végre..

Valószínűleg nem volt még csak flörtölés se a férjem részéről, de azért arra jó volt ez a dolog, hogy kicsit volt "jogom" felhívni a figyelmet magamra.. Dögöljön meg. Azóta is fut utánam..

Az meg, hogy mikor mitől gyanakszik az ember, amikor máskor meg meg se rezzen ugyanarra.. a fene se tudja. Ez szerintem összetett lelki kérdés...

De valószínűleg 10 évben egy ilyen hiszti elég.. Keresztbefeküdni elé tényleg nincs értelme, sohase tenném.

Én egy évig voltam egy ilyen kapcsolatban, azaz csak hétvégén találkoztunk. Riválisok bármikor feltűnhetnek, akkor is ha minden nap találkozik az ember valakivel, illetve együttélés esetén is.

Igaz az, hogy ha otthon minden rendben van, akkor ezekkel nem kell foglalkozni.

Már nem vagyok együtt az illetővel, azóta találtam magamnak egy másik párt, és vele boldog vagyok. Azért leírok pár dolgot, hátha hasznos: nem tudom mióta vagytok együtt, nálunk kb 3 hónap után felmerült az úr részéról hogy hozzám költözik Budapestre, ő vidéki volt. Aztán teltek a hónapok, és csak nem akart ez bekövetkezni. Mindenféle kifogás volt (ottani munkahely, furcsa neki a nagyvárosi nyüzsgés, stb). Egy idő után megelégeltem, és kérdőre vontam. Sok sok civakodás után kiderült, hogy nem akar összeköltözni velem. Aztán egy sms-ben szakított. Közben körülötte is feltűntek a riválisok (facebook, ahol én is láttam, mit üzengetnek egymásnak). Rákérdeztem, persze ment a tagadás. Minél jobban kérdezősködtem, annál ingerültebb lett. A szakítás után két héttel az egyik "vetélytárssal" már szerelmes üziket küldtek egymásnak a fészen........

Amit tanultam ebből, és a jelenlegi kapcsolatomban is nagyon beválik: fontos, hogy a férfi azt lássa, van önbizalmad, nem szabad (na jó csak egy picit) minden "rivális" jelre rácuppanni, és vele kivesézni. Ettől ő ugyanis nyeregben érzi magát, hiszen látja mennyire ragaszkodsz hozzá. Nem szabad túl sokszor pl rátelefonálni, ha esetleg kétségeid lennének, mikor hol jár. Ezt nehéz megállni, én is tudom :-) Egy-kétszer ha hív, sms-t ír, nem kell felvenni a telefont, ill. órák múlva is ráér visszaírni. Hagy lássa, neked is van dolgod, és más is foglalkoztat nem csak ő.

Egyszóval, a férfiak szeretik, ha folyamatosan meg kell hódítani a nőt.

Hagyni kell kicsit "szabadon", és semmi gond nem lesz a megtartással, magától fog ott ragadni :-)

Szia!

Miből gondolod, hogy erre nincs szüksége egy férfinak ugyan úgy, mint egy nőnek? Igenis ki kell nyilvánítani, hogy szereti, hogy félti. Persze ennek egészséges kereteken belül kell maradni!!!!